Levelek a trónörökösnek

2020.05.19.
Levelek a trónörökösnek
Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz címmel jelenik meg Vér Eszter Virág történész (ELTE Történelem Segédtudományai Tanszék) és Borovi Dániel művészettörténész új, közös munkája.

A koronázás évfordulóján kiadásra kerülő forráskiadványban Ferenc József és Erzsébet levelein keresztül betekintést adnak az uralkodócsalád 1861 és 1877 közötti mindennapjaiba. A mű alapját Ferenc József és Erzsébet királyné Rudolf trónörökösnek írt eredeti, autográf le­velei képezik, amelyek teljes terjedelmükben most először jelennek meg magyar nyelven. A kötet a Szépmíves Könyvek Kiadó gondozásában jelenik meg, a könyvbemutatót a járványügyi helyzetre való tekintettel online tartják meg.

Emil Rabending: Rudolf trónörökös. Bécs, 1869 (Gödöllői Királyi Kastély Múzeum)
Josef Albert: Erzsébet császárné. Kézzel színezett fotó, München, 1865 körül (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)

Levélváltásuknak nem csupán történeti forrásként lehet jelentősége. Forrásértéke sem elsősorban politikatörténeti szempontból hasznosítható, hanem döntően művelődéstörténeti vonatkozásokban. Igaz, nem lehet érdektelen az sem, hogy Rudolf leendő államfői feladatából fakadóan – az uralkodói teendőkre történő felkészítés részeként – az aktuális kül- és belpolitikai események mely részéről, illetve hogyan tájékoztatták őt.

Különös figyelmet érdemel e tekintetben a porosz-osztrák háború vagy a kiegyezés előkészítéséhez kapcsolódó magyarországi uralkodó látogatások bemutatása. Érdemes felfigyelni a címzett – részben kiemelkedő képességeiből, részben társadalmi helyzetéből, illetve neveléséből fakadó – rendkívüli szellemi érettségére, koravén mentalitására, politikai kérdésekben is viszonylag korán megnyilvánuló érdeklődésére is, amely a maga korában is kiemelte korosztályából.

Ludwig Angerer: Ferenc József Rudolf trónörökössel és Gizella főhercegnővel. Bécs, 1861 körül (Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár)

A levelezés a történelmi információkon túlmenően érdekes olvasmányként is szolgálhat, hiszen közvetlen bepillantást nyújt a Habsburg-dinasztia uralkodójának és szűkebb családjának privát szférájába, és mivel magánlevelekről van szó, érintkezésük mesterkéletlensége/póz nélkülisége is újdonságot jelent.  Egyúttal egy sajátos – szülői – perspektívából biztosít lehetőséget az uralkodócsalád hétköznapjaiba való betekintésre, és alkalmas arra is, hogy az egyes családtagok közötti kapcsolatrendszert és az uralkodópár nevelési elveit is a korábban ismertnél teljesebb, hitelesebb formában mutassa be. 

A levelek bepillantást engednek abba is, hogy a szülők és gyermekük kapcsolatát milyen módon befolyásolta specifikus társadalmi helyzetük. Megtapasztalhatjuk, mennyiben éreztette hatását a privát szféra ebből fakadó hiánya; mérlegelhetjük, hogy Erzsébetnek a házastársi konfliktusok nyomán bekövetkező hosszabb távollétei miatt modellezhető-e működésük „csonka családként” vagy, hogy későbbi gyermekvállalásuk (1868) után hogyan változott meg kapcsolatuk idősebb gyermekeikkel, Gizellával és Rudolffal.

Erzsébet levele fiának, Rudolfnak (Buda; 1867. május 15.). AT-OeStA/HHSTA HausA Selekt Kronprinz Rudolf 18-3. f. 48. r

Erzsébet levelei magyar vonatkozásból különös fontossággal bírnak abból a szempontól is, mert Erzsébet 1866 őszén, hosszabb magyaror­szági tartózkodását követően, a korábbiaknál is nagyobb intenzitással fogott magyar nyelvtudásának tökéletesítéséhez. Ennek részeként egyes magyarul tudó családtagjaival is magyar nyelvű levélváltásba kezdett. Míg férje esetében ez mindössze néhány magyar nyelven született levelet eredményezett, addig Rudolffal 1867 elejétől írás­ban mindvégig így érintkezett.

Kettejük levélvál­tását eddig csak részletei­ben és sokszor eltorzult változatban ismerhettük. A korábbi Erzsébet- és Rudolf-életrajzok ugyanis az eredetileg magyar nyelvű levelek német for­dítását ültették át – az eredeti szöveg ismerete nélkül – is­mét magyarra. A most megjelenő kötet újdonságát és egyben jelentőségét így az is adja, hogy az eredeti levélszövegek először kerülnek eredeti nyelven, teljes terjedelmükben az olvasók elé.

Vér Eszter Virág történész, 2007-től az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék oktatója, 2018-tól Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesül Rudolf trónörökös Magyarországon c. kutatási programjával. Kutatási területe 19-20. századi kultusztörténet (különös tekintettel Erzsébet királyné magyarországi kultuszára); 19. század második felének művelődés- és életmódtörténete.

Borovi Dániel művészettörténész. Kutatási területe az uralkodócsalád képzőművészeti reprezentációja, a 19. század és a századforduló emlékezetkultúrája és emlékműszobrászata.

Kapcsolódó:

Az Erzsébet-kultusz nyomában - interjú Vér Eszter Virággal