Kurzusajánló a 2020/21-es tavaszi félévre

A félév során alapvetően személyes források feldolgozásával igyekszünk megismerni a 19. század világát. Elsősorban emlékiratok, naplók, levelezések alapján próbáljuk meg többek között a kisember, az uralkodó vagy egy nehéz sorsú nő szemével látni a korszak eseményeit, politikai és társadalmi folyamatait. Feldolgozandó forrásokat egyénileg is lehet hozni a szemináriumra, illetve egy összeállított listáról is lehet választani. A források köre bővíthető: pl. képek, irodalmi alkotások, sajtóanyag stb. A feldolgozáshoz segítséget nyújtanak majd a megadott szempontok, de mindenki maga is kiegészítheti ezeket.

• BBN-TSP11-219 
• Oktató: Manhercz Orsolya
• Időpont: Kedd, 12:00-13:30

Középkori magyar nyelvű szövegemlékeink (nyelvemlékeink) szinte kizárólag olyan szövegek, melyek egyben a középkor vallásosságának is figyelemre méltó forrásai, többségük közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll a keresztény vallásosság elsődleges szövegforrásával, a Bibliával. Az előadássorozat többek között feltárja legkorábbi szövegemlékeink bibliai hátterét, reflektál a középkor bibliaértelmezésére, vizsgálja legkorábbi fennmaradt bibliafordításunk és a huszitizmus kapcsolatát, rávilágít a bibliai szövegek liturgikus használatára, továbbá választ keres arra a kérdésre, hogy miért méltatlankodik a karthauzi Néma Barát. A kurzust ajánljuk a bibliatudomány, a vallástörténet, a liturgia, a régi magyar irodalom és a magyar nyelvtörténet iránt érdeklődő hallgatóknak.

• Oktató: Szentgyörgyi Rudolf
• Kód: BBN-BIB-631.01
• CS:16:00-17:30

A buddhizmus szakszókincsének legalapvetőbb elemeit vesszük szemügyre, amelyek meghatározzák az indiai eredetű hagyomány valamennyi ágának filozófiáját és gyakorlatát.

A terminológia tárgyalásakor a szanszkrit nyelvű kifejezésekből indulunk ki, de a magyarázatok a fogalmak tartalmátés az egész rendszert világítják meg, tehát előzetes keleti nyelvi ismeretek nélkül is felvehető a kurzus! (A csoport összetételéhez igazodva a klasszikus tibeti vagy egyéb keleti nyelvi megfelelők is hozzárendelhetők.)

Hasznos lehet mindazoknak, akik érdeklődnek a buddhizmus világszerte elterjedt formáinak alapját képező fogalomkészlet eredeti jelentése iránt, illetve nyelvi, filozófiai, összehasonlító kultúrtörténeti tanulmányokat folytatnak.

Részletes tematika és irodalom: feltöltés alatt. Minden kötelező anyag online elérhető lesz.

A szemináriumi kreditek megszerzéséhez szükséges követelmény: Órai részvétel és rövid (4-6ezer karakteres) önálló dolgozat saját, választott témából, a tárgyalt fogalmakhoz kapcsolódóan.

• Kód: BBN-BUD11-103.21
• Oktató: Szegedi Mónika
• Kredit: 3
• Követelmény: gyakorlat
• Órarendi információ: szerda 16:00–17:30

A kurzus során a hallgató megismerkedik a 17. században létrejött, és a 20. századig fennállt tibeti teokrácia történetével, sajátosságaival, társadalmi rendszerével, államigazgatásával, gazdaságának fő ágazataival.

A félév során nagy szerephez jut a dalai lámák és a pancsen lámák története, emellett áttekintjük a világi hatalom és az egyház kapcsolatát a tibeti királykortól a tekintélyuralmi korszakon át a teokratikus állam koráig (7–20. század), a teokrácia létrejöttének előzményeit és körülményeit, a feudális társadalom szerkezetét, a legfőbb gazdasági ágazatokat, valamint a tibeti államigazgatás jellemzőit.

• kód: BBN-TIB11-142
• oktató: Jónás Dávid
• Kredit: 3
• Követelmény: kollokvium
• Órarendi információ: hétfő 11:00–12:30

A kurzus kiindulópontja a festészet „mediális fordulata”. Az 1950-es években domináns absztrakt expresszionista tendenciákat az évtized végén világszerte felváltotta egy sajátos képzőművészeti megközelítés, amelynek központi mozzanata a médiaképek kritikai analízise. Az előadás a fenti jelenség tükrében elemzi a képfogalom megváltozásának napjainkig is kiható következményeit. Elsősorban kelet-közép-európai, ezen belül is főképp magyarországi példákat vizsgálva mutatja be a pop arttal és a fotórealizmussal asszociálható tendenciákat, majd kitér a konceptuális fotóhasználat kérdésének lokális kontextusaira.

Az utóbbi években számos művészettörténeti kutatás és kiállítás kísérelte meg újragondolni az 1960–70-es évek művészettörténetét, a korábbi, „nyugati” dominanciájú elbeszélések helyett globális horizontú történetek kidolgozására vállalkozva. Alapvető kérdésként merült fel a kutatások során, hogy mennyiben alkalmazhatók az eredendően „nyugati” kontextusban megalkotott fogalmak eltérő társadalmi berendezkedésű országok összefüggésében. Létezett-e például pop art a hatvanas évek keleti blokkjában? Az előadások elsősorban a magyarországi művészeti színtérre fókuszálva keresik a választ erre a kérdésre. A korszak meghatározó művészei mellett néhány, a korszakkal foglalkozó, közelmúltbeli kiállítást is bemutatnak (The World Goes Pop, Tate Modern, London; International Pop, Walker Art Center, Minneapolis; Ludwig Goes Pop + The East Side Story, Ludwig Múzeum, Budapest; Hyper Real, Mumok, Bécs; Édentől keletre. Fotórealizmus: Valóságváltozatok, Ludwig Múzeum, Budapest).

• kódok: BBV-080.72, BMVD-080.72
• oktató: Fehér Dávid Péter

A hinduizmus a legősibb ma is eleven vallás – éspedig a harmadik legnagyobb a világon. Gyökerei az Indus-völgyi civilizációig nyúlnak vissza, és a legrégibb szövegek, a Rig-véda himnuszai több mint háromezer évesek. Ám időközben többször, alapvetően át is alakult; létrejött a különös, politeista egyistenhit, a véres áldozatok helyére szimbolikus gyümölcsfelajánlás lépett. Ezt az ezerarcú folyamatot tekintjük át, rengeteg képpel és egy kevés elvontabb fejtegetéssel.

• oktató: Ruzsa Ferenc
• időpont és helyszín: hétfő 14:00–15:30; i ép. II. em. 228.
• kód: BBN-IKU-105:01

Mennyiben egysíkú, leegyszerűsített vagy éppen mennyiben összetett a Héber Biblia nőábrázolása? Elfogadható-e hitelesnek az a kép, amelyet a Héber Biblia (döntően) férfialkotói festettek koruk (?) nőiről? Féléves kurzusunk során a nőalakok ábrázolására összpontosítunk, olyan hívószavak mentén, mint hatalmi dinamika, sztereotipikus sémák, patriarchális propaganda, anyaság és szexualitás megjelenítése, hős- és áldozat-kép variációi, nőideál explikálása. A féléves tematika leírása itt elérhető.

• Oktató: Koltai Kornélia
• Kód: BBN-HEB11-300.11
• SZE:10:00-11:30

A kurzus betekintést nyújt az alkalmazott színház (színházpedagógia, színházi nevelés, valamint azon belül a színházi nevelési programok) legfontosabb külföldi és magyarországi irányzatainak történetébe, elméletébe és gyakorlatába. A vizsgálat során hangsúlyt fektetünk a terület interdiszciplináris jellegére, mindenekelőtt a drámapedagógiával való szoros kapcsolatára.

• Kód: BMA-THED-443
• Oktató: Bartha Judit
• A kurzus formája: online szeminárium.
• A teljesítés feltétele: aktív órai jelenlét és referátum.

A szeminárium célja a magyar nyelv és a magyarság eredetével kapcsolatos különféle elméletek bemutatása és módszertani vizsgálata.

A szeminárium tartalma: a nyelvrokonság bizonyítékainak áttekintése, a családfamodell és a hullámelmélet bemutatása többféle nyelvcsalád adatainak példáján keresztül. A magyar nyelv eredetével kapcsolatos téves, alternatív elméletek (török, sumér, nosztratikus, gyökelmélet stb.) összehasonlítása, az őstörténettel foglalkozó további tudományterületek, pl. történettudomány, régészet, genetika, aktuális és sokszor egymásnak ellentmondó eredményeinek közös keretben való értelmezése.

• Kód: OT-MAGY-323, BBN-EST11-301:6
• Oktató: Dr. F. Gulyás Nikolett egy. adj. (nikolett.fgulyas@btk.elte.hu)
• K, 16:00-17:30

Az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézetének macedón lektorátusa egyedülálló lehetőséget nyújt a macedón nyelv, irodalom és kultúra tanulmányozására.

A 2020/2021-es tanév tavaszi félévében induló kezdő kurzusok:

• BBN-SLA11-201.05 Második szláv nyelv alapjai 1./Macedón nyelv 1.
• BBV-143:27/BMVD-143:27 Macedón nyelv 1
• BBV-143:55/BMVD-143:55 Macedón kultúra
• BBV-143:34/BMVD-143:89 Macedón országismeret

Haladó kurzusok:

• BBN-SLA11-202.05 Második szláv nyelv alapjai 2.
• BBV-143:28/BMVD-143:28 Macedón nyelv 2.
• BBV-143:29/BMVD-143:10 Macedón nyelv 3.
• BBV-143:45 Macedón nyelv 4.
• BBV-143:160 Macedón nyelv 5.
• BBV-143:38 Macedón nyelv 6.

Látogasson el Facebook-oldalunkra is!

• Oktató: Fehérvári László
• Kód: BBV-111:7 

• oktató: Bali János
• kód: BBN-NEP-602.6
• időpont: Hétfő, 17:00 - 18:30

1. Mi a nemzet? (A nemzet konstrukciója. Nemzetfelfogások. Az „elképzelt közösség” és a „kitalált hagyomány”. A nemzet szerepei. A nemzet és a nacionalizmus. A nemzet és az idő. A nemzet és a nyelv, vallás, stb.)

2. Mi a magyar? Az autosztereotípia (A magyar nemzeteszme története. Nemzetkarakterológia.)

3. Mi a magyar? A heterosztereotípia (Hogyan alkotunk képet más nemzetekről, és mások hogyan alkotnak képet rólunk? Helyünk Európában. Magyarok Kelet és Nyugat között. A nemzet külső viszonyítási pontjai. Szimbolikus rivalizálás a nemzetek között. A 18. századi „Völkertafel”-től a „Milyenek a finnek”-ig.)

4. Az „idő” nemzetiesítése (Nemzeti hősök és mítoszok. A kontinuitás keresése. Történelmi kultuszok.)

5. A „tér” nemzetiesítése (A haza, a szülőföld és az otthon fogalmának jelentésváltozása a modernitás korában. A nemzeti táj – a magyar Alföld – szimbolikus megalkotása. A köztér nacionalizációja: utcanévadások, köztéri szobrok és emlékművek. Nemzeti rítusok.)

6. A mindennapi kultúra nemzetiesítése, a nemzeti jelképesítés folyamata (Nemzeti szimbólumok alkotása, átértelmezése, kiselejtezése, revitalizációja. A mindennapi élet nemzeti szimbolikus konnotációi. A társadalmi és politikai rítusok nemzetiesítése)

7. A magas kultúra nemzetiesítése (A magas kultúra – irodalom, film- és zeneművészet, képzőművészet - nemzetiesítése.)

8. A népi kultúra nemzetiesítése (A kultúraépítés „tiszta forrása” Magyarországon: a népi, paraszti kultúra. Társadalmi mozgalmak, a népiség kérdése. A folklorizmus különböző korszakai. A néphagyomány és a nemzeti művelődés kérdése.)

9. Nézőpont „alulról”: nemzeti kisebbségek nemzettudata, kisebbségi rítusai

(A „kettős identitás” és a „hármas viszonyrendszer”. Egymás mellett létező vetélkedő identitások. Az etnikus paradigma.)

10. A „széttöredezett nemzet” a posztmodern korban (A nemzet(i kultúra) dekonstrukciója. A nemzet mint a belső határképzés alapja. Szubkultúrák nemzetfelfogása. A nemzet mint áru, design és brand.)

Az ELTE BTK Folklore Tanszék előadás-sorozatában a népi kultúra örökségének digitalizációja és digitalizálása kapcsán felmerülő kérdéseket és lehetőségeket vitatjuk meg kéthetente keddenként, többek között az alábbi meghívott előadók segítségével: Bodó Zalán, Both Miklós, Bolya Mátyás, Borsos Balázs, Kiss Anna, Ruttkay Zsófia, Toronyi Zsuzsanna, Tóth G. Péter. Az előadás-sorozat a MOOC-ban kidolgozott online tananyag elvégzésével válik kurzussá. 

• Oktató: Ilyefalvi Emese 
• Kód: BBN-NEP-503.7
• Időpont: kedd, 17:00-18:30 
• Helyszín: Ms Teams, MOOC 

Az előadás az ókori egyiptomi állam külpolitikáját tekinti át.

• Oktató: Irsay-Nagy Balázs
• Kód: BBN-EGY16-261
• Időpont: K:16:00-17:30

A buddhizmus világképét alapvetően jellemző kozmogóniai és kozmológiai elmélettel ismerkednek meg a hallgatók.

Ebben benne foglaltatik a világ keletkezésének módja, az emberi és isteni világok, poklok és állati létformák hierarchikus rendje, valamint az újjászületések erkölcsi meghatározottsága és a legfőbb jó, a szenvedéstől való megszabadulás módja is.

Hasznos lehet mindazoknak, akik érdeklődnek a buddhizmus különböző ágainak szemléletmódját meghatározó világkép iránt, illetve összehasonlító tanulmányokat folytatnak, például mitológiakutatás területén.

Részletes tematika és irodalom: feltöltés alatt. Minden kötelező anyag online elérhető lesz.

A szemináriumi kreditek megszerzéséhez szükséges követelmény: órai részvétel és rövid (4-6ezer karakteres) önálló dolgozat saját, választott témából, az órák anyagához kapcsolódóan.

• Kód: BBN-BUD11-121.21
• Oktató: Szegedi Mónika
• Kredit: 3
• Követelmény: kollokvium
• Órarendi információ: kedd 17:15–18:45

Hova menekültek a világosi fegyverletétel után Kossuth és társai, illetve a magyar sereg katonái? Hogyan szökött ki Magyarországról a Kossuth-kormány egyik minisztere, és merre indultak Komárom védői a kapituláció után? Mely országok fogadták be az emigránsokat? Hogyan lehetett folytatni a küzdelmet? Miért térhetett haza Andrássy és később Szemere, és Kossuth miért nem? Mi történt Görgeivel és Batthyány Lajos özvegyével? A félév során többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ, amikor végigkísérjük az 1848/49-es emigráció kiemelkedő alakjainak 1849 utáni életútját kiselőadások és közösen feldolgozott források segítségével. Amennyiben lehetséges, történeti sétával zárjuk a félévet.

• Kód: OT-TÖR-253
• Oktató: Manhercz Orsolya
• Időpont: Szerda, 10:00-11:30

• Oktató: Matykó Károly ifj.
• Kód: BBV-111:15

A 20. század elejének új társadalmi modelljei, a megváltozott életszemlélet és a 19. századtól gyökeresen eltérő új életmódbeli sajátosságok Európa-szerte leginkább az avantgárd szellemi és művészeti áramlatokban ragadhatók meg. Ezeknek hatása irányt szabott a teljes 20. századi gondolkodásnak.

A legmerészebb és legformabontóbb avantgárd alkotókat Oroszországban találjuk, akik a Nyugatot is lenyűgözték. Botrányok és meglepetések övezték, felszabadultság, dinamika, bátorság és elkötelezettség áradt az orosz avantgárd minden megnyilvánulásából.

Klasszikus színház, irodalom és képzőművészet fenekestül felfordult és új, izgalmas szimbiózisba lépett. Vaszilij Kandinszkij megalkotta a maga szubjektív mikrokozmoszát, Kazimir Malevics szuprematista képein a makrokozmosz törvényszerűségeiről töprengett, Pavel Filonov megteremtette az analitikus festészetet, művészeti ággá lépett elő a fotózás Mihail Rodcsenkonak köszönhetően, megkezdte diadalútját a film, a plasztikus művészetek konstruktivizmusa építészeti irányzatot teremtett.

A művészetek összeolvadtak a technikával és a természettudományokkal, megelőlegezve a 21. század virtuális valóságait… A kurzuson mentalitástörténeti kalandozásokat teszünk ebbe az elképesztően izgalmas korszakba.   

• Kódok: BBN-TSP11-244.11, BBV-190:29, BMVD-19:24
• Oktató: Gyimesi Zsuzsanna

Hány emigrációs hullám volt a 20. századi orosz történelemben? Az első hullám tényleg az első volt, és nevezhetjük-e „fehér”-nek? Mi történt Kerenszkijjel a bolsevik hatalomátvétel után? És Gyenyikinnel, Bunyinnal, Bergyajevvel? Kik voltak a „Filozófusok Hajójának” utasai? Mi lett a világhírű orosz balett sorsa? Mi az az Orosz Külföld? Ezekre és még sok más kérdésre igyekszünk választ találni új közismereti kurzusunk keretében, amelyen egyéni életutakon keresztül, interaktív módon tárjuk fel az első orosz emigrációs hullám okait és következményeit. Megismerjük, milyen társadalmi-politikai és egyéni körülmények vezettek ama súlyos döntés meghozásához, hogy valaki évekre vagy akár örökre elhagyja szülőföldjét. A kurzus szorosan kapcsolódik a Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központ tavaly indult emigrációs projektjéhez. Eddig elkészült történelmi portréinkat honlapunkon lehet böngészni.

• Kódok: BBN-TSP11-241.19; BMVD-190:61; BBV-190:61
• Oktatók: Gyimesi Zsuzsanna, Szabó Viktor, Szaniszló Orsolya

A kurzus bemutatja a balti nyelveket beszélő népek: a lett és a litván történetét a történelem előtti időktől a XVI-XVII. századig. Szó esik e nyelvek, valamint a már kihalt óporosz nyelv jellegzetességeiről, helyükről az indoeurópai nyelvek között, a balti népek kultúrájának sajátosságairól, a balti mitológia kérdéseiről, magyar-litván és magyar-lett kapcsolatokról a tárgyalt időszakban.

• A kurzus kódja: BBN-LIT17-231
• Az online szinkron órák időpontja: hétfő 12.00-13.30
• Oktató: Laczházi Aranka (laczhazi.aranka@btk.elte.hu)

A színház nemcsak művészet, hanem komplex társadalmi esemény is. Nem pusztán egy épület, ahol előadások láthatók, hanem jól szervezett alkalom: a társadalom találkozásainak színtere. A színház minden eleme; a közönség és a játéktér elrendezése, egyéb nyilvános helyei, fizikai megjelenése, még városon belüli elhelyezkedése is fontos részét képezi annak a folyamatnak, amely által a közönség színházi tapasztalatát megszervezi. Az imént sorolt elemek a színház szociális funkcióinak a szimbólumai is, melyek arról árulkodnak, hogy az adott társadalom mit gondolt önmagáról, a világról és a művészetnek erről a fajtájáról. A kurzus azt vizsgálja, hogy a színháztörténet során a színházi esemény helyének megszervezése és elrendezése hogyan reflektál arra a társadalomra, amelyben a színházi folyamat megvalósul.

• oktató: Imre Zoltán
• kód: BBN-THE-200

A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a bolgár népi mitológia jellemzőivel, keletkezésének körülményeivel, illetve bemutatni a népi ünnepek mitológiai kapcsolatait és a mítosz-rítus kapcsolatát a bolgár hagyományos kultúra keretein belül.

• Kódok: BMVD-143:63, BBV-143.96
• Oktató: Dr. Menyhárt Krisztina
• Időpont és helyszín: péntek 10.30-12.00 (visszavonásig online)

A félév során a cigányságot, a cigány közösségeket érintő legjellemzőbb külső sztereotípiák ("tisztátalan", "nevelhetetlen", "munkakerülő", "hangoskodó", stb) mentén haladva, arra keressük az émikus választ, valóban mi e sztereotípiák „valóságtartalma”, melyek e jelenségek okai, funkciói, valamint hogyan reagálnak a cigány közösségek e sztereotípiákra, milyen együttélési stratégiákat folytatnak a külvilággal, milyen osztályozási rendszert alakítanak ki, stb.

• oktató: Bali János
• kód: BBN-NEP-602.7 
• időpont: Szerda, 17:00 - 18:30

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a pszichotudományok és a történettudomány metszéspontjait, különös figyelmet szentelve az érzelmek és a történettudomány kapcsolatát vizsgáló, az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődő érzelemtörténetírás irányzatának, valamint a társadalom- és orvostörténetírás egy komplex területe, a pszichológia- és pszichiátriatörténet-írás alapfogalmainak, főbb perspektíváinak, eredményeinek és megközelítéseinek a kora újkortól egészen a napjainkig terjedő időszakra vonatkozóan.

A kurzus során áttekintjük egyrészt azokat a módszertani kereteket, amelyek mentén az érzelmek és ezekre adott válaszok, viszonyulások „történelemformáló” szerepe megragadható, másrészt pedig a lehetséges értelmezési kereteket, amelyek mentén az őrülettel kapcsolatos gondolkodás átalakult, és amely folyamat során a hagyományos (vallási, társadalmi, kulturális) értelmezések egyre inkább átadták a helyüket az orvosi és tudományos diskurzusoknak mint uralkodó narratíváknak.

• Kód: BBN-TSP-214
• Oktatók: Kovács Janka és Lászlófi Viola
• Időpont: Időpont: Hétfő, 10-00-11.30

Az előadások témája Dél-Ázsia története az ókori civilizációktól kezdve a XII. századi muszlim hódításokig. Megismerkedünk az Indus-civilizáció régészeti emlékeivel, az indoárja bevándorlás korával, az első észak-indiai államokkal, a Buddha korának Indiájával, a Maurya Birodalommal, a Saka és a Kusána Királyságokkal, a Gupta Birodalommal, a kora középkori hindu királyságokkal és végül a muszlim hódításokkal. Az eseménytörténet mellett bemutatásra kerül az adott korszak társadalma és kultúrája, valamint tárgyi emlékei és művészete is.

• oktató: Dezső Csaba
• időpont: szerda 15:00–16:30
• kód: BBN-IND11-321:11

A kurzus egy oroszországi, Volga-vidéken beszélt finnugor nyelvvel ismertet meg, elsősorban gyakorlati szempontból. A nyelvtanulás során kiderül az is, hogy az udmurt nyelv jobban hasonlít az észtre és a finnre, mint a magyarra; hogy két további finnugor nyelvet az udmurt alapján akár érteni is lehet; hogy az udmurt és a magyar sok esetben azért hasonlít, mert mindkettőben számos török jövevényelem van; hogy az udmurt az orosztanulást is megkönnyíti, mivel cirill betűkkel írnak és sok az orosz kölcsönzés. Ezen kívül szó lesz a hagyományos és mai udmurt kultúráról is. A nyelvi gyakorlatokban és a mai kultúra bemutatásában udmurt anyanyelvű hallgatók segítenek. A kurzus során elsajátítottakat pedig az Udmurt Egyetem nyári kurzusain lehet tovább fejleszteni. 

• Kód: BBN-FUG17-271:2
• Oktató: Dr. Salánki Zsuzsanna adjunktus (salanki.zsuzsanna@btk.elte.hu)
• Csütörtök, 16:00-17:30

• Kód: BMI-FLMD-322E.64
• Oktató: Polyák Gábor

Bevezetés az észt és a finn népköltészet legfontosabb műfajaiba, ill. az észt folklór nonverbális műfajaiba (tánctörténet). A Kalevala és a Kalevipoeg, ill. néhány kiemelkedő klasszikus és modern regény ismeretén túl az alapvető korszakolás és a korszakok legfontosabb vonásainak megismerése. A régi finn néphit bemutatása, a finn népzene, néptánc és népköltészet főbb jellemzőinek és formáinak áttekintése. A finnországi irodalom alapvonásainak, jellemzőinek, főbb történeti korszakainak, kultúrtörténeti összefüggéseinek megismertetése a 12. századtól napjainkig, középpontban a meghatározó szerzőkkel és alkotásokkal.

• Kód: BBN-FUG11-221
• Oktató: Dr. Bába Laura egyetemi tanársegéd (baba.laura@btk.elte.hu) és Dr. Pomozi Péter docens (pomozi.peter@btk.elte.hu)
• K, 14:30–16:00, 1088 Múzeum krt. 4. I/022 MS Teams (online szinkrón óra)

Az előadáson Észtország 1917-től napjainkig tartó történetének (politikatörténet, gazdaság, társadalom, kultúra) bemutatására kerül sor dokumentumfilmek és művészfilmek segítségével, továbbá a hallgatók megismerkedhetnek az észt művelődéstörténet legfőbb szakaszaival, jellegzetes motívumaival, érdekességeivel is.

• Kód: BBN-EST-244
• Oktató: Dr. Bereczki András docens (bereczki.andras@btk.elte.hu)
• Cs, 14:00-15:30 - Az időpont egyeztetést követően változtatható.

A félév során bemutatásra kerülnek a filmelemzés alapvető módszertani sajátosságai, a film elemző és esztétikai vizsgálatának alapelvei, a film médiumának sajátos esztétikai jellemzői. Gazdag filmes példaanyag segítségével megismerkedünk a film alapvető technikai jellegzetességeivel és a filmi közlés elemi egységeivel. A filmrészletek órán történő bemutatásának/elemzésének segítségével a félév célja olyan (film)esztétikai ítélőképesség megalapozása, melyre később biztonsággal építhetők bonyolultabb elemzési tevékenységek.

2021. febr. 12-én 10.45-től (az első óra időpontjában) az MS Teams-ben tartok óramegbeszélést. Aki tud, csatlakozzon! Aki nem tud abban az időpontban csatlakozni, a megbeszélés videófelvételét később megnézheti az MS Streamben. Az órával kapcsolatos minden fontos és aktuális információ mindig elérhető lesz a kurzus Canvas felületén (https://canvas.elte.hu).

A félév témakörei:

1. A film médiumának jellemzői 

Miben különbözik a film kommunikációja más művészetekétől? Önálló művészet-e a film, vagy lefényképezett színház, adaptált irodalom, esetleg időtartammal rendelkező képzőművészet?

2. A film mint technikai művészet

A film technikai jellegéből adódó sajátosságok, avagy hogyan vették fel és mit is látunk valójában?

A „trükk” mint a film működésének alapja. 

3. Fikció és valóság

Film és valóság kapcsolata. A film hasonlít a valóságra vagy a valóság hasonlít a filmre?

Hasonlóságról van-e szó egyáltalán?

4. A filmkép tulajdonságai: a keret 

A fotografikus mozgókép és másfajta képi alkotások viszonya. A keret szerepe a mozgókép esztétikájában.

5. A filmkép tulajdonságai: a téralkotás

Hogyan jön létre a háromdimenziós tér érzete a filmen? Milyen speciális szabályai vannak a filmbeli téralkotásnak?

6. A filmkép tulajdonságai: az idő

Hogyan ábrázolja a film az időt? Milyen bevett formái vannak az időtartam manipulálásának a filmben?

7. A filmkép tulajdonságai: a nézőpont

Kinek a szemével látunk a filmben? Mitől válik egy filmkép/látvány „szubjektívvé”? Hogyan ábrázolhatók mentális állapotok a filmben?

8. A film és a történetek: elbeszélés/narráció

Mi a történet? Léteznek-e történetek a valóságban? Hogyan működnek a történetek a filmekben? Hogyan működnek – működhetnek-e egyáltalán – az olyan filmek, melyekben nincs történet? 

9. A műfaj és a stílus

Mit jelent a műfaj és a stílus fogalma a film esztétikájában? Milyen elemzési szempontokat érdemes felvetni egy film műfaji, illetve stilisztikai vizsgálatának kapcsán? Hogyan viszonyul egymáshoz e két megközelítési mód?

10. Tömegkultúra és film

Hogyan befolyásolja a film társadalomban elfoglalt helyét a tömegkultúrával való sajátos kapcsolata? Mi a „filmipar” és mi a „filmművészet”? Szétválasztható fogalmakról van-e szó?

11. A filmről való beszéd/írás műfajai

Miben különböznek a filmről való írás műfajai: a filmkritika, filmajánló, tanulmány, esszé? Milyen funkcionális és stilisztikai különbségek jellemzik e műfajokat?

• Kód: FLM-101.05
• Oktató: Vincze Teréz
• Időpont: Péntek 10:45–12:15 
• Kurzus típusa: előadás

Fonológia I.

• Előadó: Rebrus Péter
• kedd, 10.00-11.30 (szinkron online)
• BBV-025.03, BMVD-025.03, előadás, 4 kredit

Ezen a kurzuson a fonológia (hangnyelvtan) alapfogalmaival ismerkedhetünk meg. A fonológia az emberi nyelvekben a nyelv alapegységeire vonatkozó univerzális mintázatokat vizsgálja (ezek beszélt nyelvekben a hangok, jelnyelvekben a jelelés alapegységei). A kurzuson betekintést nyerünk a fonológia alapkérdéseibe és az ezek megoldására irányuló elméleti módszerekbe: milyen általános szabályszerűségek találhatók a nyelvek hangkészletében, milyen szabályok vonatkoznak a hangok egymásutánjára, és milyen hangváltozások vannak az egyes nyelvekben, és ezek között milyen kölcsönhatás lehetséges. A kurzust ajánljuk minden hallgatónak, aki a hangok nyelvtanának általános nyelvészeti, formális vagy kognitív aspektusai iránt érdeklődik.

Szintaxis I.

• Előadó: Komlósy András
• hétfő, 11.00-12.30 (szinkron online)
• BBV-025.04, BMVD-025.04, előadás, 4 kredit

Ezen a kurzuson a mondattan alapfogalmaival ismerkedhetünk meg A kurzus tartalma a mondattani rendszer leírásának lehetséges megközelítései, a mondattan alapvető fogalomkészlete (szintaktikai kategóriák, grammatikai funkciók, vonzatszerkezetek, stb.) és a mondatszerkezetek legalapvetőbb sajátosságainak (hierarchikus építkezés, linearitás, szerkezeti homonimia) a formális kezelése.

Logika

• Előadó: Kálmán László
• kedd, 12.30-14.00 (szinkron online)
• BBV-025.07, BMVD-025.07, gyakorlat, 4 kredit

A kurzus a logika fő fogalmaival és a nyelvi szemantikában játszott szerepével foglalkozik. A nulladrendű és az elsőrendű logika alapjainak bemutatásán kívül (ezeket készségszinten kell tudni alkalmazni) a legfontosabb mozzanat a bővítés, gazdagítás lehetőségeire és következményeire való rámutatás.

Statisztika

• Előadó: Mády Katalin
• szerda, 10.00-11.30 (szinkron online)
• BBV-025.08, BMVD-025.08, gyakorlat, 4 kredit

A nyelvészetben egyre gyakoribb az empirikus módszerek használata. A szeminárium a publikált kísérletek megértését és egyszerű kísérletek tervezését, valamint az eredmények elemzését segíti. Témák: (1) nominális skálákra alkalmazható, gyakoriságalapú statisztikai eljárások, (2) ordinális skálák és a rájuk alkalmazható statisztikai tesztek, (3) eloszlástípusok, konfidenciatartomány, (4) metrikus skálákra alkalmazható tesztek (t-próba, regressziószámtás), (5) nem-parametrikus tesztek (Wilcoxon, Mann-Whitney, Kruskal-Wallis, khí-négyzet próba). A statisztikai elemzés és az eredmények grafikus szemléltetése a szkriptnyelven használható R szoftverben történik. 

Bevezetés a számítógépes nyelvészetbe

• Előadó: Kálmán László
• kedd, 14.30-16.00 (szinkron online)
• BBV-025.09, BMVD-025.09, gyakorlat, 4 kredit

A számítógépes nyelvészet a formális nyelvészetnek az az ága, amelyik nemcsak precíz (formalizált) leírásokkal foglalkozik, hanem azokkal az algoritmusokkal is, amelyekkel ezeken a leírásokkal műveleteket végezhetünk (pl. mondatok elemzése, generálása, beszédfelismerés stb.).  A kurzus a hallgatók előzetes tudásához igazodva az alapfogalmak megismerésével foglalkozik.  Témakörök:
1. nyelvi kifejezések ábrázolásának gyakori eszközei (jegy–érték szerkezetek, mondattani ábrázolások stb.)
2. műveletek ábrázolásokkal (szabályok, szabályrendszerek, véges állapotú automaták, kontextus-független nyelvtani elemzők stb.)
3. valószínűség és információ; a gépi tanulás alapjai
4. neurális hálók alkalmazása

Neurolingvisztika: a társas interakciók nyelvi és képi feldolgozása az agyban

• Előadó: Bánréti Zoltán
• szerda, 17.30-19.00 (szinkron online)
• BBV-025.10, BMVD-025.10, gyakorlat, 4 kredit

A kurzus egy kutatási projektum köré szerveződik. A neurolingvisztikai kutatások központi kérdése: az agy neurológiai szerkezete és a mentális nyelvtan szerkezete között milyen kapcsolatok vannak, miképpen képeződnek le a nyelvtan komponenseit tároló agyi területek viszonyai a beszédben produkált nyelvi szerkezetek vonásaira. Az emberek közti társas interakciók (pld. üdvözlés, ajándékozás, segítés, támogatás, akadályozás, stb.) természetére, vonatkozó tudásunk különleges fajtája a világismeretnek és az agy specifikus területeihez kötött, így az agyi funciókban megkülönböztetődik egyéb eseményekre vonatkozó ismereteinktől. Ez a specifikus tudásunk megjelenhet olyan nyelvtani szerkezetek jegyeiben, melyek társas emberi interakciókat jelentenek: 'valakinek az üdvözlése/ajándékozása, /segítése / támogatása' stb. Ezek részleteit fogjuk vizsgálni olyan esetekben is, ahol képek által ábrázolt eseményeket "fordítunk le" a nyelvi leírásukra.

Afáziás személyek nyelvi adatainak elemzése. Terepmunka

• Előadó: Bánréti Zoltán
• hétfő, 17.30-19.00 (szinkron online)
• BBV-025.11, BMVD-025.11, gyakorlat, 4 kredit

A kurzus az afáziával (agyi sérülés, pld. agyvérzés okozta nyelvi korlátozottsággal) élő személyek által, különféle nyelvi tesztekben produkált nyelvi hibamintázatok elemzésével foglalkozik. Abból indul ki, hogy az afáziás személy által, a nyelvi tesztekben produkált, nyelvi hibák nem esetlegesek vagy pusztán véletlenek, hanem különféle mintázatokat alkotnak, melyek mélyebb elemzése kimutathatja, hogy az afázia következtében a nyelvtan mely komponensei váltak elkérhetetlenné az illető vizsgálati személy számára, és miképpen próbálja azokat kompenzálni a számára még elérhető nyelvtani részrendszerek használatával. Afáziás személyek által végzett spontán beszéd tesztek, mondatismétlési tesztek és nyelvtani helyesség megítélési tesztek anyagait fogjuk elemezni. 

A nyelvészeti terepmunka és a nyelvi dokumentáció elmélete

• Előadó: Baló András Márton
• szerda, 12.15-13.45 (szinkron online)
• BBV-025.06, BMVD-025.06, előadás, 4 kredit

A nyelvi dokumentálás feladata tartós, sokféle módon felhasználható nyelvi adatok gyűjtése rendszerezett formában, írott és beszélt források felhasználásával, a lehető legtöbb szociokulturális kontextust figyelembe véve. Az egyszerű meghatározás azonban sok kérdést felvet, hiszen számos szempont figyelembevételére van szükség. Hogyan viszonyul egy kevesek által beszélt, veszélyeztetett nyelv dokumentálása egy sokak által, sokféleképpen beszélt nyelvéhez? Hogyan lehet elméleti szempontból semlegessé tenni a dokumentálást, és hogyan lehet elválasztani a leírástól? Mikor mondhatjuk, hogy egy nyelv megfelelően van dokumentálva? Mi az adott nyelvi közösség szerepe a folyamatban? Hogyan zajlik a nyelvi adatgyűjtést célzó terepmunka? A kurzus során ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ.

Formális pragmatika

• Előadó: Gyuris Beáta
• csütörtök, 13.00-14.30 (szinkron online)
• BBV-025.05, BMVD-025.05, előadás, 4 kredit

A kurzus azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy hogyan lehet információt közölni azáltal, hogy valamit nem mondunk ki, és milyen elvek alapján lehet ezt az információt szisztematikus módon rekonstruálni. Más szóval, a nyelvi jelentés azon aspektusainak vizsgálatába nyújt betekintést, amelyeket nem lehet az összetevők vagy az intonációs minták jelentéséből levezetni, hanem a nyelvi forma és a kontextus kölcsönhatása révén jönnek létre. Fókuszában a társalgási implikatúrák H. Paul Grice által kidolgozott nagy hatású elmélete áll, és az, hogy hogyan alkalmazható és terjeszthető ki ez a természetes nyelvek egyes kifejezéstípusai interpretációjának elemzésére, mint amilyenek a skaláris kifejezések, a lefelé monoton környezetek, a diszjunkció, vagy a faktív kifejezések. A kurzus épít a Bevezetés a nyelvtudományba c. kurzusok ismereteire, és angol nyelvű kötelező irodalom olvasását követeli meg.

A Filozófia Intézet teljes kurzuskínálata

Modern filozófiai problémák

• Előadó: Ambrus Gergely
• kedd 16:30-18:00 (szinkron online kurzus)
• BBV-020.007 (kollokvium)

• 1. Bevezetés
• 2. Tudásunk a külvilágról
• 3-4. Az Én: azonos személyek vagyunk-e életünk során?
• 5-6. Anyagi-e az elme? A tudat és az agy kapcsolata
• 7-8. Nyelv és világ
  • Hogyan vonatkoznak szavaink a dolgokra? A referálás problémái. Létezik-e privát nyelv? 
• 9. Szabad akarat, determinizmus, felelősség
• 10-11. A jó természete
  • Mi a jó? A naturalista hiba és a nyitott kérdés érv
  • Erkölcsi szerencse
• 12. A műtárgyak természete

Bevezetés a metafizikába

• Előadó: Kodaj Dániel
• kedd 11:00-12:30 (szinkron online kurzus)
• BBV-020.31; BMVD-020.07 (kollokvium)

A kurzus a metafizika történetébe és főbb mai témáiba nyújt bevezetést.

Mi a lehetőség? Mi az idő? Szabad-e az akaratunk? Van-e lelkünk?
A metafizika problémái meglehetősen elvontak, mégis mindenki számára ismerősek, hiszen lépten-nyomon teszünk állításokat azzal kapcsolatban, hogy valami lehetséges vagy lehetetlen, hogy valami megtörtént, hogy meghoztunk egy döntést, hogy lesz (vagy nem lesz) velünk valami a halál után.
A kurzus rövid bevezetést nyújt a metafizika történetébe és a vele kapcsolatos kritikákba, majd részletesen elemez olyan alapfogalmakat, mint az ok és okozat, lehetőség és szükségszerűség, változás, azonosság, szubjektivitás és szabad cselekvés.

Történelemfilozófiai kollégium: klasszikus és modern elméletek a történelemről

• Előadó: Miklós Tamás
• hétfő 16:00-17:30 (szinkron online kurzus)
• BBV-020/354; BMVD-020.37 (szeminárium)

A történelemfilozófia néhány klasszikus szövegének tanulmányozása. Szövegelemzések, különböző interpretációs lehetőségek.

• Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról. Bevezetés. (Akadémiai, Budapest, 1979. 17-138. o.)
• Nietzsche:A történelem hasznáról és káráról. In: Korszerűtlen Elmélkedések, Atlantisz, Budapest, 1989. 27-100. o.
• Marx: Gazdasági-Filozófiai kéziratok 1844-ből.
• Marx és Engels: A német ideológia. MEM, Kossuth, Budapest, 1969. Feuerbach-fejezet
• Marx és Engels: A Kommunista Párt kiáltványa, MEM, Kossuth, Budapest.

A jó, a rossz, a helyes és a helytelen

• Előadó: Orthmayr Imre, Réz Anna
• szerda 14:00-15:30 (szinkron online kurzus)
• BBV-020/09; BMVD-020/09 (kollokvium)

Az előadássorozat az erkölcsfilozófia hagyományos témaköreibe nyújt bevezetést. 

Témakörök:
1. Mi az erkölcs és mi az erkölcsfilozófia?
2. Metaetika I: Mit jelentenek az erkölcsi kifejezések? Mit csinálunk, amikor erkölcsi ítéletet hozunk? Hogyan teszünk szert erkölcsi ismeretekre?
4. Erkölcspszichológia: Ész és szenvedély viszonya, egoizmus és altruizmus, az akaratgyengeség problémája.
5. A szabad akarat problémája.
6. A normatív etika három alaptípusa:
    a) következmény-etika (teleológiai etika): egy cselekedetet következménye vagy célja tesz erkölcsileg  
        helyessé vagy helytelenné
    b) kötelesség-etika (deontológiai etika): egy cselekedetet valamely inherens tulajdonsága, valamilyen
        előírásnak való megfelelése tesz erkölcsileg helyessé vagy helytelenné
    c) erényetika: egy cselekedetet a cselekvőnek a cselekvéshez vezető motívuma vagy jellemvonása tesz  
        erkölcsileg helyessé vagy helytelenné

Élni és halni hagyni

• Előadó: Réz Anna
• szerda 14:00-15:30 (szinkron online kurzus)
• BMVD-020.2; BBV-020/23 (szeminárium)

Az alkalmazott etika körébe tartozik minden olyan vizsgálódás, amely a filozófiai etika módszereivel ad válaszokat olyan erkölcsi kérdésekre, amelyek a mindennapok személyes életvezetése során; egyes szakmák, hivatások művelése során; illetve az egész társadalmat érintő kérdésekben, sok esetben az állami és nemzetközi szabályozással kapcsolatban felmerülnek. A kurzus során először a normatív etika főbb alapfogalmait és elméleteit járjuk körül, majd a hallgatók által választott öt alkalmazott etikai kérdéskört dolgozunk fel. A kurzus célja annak feltárása, milyen jellegű empirikus tudás szükséges egy alkalmazott etikai probléma adekvát tárgyalásához; a normatív etikai elméletek és az alkalmazott etika kapcsolatának feltárása; a normatív elméletek alkalmazása az alkalmazott területeken.

Választható témakörök:

• abortusz
• állati jogok
• bevándorlás
• bioetika (klónozás, eutanázia stb.)
• globális felmelegedés
• mesterséges intelligencia (önvezető autók, robotika, big data felhasználása stb.) 
• pornográfia
• pozitív diszkrimináció
• prostitúció
• rasszizmus
• szexizmus
• szólásszabadság

Platón

• Előadó: Bene László
• hétfő 10.00-11:30 (szinkron online kurzus)
• BBV-020/12; BMVD-020.28 (szeminárium)

A szemináriumon Platón gyakorlati filozófiájának, ismeretelméletének és metafizikájának problémáit vizsgáljuk. Emellett tárgyaljuk a platóni filozófiai dialógussal kapcsolatos kérdéseket, a korszakolás problémáját, Platón Szókratészhez fűződő viszonyát etc. Az óra filozófia képzések részeként a Filozófiatörténet 1 vizsgára való felkészülést segíti, de felvehető önállóan, közismereti tárgyként is. Jegyet szerezni az órákon való rendszeres részvétellel és 7 oldalas szemináriumi dolgozattal lehet, mely elemzően mutatja be a dialógusok egy-egy érvét, problémáját. 

Preszókratikus filozófia

• Előadó: Bene László
• hétfő 8:30-10:00 (szinkron online kurzus)
• BBV-020/1; BMVD-020/1 (kollokvium)

A Kr. e. 6. század középső harmadától a kisázsiai görögök között egyes gondolkodók újszerű, egymással versengő elgondolásokkal álltak elő a mindenség eredetére és szerkezetére vonatkozóan. A filozófusok következő nemzedékei a megismerés lehetőségét, az isteni jellemzőit, az ember természetét és rendeltetését, az állami közösség rendjét, és a létező, mint olyan logikailag belátható sajátságait sorra vizsgálódás tárgyává tették. E viták során megjelentek a formalizált bizonyítás kezdeményei is. Az 5. század közepétől jelentek meg a szofisták, akik hozzászóltak filozófiai jellegű – például nyelvelméleti, ismeretelméleti, metafizikai és etikai – kérdésekhez, de elsődleges céljuk inkább gyakorlatinak mondható: egy új nevelési módszert dolgoztak ki, mely lehetővé teszi az érvényesülést a magánéletben és a politikában. A kurzuson megvizsgáljuk a korai görög filozófusok elméleteit Thalésztől Szókratészig (beleértve a szofisták teóriáit), rekonstruálni próbáljuk a filozófiai diskurzus kialakulásának folyamatát, és megismerkedünk a töredékesen fennmaradt szövegek értelmezésének módszereivel.

Azok a hallgatók, akik az előadást közismereti tárgyként végzik el a BBV-020/1 kódon, csak a Szókratész előtti filozófusokból vizsgáznak (filozófia BA vagy MA kóddal a vizsgaanyag magában foglalja Szókratész és Platón filozófiáját is).

Arisztotelész

• Előadó: Bodnár István
• csütörtök 16:30-18:00 (szinkron online kurzus)
• BBV-020.005; BMVD-020.011 (kollokvium)

• Február 11. és 18.: Bevezetés és Kategóriák
• Február 25., március 4. és 11.: Fizika I. és II. könyv
• Március 18. és 25, április 9., és 16.: A lélek
• Április 23. és 30., május 7. és 14.: Nikomakhoszi Etika I., II., V., X. könyv

(Természetesen mindegyik esetben csak kiválasztott részletek feldolgozására lesz mód.).

A szemináriumon szemináriumi jegyet lehet szerezni. Ehhez a szemináriumi munkában kell részt venni – a szemináriumok során a diszkusszióban aktívan kell szerepelni, továbbá egy kb. 10 oldal (15-20 000 leütés, 2 500-3 000 szó) terjedelmű szemináriumi dolgozatot kell benyújtani. A szemináriumi dolgozatban a szeminárium keretében érintett Arisztotelész-művek értelmezésének egy fontos problémáját kell ismertetni, az azzal kapcsolatban lehetséges álláspontokat értékelve, a hallgatónak saját álláspontját érvekkel megalapozva kell kifejtenie. A szemináriumi dolgozat megírásához alapvető segítséget nyújtanak a Gerson Lloyd által szerkesztett Aristotle: critical assessments c. cikkgyűjteményben található angol nyelvű cikkek. (A cikkgyűjtemény a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Filozófiai szakolvasóban megtalálható.)

A szemináriumi dolgozat leadásának határideje. Ajánlott a szemináriumi dolgozat első, bő vázlatát is beadni, ennek határideje április 25., a dolgozat végső fogalmazványát a félév végéig be kell nyújtani.

Vallásfilozófia

• Előadó: Borbély Gábor
• kedd 14:00-15:30 (aszinkron online kurzus)
• BBV-203.05; BMVD-203.05 (kollokvium)

1. Vallásdefiníciók
2. Hétköznapi hitek – vallási hitek 
3. A vallási reprezentáció szerkezete 
4. A vallási jelzések
5. Értelmesek-e a vallási állítások?
6. Isteni attribútumok a nyugati teológiai, filozófiai és exegetikai hagyomány szerint
7. A priori és a posteriori istenérvek
8. A rossz létezésén alapuló ateista érv
9. Csodák és vallási tapasztalat

A vizsga írásbeli lesz és a kötelező olvasmányokon alapul.

A középkori filozófia és teológia története

• Előadó: Borbély Gábor
• szerda 16:00-17:30 (aszinkron online kurzus)
• BBV-203.04; BMVD-203.04 (kollokvium)

1. A középkori filozófia historiográfiájának áttekintése. A történeti és az analitikus megközelítés.
2. A görög, arab és zsidó filozófia recepciója a XII-XIII. században.
3. Filozófiai és teológiai iskolák a XII. században. A középkori egyetemek. 

Oktatási formák, a filozófiai és teológiai irodalom műfajai. 

4. A középkori filozófia és teológia módszertani és terminológiai bázisa. 

Jelelmélet és logika a középkorban.

5. Canterbury-i Anselmus. Az ontológiai istenérv. A teológiai fatalizmus problémája: Augustinus, Boëthius, Anselmus.
6. Petrus Abaelardus. Az univerzáléprobléma. A jó és a rossz szemantikai elemzése.
7. A filozófia és a teológia kapcsolata a XIII. századi gondolkodásban. Albertus Magnus, Brabanti Sigerus, Boëthius de Dacia, Aquinói Szent Tamás, Bonaventura, Johannes Peckham. Az 1277-es elítélő határozat.
8. XIII. századi viták a lélek természetéről és a világ örökkévalóságáról.
9. Metafizika a XIII. században. Aquinói Szent Tamás, az újító.
10. Duns Scotus metafizika-kritikája: az individualitás, a modalitás és az akaratszabadság új értelmezése.
11. Ockham redukcionista metafizikája és teológiája. Notitia intuitiva és notitia abstractiva, szkepticizmus és isteni mindenhatóság.
12. Az angliai filozófia recepciója a kontinensen a XIV. században. Johannes Buridanus, via antiqua, via moderna, nominalizmus, realizmus a késő-középkori egyetemeken.

Filozófiai antropológia

• Előadó: Olay Csaba
• kedd 12:00-13:30 (szinkron online kurzus)
• BMVD-020.41; BBV-020.41 (kollokvium)

Az előadás célja, hogy bevezessen a filozófiai antropológia klasszikus kérdéseibe, vitáiba és álláspontjaiba. Az egyes szerzők pozícióit a filozófiai kontextus figyelembevételével tárgyaljuk.

Az előadások a következő tematikus csomópontok köré szerveződnek:

1. Herder kifejezésantropológiája
2. Schopenhauer: az ember, mint boldogtalan akarás
3. Kierkegaard: az ember, mint kétségbeesés
4. Feuerbach, Marx: az ember, mint anyagi lény
5. Darwin, Nietzsche: horizontált élet
6. Dilthey: az egész ember és a történeti ész
7. Freud: vágyak uralma alatt
8. Heidegger: emberi világban-való-lét
9. Jaspers: emberi határhelyzetek
10. Scheler és az ember helye a kozmoszban
11. Plessner: az ember az organikus fokozataiban
12. Gehlen: az ember, mint hiánylény – Luhmann rendszerelmélete
13. Charles Taylor: az önértelmező élőlény

Filozófiatörténet 4.

• Előadó: Szalai Judit
• hétfő 12:00-13:30 (aszinkron online kurzus)
• BBV-020.19; BMVD-020.19 (kollokvium)

A kora újkor a filozófia történetének egyik legizgalmasabb időszaka, melynek ismeretelméleti, metafizikai, sőt etikai és politikabölcseleti kérdésfeltevései is a mai napig nagy hatással vannak filozófiai és hétköznapi gondolkodásunkra. Kezdetének Francis Bacon, ill. René Descartes munkásságát szoktuk tekinteni, akik a tudományos gondolkodás új alapokra helyezését és a természetnek az ember számára minél hasznosabbá tételét tekintették fő céljuknak. A korszak gondolkodása rendkívül szerteágazó volt; magában foglalt és intenzív kutatás tárgyává tett számtalan olyan problémát, melyet ma már egyéb tudományterületek vizsgálnak, empirikus módon. A jelen kurzus a legismertebb, legnagyobb hatású filozófusok művein keresztül mutatja be e problémák egy részének kibontakozását és az azokra adott válaszkísérleteket. 

Azok a hallgatók, akik az előadást közismereti tárgyként veszik fel (BBV kódon), csak Francis Bacon, Thomas Hobbes, René Descartes, és John Locke filozófiájából vizsgáznak. 

Életproblémák a filozófiában

• Előadó: Ullmann Tamás
• hétfő 12:00-13:30 (szinkron online kurzus)
• BBV-020.07 (kollokvium)

A kurzus egy-egy téma köré szervezve bemutatja a klasszikus egzisztenciális problémák filozófiai megközelítéseit. Az értelmes élet problémája az antikvitás óta a filozófia középpontjában áll. A kurzus célja az, hogy fogalmi eszköztárat adjon a hallgatók kezébe, amelynek segítségével filozófiai kontextusban is tudnak értelmezni hétköznapi életproblémákat. A kurzus 12 téma köré szervezve áttekintést ad az egzisztenciális filozófia legfőbb problémáiról, amelyek mind valamiképpen az élet értelmének, az értelmes élet lehetőségének és a válságok megoldásának a kérdéséhez kapcsolódnak. Az óra a következő témákat járja körül

1. szerelem
2. idő
3. szabadság
4. test-élek
5. egzisztencia
6. a művészet és a szép
7. tudat és tudattalan
8. kapitalizmus
9. a tudat rejtélye
10. a tudatok harca
11. hatalom
12. psziché és társadalom

Causality

• Előadó: E. Szabó László
• Thursday 16:00-17:30 (synchronous online course)
• BBV-020.44; BMVD-020.4 (lecture)

What does causation consist in, and, depending on the possible answers, what are the basic characteristics of a causal relationship? – thiis is the main topic of the lecture course.  We shall also discuss the most important contexts of causality: the relationship of causality to concepts of explanation, law-like regularity, statistical correlation, time, modality, and logical inference. Our considerations will be based on the analysis of the causal narratives in our scientific, first of all, physical theories; rather than our every day experiences or common sense intuition.

Space and Time in Physics and Metaphysics

• Előadó: E. Szabó László
• Monday 16:00-17:30 (synchronous online course)
• BBV-020.16 (lecture)

1. Conventionalism, semantic convention, operationalism, constitutive a priori
2. Absolute vs. relative conceptions and objectivity
3. Early 20th century definitions of distance and time - Lorentz vs. Einstein
4. The proper understanding of the relativity principle - the lesson from Gallileo
5. Reconstruction of the Lorentzian and the Einsteinan theories
6. Problems with the standard definitions of distance and time - logical and operational circularities
7. The precise empirical definitions of basic spatio-temporal conceptions
8. Relativity to what?
9. Spacetime, determinism, objective becoming
10. Spacetime and existence: presentism vs. eternalism, endurance vs. perdurance
11. Spacetime and causality
12. Spacetime and irreversibility
13. Why just time? 

Érveléstechnikai és logikai ismeretek (Logic and Reasoning)

• Előadó: Zvolenszky Zsófia, Matula Gábor
• csütörtök 12:00-13:30 (szinkron online kurzus)
• BBV-020.01/a; BMVD-020/03 (kollokvium)

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az adekvát érvelés módszereivel, a különféle érvek elemzéséhez szükséges alapvető logikai ismeretekkel.
A kurzus során a hallgatók hétköznapi és tudományos példákon keresztül sajátítják el az érveléstechnika alapfogalmait, megtanulják azonosítani a különféle érvelési hibákat és logikai elemzésnek alávetni bonyolult érveket és gondolatmeneteket.

A Filozófiai Intézet teljes kurzuskínálata

A szeminárium bemutatja a holokauszt idején készült (közismert és ismeretlen) fotók keletkezésének körülményeit,  készítőiket, történeti hátterüket és utóéletüket, felhasználásuk és értelmezésük módszertani problémáit, továbbá bevezeti a résztvevőket a legfontosabb hazai és külföldi fotóarchívumok használatába.  I. félévi kurzus folytatása, de felvehetik azok is, akik az előző órára nem jártak.

• Oktató: Csősz László
• Kód: BBN-HEB-341.18
• SZE:14:00-15:30

• Kód: BMI-FLMD-322E.58
• Oktató: Szilágyi-Gál Mihály

"Száhitja szamádzs ká darpan he", az irodalom a társadalom tükre – szól a huszadik századi hindí irodalom kedvenc aforizmája. Az elmúlt kétszáz év hindí (észak-indiai) irodalomtörténetének mérföldkövei mentén e kurzus nemcsak a fontos alkotókat és műveiket térképezi fel, hanem igyekszik felfedezni az indiai néplélek zugait, amelyek gyakran rejtve maradnak a nyugati olvasók előtt.

• oktató: Sági Péter
• időpont: csütörtök 10:00–11:30
• kód: BBN-IND-262

A vallási művészetek képekre és szakrális terekre fordítják át egy-egy vallás elveit, hitvilágát, történeteit és világnézetét. Nem kivétel ez alól a hindu és a buddhista vallás sem. A vizuális kódok rendszerét megismerve megtanuljuk „olvasni” az alkotásokat, s így lassan járható ösvényeket vágunk az emberi és állati szereplők, megtestesülések, többszörös fejek és végtagok, átszellemülés és erotika elsőre áthatolhatatlannak tűnő sűrűjébe. Az összehasonlítás kedvéért tanulságosnak ígérkezik egy-egy rövid kitérőt tennünk az indiai iszlám művészetre. Mindeközben nem feledkezünk meg arról sem, hogy a vallási tartalom mellett a szakrális művészeteknek is van egy nem elhanyagolható materiális oldala: kő, fa, bambusz, festék, valamint gravitáció és statika, valamint egy társadalmi oldala, amely megszabja, hogy ki lehet alkotó, ki lehet műélvező, és milyen célra készülnek az alkotások.

• oktató: Renner Zsuzsanna
• időpont és helyszín: péntek 14:00–15:30
• kód: BBN-OKE11-132:4

A Conference on Jewish Material Claims Against Germany támogatásával az ELTE BTK Atelier Európai Társadalomtudományok és Historiográfia Tanszék valamint az Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszék a holokauszt történetével kapcsolatos kurzusokat hirdet meg a 2020-2021-es tanév tavaszi félévére.

A 2012 februárjától felvehető tanegységek: 

• Etnikai konfliktus, népirtás, holokauszt 2. (előadás), BBV-202.66, BMVD-202.57 | Az előadás a holokauszt és más 20. századi genocídiumok előzményeinek és történetének összehasonlító áttekintését kínálja, egyben betekintést nyújtva a témakör legfontosabb levéltári, vizuális és privát forrásaiba.  I. félévi kurzus folytatása, de felvehetik azok is, akik az előző órára nem jártak.
• Fénnyel írt emlékezet: fotográfiák a holokausztról 2. (szeminárium), BBN-HEB-341.18, BBV-205.45, BMVD-205.64 | A szeminárium bemutatja a holokauszt idején készült (közismert és ismeretlen) fotók keletkezésének körülményeit,  készítőiket, történeti hátterüket és utóéletüket, felhasználásuk és értelmezésük módszertani problémáit, továbbá bevezeti a résztvevőket a legfontosabb hazai és külföldi fotóarchívumok használatába.  I. félévi kurzus folytatása, de felvehetik azok is, akik az előző órára nem jártak.

A kurzusokat Csősz László történész, egyetemi adjunktus, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa tartja.

• Film Theory Seminar
• Kód: BMI-FLMD-322E:09                              
• Oktató: Ergün Didem Basak

A statisztikák szerint Indiában több száz nyelvet beszélnek, amelyek több nyelvcsaládba (elsősorban az indoeurópai és a dravida nyelvcsaládba) tartoznak. Az előadássorozat célja, hogy áttekintést adjon erről a kivételes sokszínűságről: bemutassa a különféle nyelveket és nyelvcsaládokat, egymáshoz való viszonyukat, areális kapcsolataikat, történetüket a kezdetektől napjainkig, valamint a lejegyzésükre használt írásokat és legfontosabb írásos emlékeiket.

• oktató: Ittzés Máté, Dezső Csaba, Sági Péter, Jeney Rita, Ferenczi Roland
• időpont: péntek 10:00–11:30
• kód: BBN-IKU-101

• BBN-IRA11-282 
• A kurzus előadója: Dr. Szántó Iván

Az előadás tartalma:

1. Az arab hódítás Iránban; a kisdinasztiák megjelenése Kelet- és Észak-Iránban
2. A mongol hódítás két szakasza (az Ilkhánidák és a Timuridák, szerepük a művészetek történetében)
3. A Szafavida dinasztia
4. A Qádzsár-kor és az Alkotmányos Mozgalom
5. A  Pahlavi-dinasztia és az Iszlám Forradalom

A ma is számos vallási intézménnyel rendelkező japán buddhizmus 1500 éves múltra tekint vissza a szigetországban. De vajon milyen a japán buddhizmus vagy mitől japán ez a buddhizmus? Milyen tanítások vagy hagyományok alakultak ki az elmúlt 1500 év alatt Japánban? Mi a helyzet a modern kori vallásossággal Japánban? Az ehhez hasonló kérdések megválaszolása által az első, majd annak folytatásaként a második kurzuson a hallgatók betekintést kapnak a fontosabb japán buddhista irányzatokba, a buddhizmus és a sintó jellegzetesen japán szinkretizmusába, továbbá megismerkedhetnek a japán buddhista hagyományok és materiális kultúra egykori és jelenlegi helyzetével is.

A második kurzus (tavaszi félév) óráin a buddhizmus egyes japán jellegzetességein lesz a hangsúly, vagyis az előadásokon a sintó-buddhista szinkretizmust, a helyi hagyományokat (zarándoklatokat, hegyi vallást stb.) vagy a materiális kultúrát (művészetet, szertartási eszközöket vagy talizmánokat stb.) fogjuk górcső alá venni.

• kódok: BBV-152.6  (BA), BMVD-152.6  (MA)
• időpont: hétfő, 16:00-17:30 
• oktató: Kiss Mónika

• kódok: BBV-080.70, BMVD-080.70
• oktató: Szőke Annamária

• Angol nyelvű előadás
• Kód: BBV-111:1
• Tuesday: 12.00-13.30

Az első hírek Ázsiáról keresztény hittérítőktől származtak, akik a pogány, vadembernek tartott helyieket megpróbálták rábírni régi hitük elhagyására és a kereszténység felvételére. Még a keresztény missziók számára is az egyik utolsó ázsiai terra incognita Tibet volt. A misszionáriusokat különböző országból származó kereskedők, állami tisztségviselők és tudósok követték az ország megismerésében. A kurzus célja áttekinteni Tibet első felfedezőinek útját, tevékenységét és az országról szerzett ismereteiket.

• Kód: BBN-BUD11-151.30
• Oktató: Péter Alexa
• Kredit: 3
• Követelmény: gyakorlat
• Órarendi információ: csütörtök 15:30–17:00

A kurzus kifejezetten azoknak szól, akik nem tibeti szakosok/szakirányosok, hanem bármely más képzésben vesznek részt. Célja alapszintű jártasság megszerzése a klasszikus tibeti nyelvben. Egy szemeszter során a hallgatók elsajátítják a tibeti írás-olvasás legalapvetőbb rendszerét, tibeti irodalmi szövegekből származó példák és célzatosan összeállított gyakorlatok segítségével áttekintik az alapvető nyelvtani ismereteket. A félév végére képessé válnak a szótárak használatára és egyszerű mondatok fordítására.

A kurzus hasznos lehet mindazoknak, akiket érdekelnek a belső-ázsiai kultúrák, a buddhizmus elmélete és gyakorlata, a tibeti jóga, avagy általában a különös nyelvek és írások. A tibeti nyelv ismerete bepillantást enged abba a hatalmas műveltségkincsbe, amelynek gyökerei a sztyeppei nomádok, az ókori Kelet és a Földközi-tenger térségének kultúrájáig nyúlnak, s amelynek friss hajtásai például a 14. Dalai Láma Nobel-díjjal elsimert tevékenysége vagy a modern Bhután „nemzeti bruttó boldogság” programja.  

A kreditek megszerzéséhez órai részvétel, a házi feladatok és a kis röpdolgozatok minimum 60%-os átlagos teljesítése szükséges. A szükséges tankönyvet és segédanyagokat elektronikus formában biztosítjuk hallgatóinknak.

• Kód: BBN-BUD11-103.25
• Oktató: Szegedi Mónika
• Kredit: 3
• Követelmény: gyakorlat
• Órarendi információ: csütörtök 17:00–18:30

A kurzus célja, hogy az irodalom és a filmkultúra találkozásának, az irodalmi művek alapján készült filmalkotások vizsgálatával hozza közelebb a hallgatókat a koreai irodalom és filmművészet meghatározó alkotásaihoz. A kurzus során olyan filmalkotásokat tekintünk meg, amelyek irodalmi alkotások alapján készültek, és amely irodalmi alkotások léteznek magyar fordításban is. Ez lehetővé teszi, hogy a koreai szakosok mellett a koreai nyelven nem olvasó filmszakos hallgatók is részt vehessenek a kurzuson. (Ugyanakkor a filmek nagyrészt csak angol feliratos változatban áll rendelkezésre, tehát az angol nyelv ismerete nélkülözhetetlen a kurzus elvégzéséhez!)

A kurzust eredetileg úgy terveztük, hogy kéthetente duplaórák (egy film vetítése + óra) lesznek a Koreai Kulturális Központ vetítőtermében. Most úgy tűnik, ennek megvalósítására egyáltalán nem lesz lehetőség ebben a félévben. Az online változatban a filmek online lesznek nézhetők szabadon választott időpontban, az órák pedig, az alább megadott dátumok szerint csütörtökönként 16 órától az MS Teams felületén zajlanak majd. Az órák előtt tehát önállóan megtekintendő az órán tárgyalandó film, valamint olvasandó az alapját képező irodalmi mű. Az órákon pedig megismerkedünk az adott olvasmány irodalmi, a megtekintett film filmtörténeti vonatkozásaival, illetve az adaptációra vonatkozó tanulságokkal. (Az olvasmányok és a filmek elérhetősége a kurzus Canvas felültén lesz megtalálható.) 

Követelmények:

A hallgatóknak minden órára készülve meg kell tekinteniük az online elérhetővé tett filmet, és el kell olvasniuk a film alapjául szolgáló irodalmi művet. A félév végén a jegyszerzés szemináriumi dolgozat vagy egyéb feladat beadásával történik (utóbbiról részletek az óramegbeszélésen). A 12 000 karakter terjedelmű dolgozatban egy, a félév során tárgyalt, vagy egy szabadon választott koreai irodalmi alapú filmadaptációról kell elemző dolgozatot készíteni

• Kódok: FLM-403.133; FLM18-402.22; FLMD16-212.27
• Oktatók: Jin Kyoung-ae, Vincze Teréz 
• Időpont: csütörtök 16.00-17.30

2021. febr. 11-én 16 órakor óramegbeszélést tartunk az MS Teamsben. Legyetek ott!

A különleges nyelvek, kultúrák iránt érdeklődő hallgatóknak ajánljuk ezt a kezdő nyelvi kurzust.

Egy kis ízelítő a lett nyelvből és a lektorátus programjaiból itt található.

• A kurzus kódja: BBN-SLA-11-201.14
• Oktató: Laczházi Aranka (laczhazi.aranka@btk.elte.hu)
• További információ és óramegbeszélés e-mailben.

A kurzus célja betekintést nyújtani a Magyar Királyság középkori külpolitikájának, illetve a külső politikájának levéltári forrásaiba.

Az órák során kiemelt szerepet kap a rendelkezésre álló levéltári források -- középkori oklevelek, levelezések, levélgyűjtemények, békeszerződések, megállapodások -- elemzése és történelmi kontextusba helyezése, továbbá sor kerül levéltártani szempontú feldolgozásukra is. Utóbbi keretében részletesen foglalkozunk az iratok típusával, fennmaradásuk, illetve hagyományozódásuk mikéntjével, lelőhelyük feltérképezésével. Kísérletet teszünk az adott irat forrásértékének megállapítására is.

Az óra a levéltár szakos hallgatók mellett a történelem -- vagy bármely más bölcsész -- alapszakos hallgató érdeklődésére számot tarthat, hiszen a legjellemzőbb forrástípusok és azok fennmaradásának megismerése révén betekintést nyújt a levéltári anyagba, valamint hozzájárulhat egy közgyűjteménytípus mélyebb megismeréséhez.

A kurzus során érintett témák közel állnak a történelem alapképzés előadásai és szemináriumai által felölelt anyaghoz, így az itt szerzett ismeretek a képzés más részein is hasznosulhatnak, ugyanakkor olyan témákat is részletesen érint, amelyek a graduális órákon egyáltalán nem kerülnek elő vagy csak kis hangsúlyt kapnak. 

• BBN-LEV-416:02
• Oktató: Rudolf Veronika
• Időpont: kedd 12:00–13:30 

A kurzus arra vállalkozik, hogy alapszakos hallgatók számára levéltári források feldolgozásán keresztül betekintést adjon a Horthy-korszak történetébe. Az órákon egy-egy, a két világháború közötti időszak politikai eseményeihez kapcsolódó iratot, irategyüttest vizsgálunk meg levéltártani, irattani, valamint történeti szempontból.

A hallgatók a kurzus során megismerkedhetnek a levéltári kutatás legfontosabb elemeivel, valamint a levéltári iratok kutatásának forráskritikai szempontjaival. Az órákon szerzett ismeretek segítséggel lehetnek a szakdolgozat, vagy egyéb tudományos dolgozat megírásához szükséges levéltári kutatások megkezdéséhez, valamint a jelenkori magyar történelemre vonatkozó tanegységek elvégzéséhez.

• BBN-LEV-415:01
• Oktató: Fóris Ákos
• Időpont: kedd 10:00–11:30 

A különleges nyelvek, kultúrák iránt érdeklődő hallgatóknak ajánljuk ezt a kezdő nyelvi kurzust. Egy kis ízelítő a litván nyelvből és a lektorátus programjaiból itt található.

• A kurzus kódja: BBN-SLA-11-201.15
• Oktató: Aurelija Meškerevičiūtė (aurelija.meskereviciute@gmail.com)
• További információ és óramegbeszélés e-mailben.

A kurzus célja átfogó képet nyújtani a litván irodalom fő korszakairól és alkotóiról a kezdetektől egészen napjainkig, majd ebben a keretben XX. és XXI. századi alkotók magyar fordításban megjelent műveit olvassuk, értelmezzük. Litván nyelvtudás nem szükséges.

• A kurzus kódja: BBV-141:77, BMVD-141:044
• Az online szinkron órák tervezett időpontja: páratlan heteken csütörtök 16.00-17.30
• Oktató: Laczházi Aranka (laczhazi.aranka@btk.elte.hu)

Alkalmazott kommunikációtan

• Kódok: OT-MAGY-311, BMA-ANYD-221
• Oktató: Kuna Ágnes adjunktus (kuna.agnes@btk.elte.hu)
• K, 10:30-12:00. 1088 Múzeum krt. 4. D/22 – visszavonásig MS Teams (aszinkrón online kurzus)

A kurzus a kommunikációtan és a pragmatika elméleti kiindulópontjából gyakorlati kérdések mentén mutatja be közérthetően az emberi kommunikáció általános nyelvi, társas és kulturális jellemzőit. Az előadás különböző nyelvi színtereken végzett vizsgálatok eredményein keresztül ismerteti a kommunikációs kutatások alkalmazási lehetőségeit. Így többek között kitér a hivatalos nyelvhasználat, az önéletrajz és motivációs levél, a tudományos írások, a tanár-diák kapcsolat, az orvos-beteg konzultáció, a fórum- és csetnyelv, valamint a digitális kommunikáció, továbbá a reklámnyelv jellemzőinek kérdéseire. Az előadást mindenkinek ajánljuk, akit érdekelnek a kommunikációtan mindennapi alkalmazási lehetőségei.

Szakmai kommunikáció és nyelvészeti szakterminológia

• Kód: BBN-NYM-232, OT-MAGY-313
• Oktató: Constantinovitsné Vladár Zsuzsa docens (vladar.zsuzsa@btk.elte.hu)
• Cs, 13:00-14:30. 1088 Múzeum krt. 4. D/21 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

A szakmai kommunikáció vizsgálata azzal foglalkozik, miképpen használják a nyelvet szakemberek a munkájuk során, hogyan kommunikálnak egymással és a laikusokkal, mi jellemzi a szakszövegek műfaját, szerkezetét, terminológiáját, stílusát. A kurzuson olyan érdekes kérdésekkel foglalkozunk, mint igaz-e a mondás, hogy „Minden szaknyelv összeesküvés a laikusok ellen”, jobb nemzetközi szaknyelv-e a modern angol, mint a régi latin, kell-e magyarítani a terminusokat, milyen szaknyelvi problémákkal küzd az Európai Unió. Megvitatjuk, hogy hátrányban lehetnek-e a nők a kommunikációs stílusuk miatt a karrierjük során, és kiderül például az is, milyen a gyógyszertájékoztatók információs szerkezete. Az órák úgy vannak kialakítva, hogy előzetes nyelvészeti tanulmányok nélkül is érthetőek az egyes témakörök.

Applied speech science

• Kód: BA-ERA-IHLFUS-S-02
• Oktató: Bóna Judit docens (bona.judit@btk.elte.hu)
• Sze, 10:00-11:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/248 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

The course presents the applications of research results in phonetics and psycholinguistics in teaching methodology, speech-language pathology, speech and language technology, translation, and in everyday life. It covers areas such as research methodology in speech sciences, atypical first language acquisition, assessment and treatment of speech and language disorders, elderly speech and language symptoms of dementia, bilingualism and foreign language learning, interpreting and translation, written language acquisition, and applications in speech- and language technology. The course is designed so that no preliminary linguistic knowledge is necessary for understanding it.

Kultúra, kommunikáció, retorika

• Kód: BBN-XKO16-106
• Oktató: Balázs Géza egyetemi tanár (balazs.geza@btk.elte.hu)
• Cs, 08:00-09:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/428 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

Az előadás célja: Kultúra, kommunikáció és retorika összetartozásának, összefüggéseinek megismerése, a nyelv kultúraépítő és -fenntartó szerepének a tudatosítása, a kommunikációs-nyelvi tudatosság fejlesztése, bevezető bölcsésztárgyként gyakorlati retorikai ismeretek (érvelés) nyújtása.

Az előadás tartalma: A kultúra, nyelv kutatásának antropológiai szemlélete. Interkulturális kommunikáció. Kulturológia. Kultúra–nyelv: elméletek, kulturális mozgás, kulturális evolúció. Az emberi viselkedéskomplexum. A hét alapszükséglet kulturális és kommunikációs következményei. Az emberi test mint jelhordozó Az emberi viselkedéskomplexum. Alapérzelmek kommunikációs vonatkozásai. Kommunikáció – tömegkommunikáció – internetkommunikáció. Kommunikációelméletek. Nem verbális kommunikáció. Metakommunikáció, paralingvisztika. A társadalmi kommunikáció zavarai. Gyakorlati retorika. A szónok működése és feladatai. Az érvek forrása. Érvelés és cáfolás. Gondolatalakzatok. E-retorika: interretorika.

Helyesírás és tipográfia

• Kód: OT-MAGY-120
• Oktató: Laczkó Krisztina Renáta docens (laczko.krisztina@btk.elte.hu)
• K, 08:00-09:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/047 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

Az előadás célja: a magyar helyesírás rendszerének részletes bemutatása gyakorlati példákon keresztül, kiegészítve a legalapvetőbb tipográfiai ismeretekkel.

Az előadás tartalma: a magyar helyesírás státusz- és korpuszkérdése, a helyesírási tartományok, a szaknyelvi helyesírások. A helyesírás kézkönyvei. A helyesírási normák: a fonematikusság, az értelemtükröztetés, a hagyomány és az egyszerűsítés. A betűrendbe sorolás. A magán- és mássalhangzójelölés kérdései: kiejtés, szóelemzés, hagyomány. A külön-és egybeírás. A tulajdonnevek írása. Írásjelezés. Elválasztás. A számok helyesírási kérdései. A tipográfiai alapszabályok. Helyesírás-ellenőrzés, korrektúrázás.

Szövegtan és stilisztika

• Kód: OT-MAGY-171, BBN-MAM11-284
• Oktató: Tátrai Szilárd docens (tatrai.szilard@btk.elte.hu)
• K, 08:00-09:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/428 – visszavonásig MS Teams (aszinkrón online kurzus)

Az előadás célja: A szövegek nyelvi szerveződésének és működésének bemutatása a megértett beszédhelyzetben dinamikusan alakuló jelentésképzés szempontjából, amelynek keretében a stílus a szövegek létrehozásának és megértésének integráns részeként nyer értelmezést.

Az előadás tartalma: A szöveg fogalomértelmezésének kérdései. A szöveg a nyelvi interakcióban: adaptáció, figyelemirányítás, kontextualizáció. A protoszövegek és a szövegtípusok, műfajok. A szövegértelem makroszintje: szövegvilág és nézőpont. A szövegértelem mikroszintje: lehorgonyzás, deixis és koreferencia. A szövegértelem mezoszintje: fogalmi séma és topikfolytonosság. A stílus fogalomértelmezésének kérdései. A stílus a nyelvi interakcióban: stílustulajdonítás, stílusminta, stílusérték, stílushatás. A stílus szociokulturális tényezői és tipikus együttállásaik. A nyelvi konstrukciók stilisztikai potenciálja, az alakzatok és a trópusok.

Magyar grammatika

• Kód: BBN-MAM11-264
• Oktató: Kugler Nóra docens (kugler.nora@btk.elte.hu)
• H, 10:00-11:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/428 – visszavonásig MS Teams (aszinkrón online kurzus)

Kiknek ajánljuk? - Azoknak, akik szeretnék funkcionális nézőpontból megismerni a magyar nyelvtan rendszerszerű összefüggéseit; áttekintést akarnak kapni a legalapvetőbb grammatikai kategóriákról és műveletekről.

Miről lesz szó? - A kurzus azokat a műveleteket tárgyalja, amelyek lehetővé teszik a nyelvi kifejezések összekapcsolását. Ezek a műveletek arra valók, hogy a nyelvi tevékenységben összetett kifejezéseket hozzunk létre, és ezáltal hatékonnyá tegyük egymás megértését. 

Csak magyar szerkezeteket vizsgálunk? - Alapvetően valóban magyar kifejezések elemzésével foglalkozunk, de hangsúlyt fektetünk a nyelvi kifejezésnek nemcsak a nyelvspecifikus, hanem az általános (főként az emberi kogníció általi) motiváltságára is.

Names and Culture

• Kód: BA-ERA-IHLFUS-S-01
• Oktató: Slíz Marianna Ilona docens (sliz.marianna@btk.elte.hu)
• Sz, 14:00-15:30. 1088 Múzeum krt. 4. A/237 (Online, Ms Teams. Combined: synchronic meetings + online readings and homework)

The course focuses on the socioculturally embedded nature of proper names. It is a common knowledge that culture, society, religion, trends, etc. influence name-giving processes but the main question is: how do they do that? What are the motives and sources of name-giving? Why and how do these motives change in time and vary by countries? Similar to given names, family names also reflect the cultural, economic, social, etc. characteristics of the period in which they were born. Have you ever heard that family names emerged from the common word meaning ‘smith’ are amongst the most frequent ones in almost every European country (Smith, Schmidt, Lefebvre, Ferrari, Kovács, etc.)? What does this fact tell us about the societies in which these names came into being? During classes, we will discuss the origin, semantic types and geographical distribution of family names. Additionally, we will also deal with the history of official family name changes: why do people change their family names; what groups of the societies take part in that process mostly and why are/were they so active in this respect; what are the characteristics of newly chosen names, etc. This topic is connected to another one that will be discussed, too: stereotypes, prejudice, and discrimination based on personal names. Finally, the questions of personal names and gender; place-name sociology; and the translation of proper names will also be among the topics of the seminar.

A szeminárium a magyar nyelv és művelődés történetének találkozási pontjai köréből válogatja anyagát. Témái közé tartoznak többek közt: nyelv és kultúra; az olvasás, az írás és az írásbeliség kultúrája; nyelvemlékeink, illetve a mai magyar nyelv mint a művelődés történetének forrása; a magyar szókincs, névkincs és frazeológia elemei mint európai, illetve egykori anyagi és szellemi kultúránk lenyomatai; nyelv, vallás és kultúra; nyelv és nemzetépítés, nemzeti identitás; nyelv és udvariasság, az udvariasság nyelvtörténete. A kurzus pontos tematikáját az órára jelentkezett hallgatók előzetes tanulmányainak és érdeklődésének figyelembevételével határozzuk meg.

Alkalmazott névtan

• Kód: BMA-ANYD-244
• Oktató: Farkas Tamás docens (farkas.tamas@btk.elte.hu)
• P, 10:00-11:30. 1088 Múzeum krt. A/331 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

Az alkalmazott névtan, a nemzetközi színtéren is felfutó diszciplínaként, a tulajdonnevek használatának, alkalmazásának különböző gyakorlati kérdéseit, lehetőségeit vizsgálja. A kurzus során tárgyalt jellemző témakörök: A névadás történeti, társadalmi és kulturális változatossága. A személynevek mint etnikai és társadalmi szimbólumok, valamint ennek következményei. A keresztnévválasztás, a házassági névviselés, a márkanevek használatának gyakorlati és jogi szempontjai. Névmenedzselés, névtervezés, nyelvi tájkép, személy- és helynévpolitika határokon innen és túl. A tulajdonnevek fordítása, fordíthatóságának lehetőségei és problémái. A tulajdonnevek szótári feldolgozásának kérdései. Névkorpuszok, informatizált adatbázisok, névkereső és névföldrajzi alkalmazások. Tulajdonnevek a laikus és dilettáns feldolgozások csapdájában. A tulajdonnevek felhasználhatósága más tudományokban és/vagy gyakorlati célok szolgálatában. 

Jegyzeteléstechnika a felsőoktatásban

• Kód: BBV-060:23
• Oktató: Bencze Norbert PhD-hallgató
• H, 8:30-10:00. 1088 Múzeum krt. MÚK. 6-8. -102 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

Az egyetemi élet elválaszthatatlan velejárója a jegyzetelés, mely sokat javíthat, ugyanakkor ronthat is a hallgatók teljesítményén. Mit csinálunk, amikor jegyzetelünk? És mit kellene máshogy csinálnunk a sikerességért? Mi lehet hasznos a jegyzetelés előtt, közben és után? Milyen jegyzetelőtípushoz tartozunk? Milyen módszerek és technikák alkalmazhatók a jegyzetelésben? Kevés az idő: hogyan tanuljunk hatékonyan a jegyzetünkből? – ezeket a kérdéseket dolgozzuk fel a gyakorlati fókuszú órán. A rövid elméleti áttekintés után különböző jegyzetelési technikák kipróbálására is sor kerül. A kurzus célja a felsőoktatásban használható jegyzetelési technikák megismerése, a tudatos jegyzetelés (ki)alakítása. A kurzuson kiemelt figyelmet fordítunk a digitális eszközök és alkalmazások használatára. Az óra előadásként vehető fel, de gyakorlati jellegű lesz, a teljesítés is feladatok elvégzésével valósul meg.

Történeti dialektológia és szociolingvisztika

• Kód: BMA-MAGD-NY-218, OT-MAGY-323
• Oktató: Juhász Dezső egyetemi tanár (juhasz.dezso@btk.elte.hu)
• K, 14:00-15:30. 1088 Múzeum krt. A/241 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

A tantárgy fő célja célja, hogy bemutassa: a nyelvtörténetnek, a dialektológiának és szociolingvisztikának milyen érintkezési pontjai, módszerei vannak, a résztudományok bázisán hogyan épülhet ki új határtudomány, a dimenzionális nyelvészet. Az elméleti alapok lerakása után változatos szövegek közös elemzésén keresztül a történeti társasnyelvészet és a történeti dialektológia feladataira, módszereire, eszköztárára és egymást kiegészítő jellegére mutat rá. Vizsgálja az írástudás, könyvnyomtatás, a vallás és a műveltség szerepét, hatását a nyelvhasználatra, utal a szaknyelvek történeti fejlődésére. Szó esik a nyelvi tudatosság alakulásáról és a történeti szociopragmatika néhány kérdéséről. A régi magyar nyelvjárások főbb jellemzőinek ismertetése után a záró témakör normatörténeti kitekintés: utak az irodalmi nyelvhez.

Nyelvészeti szakszeminárium: Alternatív őstörténet / Speciális kollégium: Alternatív őstörténet

A szeminárium célja: a magyar nyelv és a magyarság eredetével kapcsolatos különféle elméletek bemutatása és módszertani vizsgálata.

A szeminárium tartalma: a nyelvrokonság bizonyítékainak áttekintése, a családfamodell és a hullámelmélet bemutatása többféle nyelvcsalád adatainak példáján keresztül. A magyar nyelv eredetével kapcsolatos téves, alternatív elméletek (török, sumér, nosztratikus, gyökelmélet stb.) összehasonlítása, az őstörténettel foglalkozó további tudományterületek, pl. történettudomány, régészet, genetika, aktuális és sokszor egymásnak ellentmondó eredményeinek közös keretben való értelmezése.

Finnugor szakszeminárium: Kutatásmódszertan

A szeminárium célja: a kurzus során a hallgatók aktív közreműködésével áttekintjük a tudományos kutatások főbb módszertani kérdéseit, a gyakorlati feladatok során pedig a hallgatók önálló kutatási terveket dolgoznak ki.

A szeminárium tartalma: a kurzuson az alábbi kérdésekkel foglalkozunk: a tudományosság kritériumai, kutatástervezés, adatgyűjtés, adatkezelés, etikai kérdések, terepmunka tervezése, az adatok feldolgozása és tárolása, kutatási eredmények értékelése, az eredmények publikálása.

Észt és finn folklór és irodalom

• Kód: BBN-FUG11-221, BBV-060:30
• Oktató: Bába Laura tanársegéd (baba.laura@btk.elte.hu) és Pomozi Péter docens (pomozi.peter@btk.elte.hu)
• K, 14:30–16:00. 1088 Múzeum krt. 4. I/022 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

Bevezetés az észt és a finn népköltészet legfontosabb műfajaiba, ill. az észt folklór nonverbális műfajaiba (tánctörténet). A Kalevala és a Kalevipoeg, ill. néhány kiemelkedő klasszikus és modern regény ismeretén túl az alapvető korszakolás és a korszakok legfontosabb vonásainak megismerése. A régi finn néphit bemutatása, a finn népzene, néptánc és népköltészet főbb jellemzőinek és formáinak áttekintése. A finnországi irodalom alapvonásainak, jellemzőinek, főbb történeti korszakainak, kultúrtörténeti összefüggéseinek megismertetése a 12. századtól napjainkig, középpontban a meghatározó szerzőkkel és alkotásokkal.

Bevezetés a finn irodalomba 2.

• Kód: BBN-FIN11-262
• Oktató: Bába Laura tanársegéd (baba.laura@btk.elte.hu)
• Sz, 15:45–16:30. 1088 Múzeum krt. 4. I/022 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)

A 20. századi és a kortárs finnországi irodalom alapvonásainak, jellemzőinek, főbb korszakainak, kultúrtörténeti összefüggéseinek megismertetése. Középpontban a finnországi irodalom szerves fejlődése és az irodalmi folyamat társadalmi alapjai, a közönség és a kifejezési fórumok története, valamint az egyes korszakok legfontosabb szerzői és alkotásai.

Észt történelem és művelődéstörténet

• Kód: BBN-EST-244, BBV-060:29
• Oktató: Bereczki András docens (bereczki.andras@btk.elte.hu)
• Cs, 14:00-15:30. 1088 Múzeum krt. 4. I/024 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus) Az időpont egyeztetést követően változtatható.

Az előadáson Észtország 1917-től napjainkig tartó történetének (politikatörténet, gazdaság, társadalom, kultúra) bemutatására kerül sor dokumentumfilmek és művészfilmek segítségével, továbbá a hallgatók megismerkedhetnek az észt művelődéstörténet legfőbb szakaszaival, jellegzetes motívumaival, érdekességeivel is.

Országismeret és észt történelem

• Kód: BBN-EST-233, BBV-060:28
• Oktató: Bereczki András docens (bereczki.andras@btk.elte.hu)
• Cs, 12:00-13:30. 1088 Múzeum krt. 4. I/024 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus) Az időpont egyeztetést követően változtatható.

Az előadáson az Észtországra vonatkozó földrajzi, demográfiai, gazdasági, kulturális alapismeretek és alapfogalmak mellett az ország történelmével is alaposabban megismerkedhetnek a hallgatók (a kezdetektől a függetlenség 1918-as kimondásáig).

A finn történelem és történettudomány aktuális kérdései

Hogyan jelenik meg a finn történelem a tudományos és népszerűsítő folyóiratokban Finnországban? Melyek a legérdekesebb és leggyakoribb témák? Mit írnak a finn, a magyar és a külföldi folyóiratok és újságok Finnországról, a finn társadalomról, a finnországi politikai helyzetről? Az említett témák megvitatását és értékelését követően a hallgatók számára feltárul a Finnországról szóló hírek háttere. A szemeszter során egy alkalommal a finn nagykövet is részt vesz a beszélgetésben.

Finn történelem

• Kód: BBN-FIN11-241, BBV-060:27
• Oktató: Bereczki András docens (bereczki.andras@btk.elte.hu)
• Sz, 10:00-11:30. 1088 Múzeum krt. 4. I/024 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus)                                                       

A finn történelem áttekintése a kezdetektől napjainkig a legfőbb politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok elemzésével. Megismerkedés a történelemre vonatkozó legfőbb finn nyelvű szakkifejezésekkel.

Finnugor népek

• Kód: BBN-FUG-101, BBV-060:26
• Oktató: Bereczki András docens (bereczki.andras@btk.elte.hu)
• Cs, 10:00-11:30. 1088 Múzeum krt. 4. I/024 – visszavonásig MS Teams (szinkrón online kurzus) Az időpont egyeztetést követően változtatható.

Az előadáson a legfontosabb őstörténeti, földrajzi és demográfiai kérdések elemzése mellett az uráli nyelveket beszélő népek múltjának, kultúrájának, néprajzának, illetve jelenének és jövőbeli kilátásainak bemutatására kerül sor interdiszciplináris megközelítésben.

Egy kisebb rokon nyelv 1. Udmurt

A kurzus egy oroszországi, Volga-vidéken beszélt finnugor nyelvvel ismertet meg, elsősorban gyakorlati szempontból. A nyelvtanulás során kiderül az is, hogy az udmurt nyelv jobban hasonlít az észtre és a finnre, mint a magyarra; hogy két további finnugor nyelvet az udmurt alapján akár érteni is lehet; hogy az udmurt és a magyar sok esetben azért hasonlít, mert mindkettőben számos török jövevényelem van; hogy az udmurt az orosztanulást is megkönnyíti, mivel cirill betűkkel írnak és sok az orosz kölcsönzés. Ezen kívül szó lesz a hagyományos és mai udmurt kultúráról is. A nyelvi gyakorlatokban és a mai kultúra bemutatásában udmurt anyanyelvű hallgatók segítenek. A kurzus során elsajátítottakat pedig az Udmurt Egyetem nyári kurzusain lehet tovább fejleszteni. 

The course focuses on the socioculturally embedded nature of proper names. It is a common knowledge that culture, society, religion, trends, etc. influence name-giving processes but the main question is: how do they do that? What are the motives and sources of name-giving? Why and how do these motives change in time and vary by countries?

Similar to given names, family names also reflect the cultural, economic, social, etc. characteristics of the period in which they were born. Have you ever heard that family names emerged from the common word meaning ‘smith’ are amongst the most frequent ones in almost every European country (Smith, Schmidt, Lefebvre, Ferrari, Kovács, etc.)? What does this fact tell us about the societies in which these names came into being?

During classes, we will discuss the origin, semantic types and geographical distribution of family names. Additionally, we will also deal with the history of official family name changes: why do people change their family names; what groups of the societies take part in that process mostly and why are/were they so active in this respect; what are the characteristics of newly chosen names, etc. This topic is connected to another one that will be discussed, too: stereotypes, prejudice, and discrimination based on personal names. Finally, the questions of personal names and gender; place-name sociology; and the translation of proper names will also be among the topics of the seminar.

• Kód: BA-ERA-IHLFUS-S-01
• Oktató: Dr. Slíz Marianna Ilona habil. egyetemi docens (sliz.marianna@btk.elte.hu)
• Sz, 14:00-15:30
• Online, Ms Teams. Combined: synchronic meetings + online readings and homework

A kurzus betekintést nyújt a néprajz és a média metszetébe. Az elméleti keret áttekintése mellett a hangsúlyt főként a gyakorlatra helyezi, meghívott vendégek, – néprajzkutatók, muzeológusok és egy médiajogász segítségével körbejárja, milyen szerepei lehetnek ma a néprajzkutatóknak a médiában és hogy milyen platformok állnak a kutatók rendelkezésére tudománynépszerűsítés, tájékoztatás és ön-marketing céljából. A kurzus során bemutatásra kerülnek a klasszikus és az új média műfajai, illetve az innovatív, jövőbe mutató technológiák (multimédiás tartalmak, adatvizualizáció, AR, VR) is. A kurzus számos gyakorlati feladattal és már létező médiatermékek elemzésével térképezi fel, mit kezdhet, mit érdemes kezdenie a jelenlegi mediális lehetőségekkel a kutatónak.

• Oktató: Bobák Szilva, Ilyefalvi Emese 
• Kód:  BBN-NEP-503.6
• Időpont: csütörtök, 14:00-15:30 
• Helyszín: Ms Teams, Canvas

• Beszédgyakorlat  - a beszéd ismerete, technikai feltételei: anatómiai / fiziológiai ismeretek és gyakorlati megoldások (színpadi mozgás, megjelenés)
• Előadói gyakorlat - a kurzus felvételével a jelentkező részt vehet a tanszék kórusainak próbáin és szereplésein, emellett a fellépéseken saját énekes/hangszeres tudásának szólisztikus bemutatására is lehetőség nyílhat
• Népzene - alap- és speciális népzenei ismeretek, Herczku Ágnes előadásában
• Zenetörténet - a képzések valamennyi félévében jelen lévő tantárgy különböző történeti korszakok zenéjének lényegét és sajátos jellemzőit elemzi

A kurzus az Európa keleti felére jellemző nyelvi alapú nemzetépítések alapvető elemét, az egységes irodalmi nyelv kialakítását tekinti át. Az első néhány alkalom általában az új identitásokba beépített premodern tényezőket – felekezeti, regionális és rendi kötődések, ezek kölcsönhatásai és konfliktusai – vázolja, mindezeket ütköztetve az anyanyelvvel, használatos nyelvvel, majd tárgyalja a csupán finomítandó német és lengyel használatát, a megújítandó cseh, magyar, román, görög, valamint a kialakítandó szlovák, szlovén, horvát, szerb, bolgár és albán irodalmi nyelv problémáit.

• BMVD-135:21 (közismereti kurzus), 5 kredit, 2020-2021 tavaszi félév
• Hétfő, 15:00-16:30 (az időpont az igényeknek megfelelően változhat)
• Oktató: Dr. Ábrahám Barna, egyetemi adjunktus

Megismerkedünk a podcastekkel gazdasági, társadalmi, technikai, újságírói és médiapiaci szempontokból és egy podcast-minisorozatot is elkészítünk közösen. 

Nagy figyelmet fektetünk a gyakorlati képzésre, hogy annak elvégzése után mindenki képes legyen egy-egy epizód vagy podcast sorozat elkészítésére a koncepció alkotástól a disztribúcióig. Hogyan vegyünk fel egyszerűen? Mit csinálj, ha csak okostelefon van nálad, de hangot szeretnél rögzíteni? Mi az a .wav, kbps, kompresszor, fader, decibel, metaadat és frekvencia? Hogyan érdemes vírushelyzetben távrögzíteni? Hogyan indíts podcast csatornát - egyáltalán mi az a "podcast"? A kurzuson mind megtudjuk, a munkát pedig két jól felszerelt hangstúdió segíti.

• Kurzuskód: BBN-KOM-291.JT 
• Oktató: Jamriskó Tamás
• Időpont: Csütörtök: 16:00-17:30 (6-8 ép. alagsor 131. Stúdió 3 (BM--131-01-24))

A Rendszerváltás és képzőművészet című szemináriumon több szempontból vizsgáljuk a rendszerváltásnak a hazai képzőművészeti mezőre, elsősorban a képzőművészeti intézményrendszerre gyakorolt hatásait. Részletesen foglalkozunk olyan témákkal, mint az államszocialista intézménystruktúra és annak szétesése; a neoavantgárd és a kortárs művészet 1989 előtti és utáni pozíciói; új törekvések és generációs feszültségek a képzőművészeti mezőben; az internet megjelenése és művészeti/intézményi vonatkozásai; a piaci alapú új intézményrendszer térnyerése; 1989 és az államszocializmus emlékezete. A szeminárium nagy hangsúlyt fektet az interdiszciplináris megközelítésre, így a művészettörténeti témák és aspektusok mellett olyan témák is megbeszélésre kerülnek, amelyek hozzájárulhatnak a képzőművészet és a rendszerváltás viszonyának jobb megértéséhez.

• kódok: BBV-080.71, BMVD-080.71
• oktató: Huth Júliusz

Az előadások keretében a hallgatók neolitikus és rézkori példák kapcsán betekintést nyerhetnek az őskor változatos lelőhelytípusaiba, és az azokhoz kapcsolódó speciális régészeti módszertanba. Az órákon az egyes lelőhelytípusok (pl. síktelepülések, tell-települések, elkülönült temetők, magányos sírok, stb.) kapcsán megismerkedhetnek a Kárpát-medence, a Balkán, Közép-Európa és Anatólia legfontosabb neolitikus és rézkori lelőhelyeivel, illetve az ezek értelmezésével kapcsolatos módszertani fogásokkal, problémákkal, kérdésekkel. Az előadások nem egyes korszakokra, hanem lelőhelytípusokra koncentrálnak, így a felvetődő módszertani kérdések részben más, akár nem őskori korszakokra is kivetíthetőek.

• Oktatók: Füzesi András, Szilágyi Márton
• Kód: BBN-REGM-300.S2
• CS:16:00-17:30

A nyelvészetben egyre gyakoribb az empirikus módszerek használata. A szeminárium a publikált kísérletek megértését és egyszerű kísérletek tervezését, valamint az eredmények elemzését segíti. Témák: (1) nominális skálákra alkalmazható, gyakoriságalapú statisztikai eljárások, (2) ordinális skálák és a rájuk alkalmazható statisztikai tesztek, (3) eloszlástípusok, konfidenciatartomány, (4) metrikus skálákra alkalmazható tesztek (t-próba, regressziószámtás), (5) nem-parametrikus tesztek (Wilcoxon, Mann-Whitney, Kruskal-Wallis, khí-négyzet próba). A statisztikai elemzés és az eredmények grafikus szemléltetése a szkriptnyelven használható R szoftverben történik.

• Előadó: Mády Katalin
• szerda, 10.00-11.30 (szinkron online)
• gyakorlat, 4 kredit

Ezen a kurzuson a mondattan alapfogalmaival ismerkedhetünk meg A kurzus tartalma a mondattani rendszer leírásának lehetséges megközelítései, a mondattan alapvető fogalomkészlete (szintaktikai kategóriák, grammatikai funkciók, vonzatszerkezetek, stb.) és a mondatszerkezetek legalapvetőbb sajátosságainak (hierarchikus építkezés, linearitás, szerkezeti homonimia) a formális kezelése.

• Előadó: Komlósy András
• hétfő, 11.00-12.30 (szinkron online)
• előadás, 4 kredit

• Kód: BBV-143:302
• Oktató: Dr. habil. Kiss Szemán Róbert
• Időpont és helyszín: kedd 15.00-16.30 D/106 (visszavonásig online)

A hallgató betekintést nyer a tibeti etnikum által lakott területen, különösen Kína Tibeti Autonóm Területén kialakult történeti viszonyok előzményeibe, a jelenlegi politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi helyzetbe.

A félév során áttekintjük Tibet politikai helyzetét a 20. század első felében és a „békés felszabadítás” óta, valamint szót ejtünk az oktatási és az egészségügyi rendszerről. A kurzus további témái közé tartozik a tibeti gazdaság alakulása, a turizmus jelentősége, a tibetiek vallásgyakorlása, de megvizsgáljuk a tibeti emigránskormány tevékenységét és a 14. dalai láma szerepét is napjainkban.

• Kód: BBN-TIB11-274
• Oktató: Jónás Dávid
• Kredit: 2
• Követelmény: gyakorlati jegy
• Órarendi információ: csütörtök 12:30–14:00

• Film Theory Seminar
• Kód: BMI-FLMD-322E:14                   
• Oktató: Ergün Didem Basak

A kurzus a történet- és az irodalomtudomány látásmódját ütköztetve az egyén szemével láttatja a 19-20. századi európai megrázkódtatások (háborúk, felkelések, menekülthullámok) hatását, lecsapódásait közép- és délkelet-európai szerzők klasszikus vagy elfeledett művei alapján.

• BMVD-135:22 (közismereti kurzus), 3 kredit, 2020-2021 tavaszi félév
• Helye: ELTE BTK Román Filológiai Tanszék, 1088, Múzeum krt. 4. D. ép. II. em. 212.
• Kedd, 10:00-11:30 (az időpont az igényeknek megfelelően változhat)
• Oktató: Dr. Ábrahám Barna, egyetemi adjunktus