Kutatók Éjszakája a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban
Az első programblokkban Ljudmila Ulickaja "Csak egy pestis" című szövege került megvitatásra a Pécsi Tudományegyetem irodalomtörténésze, V. Gilbert Edit közreműködésével. A szöveget 1978-ban írta Ulickaja egy 1939-es egészségügyi vészhelyzet nyomán, egy forgatókönyvíró kurzusra, amiből végül sem film nem készült, sem kiadásra nem került. 2020 áprilisában azonban olyan új társadalmi aktualitást nyert a mű, ami miatt érdemes lett megjelentetni. 2020 novemberében Morcsányi Géza fordításának köszönhetően a magyar olvasó is kezébe vehette a könyvet, ami a Kutatók Éjszakájára szinte még meg sem száradt, de beszélgetni már lehetett róla. A kerekasztal beszélgetésbe aktívan bekapcsolódott Schiller Erzsébet irodalomtörténész, az ELTE Savaria Egyetemi Központ docense és az ELTE BTK számos hallgatója is, a moderátor a központ vezetője, Gyimesi Zsuzsanna volt.
A második programblokkban, a központ profiljához hűen, történelmi keresztmetszetben került szó a járványról mint társadalomtörténeti helyzetről. Szaniszló Orsolya előadásában azt mutatta be, hogyan vezette be a himlőoltás gyakorlatát II. Katalin Oroszországban, a XVIII. század derekán, hogyan készíttetett emlékérmet az oltás tiszteletére, és hogyan rendelt balettelőadást a járvány elleni küzdelem emlékére. Szabó Viktor a XX. század első évtizedeiben pusztító spanyolnátha oroszországi vonatkozásairól beszélt. Megtudtuk, hogy három hullámban tarolta le Európát a vírus, ami nem volt más, mint a ma is jól ismert H1N1. Gyimesi Zsuzsanna három XX. századi esetet mutatott be. Először az Ulickaja-kötet sztorijának alapját képező 1939-es pestis-fenyegetéséről beszélt, ami Szaratovot és Moszkvát érintette. Majd az 1959–60-ban Moszkvát érintő fekete himlő-veszélyről szólt, amit egyetlen ember hurcolt be a városba, két hét alatt majdnem 10.000 főt tett első vagy második körös kontakt személlyé, és aminek az elterjedését több mint 9 millió ember beoltásával akadályozták meg a hatóságok két hét leforgása alatt. Harmadikként az 1970-es kolera járvány miatt Odesszában és Kercsben elrendelt hat hetes karantén esete került terítékre, ami az 1961-ben kitört ún. hetedik kolera pandémia egyik legsúlyosabb etapja volt. Erről az esetről Magyarországon is sokaknak vannak személyes emlékei.
A harmadik programblokk az Odessza című, 2019-ben bemutatott orosz játékfilm megtekintését és megvitatását tartalmazta. A történet a fent vázolt odesszai karantén idején játszódik. A rendező, Valerij Todorovszkij ennek az odesszai helyzetnek a megfilmesítésére vállalkozott, amit maga is átélt nyolc éves kisfiúként. A központi téma nem maga a járvány és a karantén, hanem azok a különböző viselkedési sémák, amiket egy ilyen extrém helyzet kivált a különböző emberekből.
A Kutatók Éjszakája az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központban majdnem eltartott november 28-ig. A technika nem tréfálta meg a szervezőket, a beszélgetések jó hangulatban és dinamikusan zajlottak, az online forma semmiben nem akadályozta a szellemi aktivitást.