LexikoNet 4: fókuszban a német tájszótárak

2024.11.06.
LexikoNet 4: fókuszban a német tájszótárak
2024. október 4-én és 5-én az ELTE BTK Germanisztikai Intézetében rendezték meg a LexikoNet 4-et, azaz a német tájszótárak nemzetközi konferenciáját. A kétnapos rendezvényen a jelenleg aktív német tájszótárprojektek munkatársai cseréltek eszmét tájnyelvi és metalexikográfiai kérdésekről, illetve ezek digitális dimenzióiról. Német nemzetiségi szakos hallgatóink az alábbiak szerint élték meg a rangos tudományos esemény főbb momentumait.

A LexikoNet konferencia előadásai rendkívül gazdag betekintést nyújtottak a különböző nyelvjárás-szótárak fejlesztésébe. A konferencia nyitóelőadását Dr. Philipp Stöckle és Mag. Andreas Gellan, az Osztrák-Bajor Tájszótár (WBÖ) főszerkesztője és munkatársa tartotta, amelyben a tájszótár kérdőíves adatgyűjtéséből származó, a rurális életvitellel kapcsolatos címszavakra, illetve ezek tradícionális és online lexikográfiai megjelenítéseire tértek ki.

Manuel Raaf előadásában a Bajor Tudományos Akadémián gondozott bajor és frank szótárak online felhasználhatóságának szempontjairól beszélt. A kutatás egy felhasználói teszten alapul, amely pozitív visszajelzéseket eredményezett, hangsúlyozva a világos nyelvezet és a gyors keresési lehetőségek fontosságát. Ezen szótárak közül kiemelkedik a Frank Szótár (WBF), amely 2012 óta online adatbázisként is hozzáférhető. Prof. Dr. Mechthild Habermann és PD Dr. Almut König előadásában a Frank Szótárat a kelet-frank nyelvjárások és más dialektusok központi forrásaként mutatták be, kiemelve olyan idiomatikus kifejezések jelentését, mint a ’handvoll’ vagy az ’alle Nase lang’.

Dr. This Fetzer előadásában a svájci ’zilig’ melléknév jelentésének történeti alakulását ismertette a Schweizerisches Idiotikon alapján. Az előadó kihangsúlyozta, hogy a szó a történeti változatokban eltérő jelentésárnyalatokkal jelent meg, mint például <finnyás>, <nagy> vagy <tetterős>, és hogy a jelentések rendezésénél az „átlag alatti” és „átlag feletti” frekventáltságú jelentésmezők mentén történő csoportosítás volt a felhasználóbarát megoldás.

Prof. Dr. Anthony Rowley és Dr. Felicitas Erhard bemutatták a Bajor Szótár (BWB) digitalizációs folyamatait, amely a Bayerns Dialekte Online (BDO) nevű platformon keresztül érhető el. Ez a platform nemcsak a tartalomhoz biztosít digitális hozzáférést, hanem fejlett keresési lehetőségeket kínál. A LexHelfer program segíti a szerkesztők munkáját a lemmatizálásban, valamint az adatbázisban szereplő nyelvemlékek kutatásában. A szócikkek XML formátumban készülnek, majd PDF formátumra konvertálódnak a könnyebb publikálhatóság érdekében.

Dr. Felicitas Erhard önálló előadásában a bajor szótár fonetikai és etimológiai vonatkozásainak vizsgálatát ismertette különös tekintettel a ’Hansbrunnen’ kifejezés példáján, amely jól szemlélteti a nyelvi elemek feldolgozását.

Dr. Nathalie Mederake, a marburgi Hessen-Nassaui Szótár kapcsán a regionális szinonimák szóföldrajzi megjelenítésének módszertanát tárta a hallgatóság elé. Bemutatta a szócikkek kulcsszavakkal és helyadatokkal történő ellátásának előnyeit, valamint a jelentésbeli kapcsolatok kialakítását, hozzátéve, hogy a szerkesztés során felmerülő problémák a jövőbeli szótárírók számára értékes tanulságokkal szolgálnak.

A konferencia során a Bánáti Német Nyelvjárások Szótárának elkészítésével kapcsolatos kihívások is bemutatásra kerültek. A bánáti szótár ábécérendben strukturált, tartalmazza az egyes szavak szinonimáit, eredetét, és a helyi nyelvi formák, valamint jövevényszavak hatását. Az előadók, Dr. Mihaela Sandor és Dr. Alwine Ivanescu hangsúlyozták, hogy a források digitalizációja és egységes átírása jelentős előrelépést jelentett a szótárkészítés folyamatában.

A konferencia a Germanisztikai Intézet gondozásában zajló Magyarországi Német Tájszótár (MNT) első és második munkafázisának bemutatásával zárult, amelynek szerkesztői – Prof. Dr. Knipf Erzsébet, Dr. Müller Márta, Dr. Huber Ágnes, Dr. Márkus Éva, Dr. Kerekes Gábor, Dr. Kappel Péter, Gombkötőné Dr. Kemény Krisztina, Szívós István és Nagy Illés doktorandusz – ismertették az MNT adatbankjának felépítését és új funkcióit.

Az esemény nagyon sikeres volt. Mind a résztvevő előadók, mind a hallgatóság és a vendéglátók értékes szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak.

Az összefoglalót készítette: Pusztai Boglárka, Svébis Laura, Gáncs Klaudia, Bálint Jázmin, Koncz Flórián, Deák Alexandra, Nagy Barbara, Gazdag Mirtill, Szalai Zsófia német és nemzetiségi tanárszakos hallgatók

Borítókép: A Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete, Jean-François Paroz köszönti a konferencia résztvevőit