Mesterséges intelligencia a humán tudományokban
Bartus Dávid dékán a köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek hirtelen elterjedésével számos új kutatási kérdés, kihívás és lehetőség jelent meg, amelyekre egy évvel korábban még csak nem is gondoltunk. Ezért is fontos, hogy a Karon létrejöjjön egy olyan különböző tudományterületeken jártas kutatói közösség, akik rendszeres párbeszéddel, közös kutatással keresik a válaszokat az MI-vel kapcsolatos kérdésekre.
A konferencia kiemelt előadója Aczél Balázs volt, a PPK dékánhelyettese, aki metatudományi kutatócsoportjával többek között azt vizsgálja, hogy hogyan használható a tudományos kutatásban a MI, illetve milyen jellemzői vannak a felelős MI-használatnak a kutatásban. Ilyen például a jogi és etikai szabálykövetés, az adatvédelem, a szerzői felelősség, az ellenőrizhetőség. Szalai Judit (Filozófia Intézet) előadásában rávilágított, hogy mivel a ChatGPT használata egyre szélesebb körű és nem tiltható be,
a bölcsészettudományok sorsa attól függ, hogy mennyire értékeljük az emberi produktumot.
Nemeskey Dávid (Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium) bepillantást nyújtott abba, hogy mit jelent az, hogy a ChatGPT egy nyelvi modell, és történeti kontextusba helyezte az utóbbi néhány év robbanásszerű fejlődését. Hiszen nyelvi modellek már régóta léteznek, 25-30 éve vannak olyan szoftverek, amelyek tudnak szöveget generálni, mégis az utóbbi 3 évben történt nagy fejlődés. Bartha Csilla (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) a ChatGPT nyelvészeti alkalmazhatóságát mutatta be, majd javaslatokat fogalmazott meg a felelős MI-használat kialakításához a felsőoktatásban. Ilyenek lehetnek például a széleskörű hallgatói és oktatói felmérések, tréningek, célzott kutatások a témában.
Nemeskey Dávid
Zvolenszky Zsófia (Filozófia Intézet) két esettanulmány segítségével hívta fel a figyelmet a mesterséges intelligencia akaratlan társadalmi hatásaira, amelyek mérgező nemi sztereotípiákat erősíthetnek meg. Palkó Gábor (Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium és Történeti Intézet) előadásában a magyarul is jól működő nyelvi modell létrehozásához szükséges óriási szövegkorpuszról, a jó kérdésfeltevésről, illetve arról hallottunk, hogy a digitális filológus mire használhatja a ChatGPT-t.
Tartsayné Németh Nóra (Angol-Amerikai Intézet) azzal indította az előadását, hogy „azt a nyelvtanárt, akit számítógéppel lehet helyettesíteni, azt kell is”. Felvillantotta, hogy milyen sok feladatra használható az MI az idegen nyelvi órán (pl. beszélgetőpartner, nyelvi lektor, tutor), majd megnyugtatott mindenkit, hogy a jó nyelvtanárokat nem helyettesíti, mert sok fontos szempontból nem lehet rá számítani (pl. hibázik, nincs érzelmi intelligenciája).
Tartsayné Németh Nóra
Eszenyi Réka (Nyelvi Közvetítés Intézete) bemutatta, hogy bár a gép sokkal gyorsabb, az ember jobb fordító, mert gondolkodik. A mesterséges intelligencia jól használható szótárként vagy tanácsadóként, de a jó fordítás nem nélkülözheti az emberi intelligenciát. Baditzné Pálvölgyi Kata (Romanisztikai Intézet) előadásából számos olyan alkalmazást ismerhettünk meg, amely a felsőoktatásban jól használható. Így például a személyre szabott tananyag készítését, az online kurzusok vizuálisan vonzóvá tételét és akadálymentesítését vagy a személyre szabott értékelést MI segítségével.
Eszenyi Réka
Szabó T. Annamária (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet) szintén a ChatGPT tanórai alkalmazhatóságára mutatott példákat (kritikus gondolkodás fejlesztése, szövegértés fejlesztése, forráshasználat- és ellenőrzés, lényegkiemelés stb.), illetve hallgatói visszajelzésekről, tapasztalatokról számolt be. Bóna Judit dékánhelyettes, az esemény szervezője azzal zárta a konferenciát, hogy reméli, ez a tudományos tanácskozás csak az egyik első lépés volt a kari közös párbeszéd és kutatások kialakításához a mesterséges intelligencia témakörében.