Mario Vargas Llosát az ELTE díszdoktorává avatták

A díszdoktori oklevelet Mezey Barna, az ELTE rektora adta át a Nobel-díjas perui írónak 2015. június 16-án, a madridi magyar nagykövetségen. A rendezvényen Egyetemünk hattagú delegációja mellett részt vett Győri Enikő, Magyarország madridi nagykövete és Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár is. Az ELTE küldöttségében Rektor úr mellett Erdődy Gábor, nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes, Borhy László, a Bölcsészettudományi Kar megválasztott dékánja, Pál Ferenc, a brazil kapcsolatokért felelős rektori megbízott, Gosztonyi Gergely, rektori kabinetvezető és Menczel Gabriella, a Spanyol Tanszék vezetője volt jelen. 

A díszdoktori ceremónia megkezdése előtt Győri Enikő köszöntötte a kitüntetettet, majd az ELTE Spanyol Tanszék két mesterszakos végzős hallgatója színvonalas felolvasással teremtett vidám hangulatot. A zenés összeállításban Vargas Llosa spanyol nyelvű szövegrészleteit mutatták be a magyar fordítással párhuzamosan, illetve egyetemista társaik vallomásait közvetítették, akik beszámoltak saját befogadói élményeikről az író egy-egy művének olvasása kapcsán. Rudi Bettina és Tóth Gergő kitűnő spanyolsággal előadott műsora lebilincselte az írót, aki ezért többször is kifejezte elismerését az este folyamán.

Borhy László laudációjában elmondta, hogy Mario Vargas Llosa művein nemzedékek nőttek fel, regényeit, esszéit a spanyol szakos hallgatók a kezdetektől, már a hatvanas években olvassák, értelmezik, később fordítják, népszerűsítik. Emiatt talán joggal érezzük úgy, hogy „Vargas Llosa és írói munkássága kicsit hozzánk is tartozik.”

Mario Vargas Llosa beszédében miután köszönetét fejezte ki az elismerésért és a spanyol szakos hallgatók nagyszerű előadásáért, az irodalom lélek- és társadalomformáló erejéről beszélt, amelynek jelenléte az oktatás minden szintjén egészen biztosan egy jobb és szolidárisabb világot eredményez. Őszintén vallott arról, hogy fiatal korában azt gondolta, hogy az igazi irodalom távol áll az egyetemtől, hiszen az egyetem távol áll a kreativitástól. „Ma már másképpen gondolom ezt” – tette hozzá. Véleménye szerint az irodalom emberi mivoltunk fontos része és éppen ezért a társadalom megkerülhetetlen eleme is egyben, hiszen a kreatív fantázia megjelenési formájaként megtanít ellenállni mindenfajta manipulációnak. Az irodalom segítségével kritikai érzékünk fejlődik. Ez az, amiért minden autoriter rezsim megpróbálja ellenőrzése alatt tartani az irodalmat, és igyekszik az írókat „háziasítani”. Így függ össze szorosan irodalom és történelem, irodalom és politika. Vargas Llosa számára az irodalom a társadalmi igazságtalanság és a nyomorultak kizsákmányolása elleni harc kiváló eszköze, hiszen közelebb visz az ismeretlenhez, a valóságban elképzelhetetlenhez, és ezáltal ráébreszt a minket körülvevő világ hiányosságaira, anomáliáira.

Hangsúlyozta, hogy a díszdoktori cím felelősséget és egyben újabb vonzerőt jelent számára, amelyért érdemes visszatérnie Magyarországra, ezúttal az ELTÉ-re, hozzánk.

Az El Mundo újságírójának (Javier Lorenzo) spanyol nyelvű tudósítása ITT elérhető el.

A képen: Mario Vargas Llosa

A képen: az ELTE küldöttsége

A képen balról jobbra: Erdődy Gábor, Mezey Barna, Borhy László

2015.06.24.