Pénzügyi kultúra és könyvtárak
Magyarországon a pénzügyi kultúra fejlesztése a könyvtárakban nem vagy nagyon csekély intenzitással valósul meg. A magyarországi stratégiák nem számolnak a könyvtárakkal a pénzügyi tudatosság fejlesztésében. Az információs és digitális műveltség terjesztése alapján világszerte számos jó példa bizonyítja, hogy a könyvtárak a használók valamennyi rétegét megszólítva eredményesen vehetnek részt a pénzügyi edukációban és a rá épülő vállalkozásfejlesztésben, az üzleti információ szolgáltatásában. Ez növelheti társadalmi elismertségüket, akár kiegészítheti finanszírozásukat is.
2022-ben a magyarországi könyvtárosok körében a témában először lebonyolított kérdőíves kutatásukkal a szerzők helyzetfelmérést végeztek, majd arra keresték a választ, mi a gátja a pénzügyi kultúrával kapcsolatos szolgáltatásbővítésnek, milyen feladatok elvégzése, milyen innovációk bevezetése szükséges a könyvtárakban. Kitértek arra is, hogy a könyvtárosok számára mely kompetenciaterületek elsajátítása indokolt. Rákérdeztek a külső szakmai együttműködésekre, melyek nélkül nem szervezhetők a pénzügyi tudatosságot erősítő könyvtári programok. Eredményeik nemcsak magyarországi viszonylatban, hanem nemzetközileg is tanulságokkal szolgálhatnak, hiszen megmutatják, hogy egy bő három évtizedes piacgazdasági múltra visszatekintő, egykori szocialista európai állam könyvtári rendszere milyen kihívásokkal szembesül korunk erősen piac- és profitorientált világában.
A kutatási adatok megerősítik: nem megkerülhető, hogy
a társadalom valamennyi rétegét elérő, fizikailag minden településen és távhasználattal folyamatosan igénybevehető könyvtárak Magyarországon is befogadói legyenek a pénzügyi és az erre épülő vállalkozásfejlesztési nem formális képzéseknek.
Ennek könyvtártípusonként szegmentáltan értelmezett feltételei a következők:
- Az ágazati irányítás országos hatókörű stratégiájában történő megjelenés, összhangban a Digitális Jólét Programmal és Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájával, a pénzügyi tudatosság nemzeti stratégiájában lefektetett elvekkel, illetve a fogyasztóvédelmi, a kulturális stb. stratégiai célkitűzésekkel.
- Központi könyvtárszakmai módszertani támogatás a nemzetközi jó gyakorlatok alapján.
- Külső szakmai és pénzügyi támogató partnerek bevonása.
- A könyvtári szektor képviselőinek szemléletváltása (komplex, szétsugárzó elem: feltétele többek között a bérrendezés, a vonzó pályaorientáció, a szervezeti kultúra fejlesztése, a kiégés megakadályozása stb.).
- A finanszírozás megteremtése (akár állami, akár civil, akár versenypiaci vagy mindezek kombinációjával értelmezett pályázati források által).
- A könyvtárosképzés (egyetemek) és a továbbképzés (OSZK Könyvtári Intézet) folyamatos modernizálása külső partneri együttműködéssel.
A pénzügyi edukáció Magyarországon egy lehetséges kiút a könyvtáros szakma megtépázott társadalmi elismertsége és hasznossága, fenntartói reputációjának helyreállítása érdekében (is).
A Kari Publikációs Díjban részesült cikk itt olvasható.
Péter Kiszl – Bea Winkler (2023). Financial literacy in Hungarian libraries: Survey-based steps for implementation. Journal of Librarianship and Information Science. OnlineFirst.