Pénzügyi kultúra és a könyvtárak
A könyvtár- és információtudomány egyik vezető nemzetközi szakfolyóiratában, a Reference Services Review hasábjain publikált kutatás alapját és értékét a szakirodalom szisztematikus áttekintése adja. Kiszl Péter, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének igazgatója és Winkler Bea tanársegéd, az Állatorvosi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum igazgatója három nemzetközi adatbázis tartalmát vizsgálta részletesen: (1) Library, Information Science & Technology Abstracts (Ebsco), (2) Web of Science (Clarivate) és (3) Scopus (Elsevier). Az adatbázisok mindegyikében kulcsszavas és szakterületi kereséseket végeztek, mely 765 találatot eredményezett. Duplumszűrés és válogatás után végül 138 publikáció került a vizsgálatba.
A könyvtárak gyűjteményeikkel, ajánlókkal, oktatással, programok szervezésével, illetve a tájékoztatással veszik ki leginkább részüket a pénzügyi műveltség fejlesztéséből. Tapasztalatok alapján a sikeres megoldások legtöbb esetben nem igényelnek speciális pénzügyi szakértelmet a könyvtárosok részéről. A szükséges kompetenciák inkább a szervezőkészség, a partnerekkel történő együttműködés vagy a kreativitás területéről kerültek ki.
A pénzügyi műveltség fejlesztése és a gyűjtemény kapcsolata szempontjából dilemmát jelent, hogy egy olyan piacon kell megbízható, hiteles és lehetőleg (akár rejtett) reklámtól mentesen tájékoztatni valamennyi társadalmi réteget, ahol sokan a saját terméküket szeretnék eladni. A gyűjteményfejlesztés viszont a pénzügyi tudatosság támogatásának olyan kézenfekvő módszere, amely a könyvtárak egyébként is megvalósított tevékenységéhez kapcsolódik, illetve lehetőség nyílik a meglévő programok új elemekkel történő bővítésére is. A könyvtári programok esetén kiemelt figyelmet kell szentelni a megbízható partnernek vagy előadónak, mert a könyvtárban vagy könyvtár által szervezett program hatással lesz az intézmény megítélésére is.
Az innovációk terén az Amerikai Egyesült Államok és az American Library Association egyértelműen vezető szerepet tölt be. Ennek gazdasági, társadalmi, technológiai és politikai aspektusai egyaránt kimutathatók olyan országos hatókörű, nemcsak a fiatalokat, hanem valamennyi korosztályt szegmentáltan, személyre szabottan megszólító amerikai könyvtári kezdeményezésekben, mint az erős szakmai-módszertani (és financiális) háttérrel rendelkező Smart investing@your library, a hozzá kötődő Thinking Money for Kids vagy egyedi könyvtári mintaprojektként például a New York Public Library Money Matters Pro programja. A szolgáltatások működtetése a könyvtár funkciórendszeréhez illeszkedik, akár a dokumentumszolgáltatás, akár az információközvetítés, de még inkább a nem formális edukáció, a szociális szerepvállalás és a közösségi tér vonatkozásában. A fejlesztések elválaszthatatlanok a külső szakértő partnerek bevonásától, ugyanis a könyvtáros rendszerint nem közgazdász és a különböző útmutatók, segédletek, rendezvények stb. létrehozása mellett a pénzügyi megvalósítást a társadalmi felelősségvállalás jegyében anyagilag is segíthetik az együttműködő szervezetek. Magyarország legnagyobb kulturális intézményrendszere, a könyvtári hálózat számára húsbavágó társadalmi hasznosságának fokozása és a szakma presztízsének javítása, melynek egyik eszköze lehet a pénzügyi műveltség fejlesztésében történő szerepvállalás.
2022-ben az ELTE BTK Kari Publikációs Díjában részesült tanulmány itt érhető el.
A kutatást támogatta a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-5 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapja.