Oláh Gábor
Pályázó neve: Oláh Gábor
Pályázó intézete, tanszéke: Történeti Intézet, Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék
Pályázat tárgyköre: előadás külföldi konferencián (regisztrációs díj)
Konferencia címe: DOCONF2023 / Facing Post-Socialist Urban Heritage
Időpontja: 2023. október 5–7.
Helyszíne: Budapest, Magyarország
Az előadás címe: From young city to historic city: the heritagisation of Pest city centre
2023. október 5–7. között ötödik alkalommal került megrendezésre a DOCONF2023 / Facing Post-Socialist Urban Heritage című nemzetközi doktorandusz és posztdoktori konferencia a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszék szervezésében. A kétévente esedékes konferencia idei témája a közép- és kelet-európai, valamint az ázsiai posztszocialista városok épített öröksége volt. A BME Urbanisztikai Tanszék kifejezett célja, hogy ösztönözze a posztszocialista városi örökséggel kapcsolatos kutatások tudományos kommunikációját és elősegítse a jövő tudós generációi számára az akadémiai kapcsolatépítést. Az előadások jórészt az építészet, a tájépítészet és az urbanisztika területéről vonzott fiatal kutatókat, ám a konferencia interdiszciplináris ambícióját is jól mutatja, hogy Oláh Gábor, az Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék tudományos segédmunkatársa, a városi örökség fogalomtörténetéről szóló előadását is befogadták.
Oláh Gábor előadásában a doktori kutatásának egy részét mutatta be, pontosabban a városi örökség léptékváltásának fogalomtörténetét az 1950-es és 1960-as évek építészdiskurzusaiban. Az előadás a városi örökség térbeli kiterjedésének változásával járó örökségesítési folyamatokat vázolta, amikor is a védelemről szóló diskurzus elrugaszkodott az épületek szintjétől, és az örökséget egész városrészekre vagy összetettebb térbeli fogalmakra vonatkoztatta. A nemzetközi diskurzus egyik fő konfliktusa a régi város és az új város közötti határok meghatározása volt, ami a magyar diskurzust is jellemezte. A történeti városközpont fogalma Pesten a globális és európai diskurzusoknak megfelelő ütemben fejlődött, miközben helyi sajátos belső elemeket is mozgósított. Magyarország „viharos történelme” és az ebből következően az építészeti örökség szinte teljes hiánya az 1960-as években az építészeti és urbanisztikai folyóiratokban visszatérő témává vált. Így a városi örökséget egyszerre tekintették láthatatlannak és töredezettnek, amelyet olyan fogalmak közvetítettek és hordoztak, mint a „városkép”, a „táj” és a „városszerkezet”, amelyek határai kevésbé voltak meghatározhatóak, sőt irrelevánsak váltak, szemben az olyan jellemzők körül artikulált nyugat-európai fogalmakkal, mint a régiség, a homogenitás és az építészeti egység. Ebben az összefüggésben tehát a városi örökség megalkotásának kihívását egy térbeli és időbeli kontinuitás megteremtésében keresték. A pesti belváros történetiségét rendkívül tömören, a léptékváltásokon keresztül alakították ki, sőt tették értelmezhetővé.
A DOCONF lehetőséget adott a konferencia résztvevőinek, hogy előadásukat publikálják a nyílt hozzáférésű DOCONF2023 e-proceedings-ben, amelyet előreláthatólag 2023 novemberében tesznek közzé a konferencia honlapján.