Naszreddin hodzsa tréfái
![Naszreddin hodzsa tréfái](https://btk.elte.hu/media/2c/a5/46877c15acee5350fc22eb1449b8158c93e9d969c45b45dfde7fb197aeef/nasreddin-hodja-thumb.jpg?v202209270307)
2023. szeptember 21. 16:00 - 17:30
ELTE BTK Kerényi terem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/F)
2023. szeptember 21. 16:00 - 17:30
ELTE BTK Kerényi terem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/F)
„Naszreddin hodzsának hívták a törökök híres tréfamesterét. Alig is van városa, de meg országa is a széles nagy Keletnek, ahol a mókaszavú hodzsának ne ismernék a bohóságait, meg a furcsánál furcsább kedvteléseit. Hodzsa, vagyis afféle egyházfi volt a mi Naszreddinünk; amolyan tanító, bíró, meg papféle, községének a legtöbbet tudó és legokosabban beszélő embere. Nevéhez a tréfás eseményeknek és vidám szómondásoknak egész láncolata fűződik, melyek még ma is közszájon forognak és nemzedékről nemzedékre, mesélőről mesélőre szállanak.”
Ezekkel a mondatokkal kezdődik Kúnos Ignác (1860–1945) turkológusnak, a török folklór úttörő kutatójának Naszreddin hodzsa „tréfáit” közreadó, eredetileg 1926-ban megjelent kötetéhez írt bevezető tanulmánya.
Jelen előadás Naszreddin hodzsához kapcsolódó történeteket segítségül hívva mutatja be a világhírre szert tett s 2005-ben az emberiség kulturális örökségének UNESCO-listájára felvett „török mókamester” sokszínű alakját, helyét a törökség és a világ folklórjában.
Péri Benedek turkológus, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Török Filológiai Tanszékének vezetője és az Orientalisztikai Intézet igazgatója. Fő kutatási témái a klasszikus oszmánli, csagatáj és azeri irodalom története, a közép-ázsiai törökség története a 15-16. században és a török jelenlét a mughal kori Indiában.