Marxtól Freudig, Epikuroszon át: materializmus és pszichoanalízis

Marxtól Freudig, Epikuroszon át: materializmus és pszichoanalízis
06/19

2025. június 19. 16:00 - 17:30

ELTE BTK Horváth János terem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A,III/329.)

06/19

2025. június 19. 16:00 - 17:30

ELTE BTK Horváth János terem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A,III/329.)


Dimitris Vardoulakis vendégelőadása.

Az Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport és az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszékének meghívására Dimitris Vardoulakis, a Western Sydney University (Ausztrália) professzora fog előadást tartani Karunkon From Marx to Freud via Epicurus: Materialism and Psychoanalysis címmel.

Az angol nyelvű előadás két hibás értelmezésből indul ki: Marx disszertációjának és Deleuze Lucretiusról írt esszéjének clinamen-olvasatából. Ezek a tévedések azonban inkább a politikai elköteleződés jelei, semmint puszta hibák. Az előadó bemutatja, hogyan befolyásolta Marxot a latin kulturális háttér, és hogy később – meglepő módon – maga Marx is korrigálta saját tévedését. Kiderül az is, hogy Marx megoldása alapvetően rokon Freud pszichoanalitikus gondolkodásával, és mindkettő az epikureizmus hagyományába illeszkedik. Ezzel szemben Deleuze értelmezése elhagy egy fontos epikureus mozzanatot, ami komoly következményekkel járhat arra nézve, hogyan gondolkodunk ma a politikáról.

Dimitris Vardoulakis professzor a Monash University-n (Melbourne) szerzett PhD fokozatot. Évekig vezette a Western Sidney Egyetem Filozófia Tanszékét, emellett betöltötte az Australasian Society for Continental Philosophy elnöki tisztét. Jelenleg a Council of the Humanities, Arts and Social Sciences in Australia elnökhelyettese. Vardoulakis a világ számos egyetemén tartott előadásokat, egyebek mellett négy évig volt vendégprofesszor a Columbia University-n. Munkássága a filozófia, az irodalomelmélet, az eszmetörténet és a politikaelmélet határvidékén helyezkedik el. Nyolc monográfia szerzője, vizsgálta egyebek között az irodalom kihívását a szuverenitás fogalmával szemben (Sovereignty and its Other, Fordham UP, 2013), valamint a szabadság kérdését Kafka műveiben (Freedom from the Free Will: On Kafka’s Laughter, SUNY, 2016). Az utóbbi években etika és politika kapcsolatával foglalkozik egy materialista filozófia keretein belül. Legutóbbi könyvében (The Agonistic Condition: Democracy and Materialism, Edinburgh UP, 2025) a materializmus politikai implikációira kérdezett rá a kortárs politikaelmélet és olyan gondolkodók munkássága felől, mint Friedrich Nietzsche, Carl Schmitt és Hannah Arendt.