Közismereti kurzusok a Történeti Ruszisztikai Tanszéken
Az órák helyszíne a Történeti Ruszisztikai Tanszék (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8., Főépület II. em.)
Oroszország a „nagy reformok” korában: politikai és társadalmi változások II. Sándor uralkodása idején (1855–1881)
MÉSZÁROS ZSÓFIA tudományos segédmunkatárs
Hétfő 14.00-15.30, MUK 6-8. II/237-38.
BMVD-190:47; BBN-190:25; BBN-TSP11-241.7 (kollokvium)
II. Sándor uralkodása olyan mértékű gyökeres változásokat hozott az Orosz Birodalom életében, melyekre nem volt példa I. Péter és II. Katalin uralkodása óta. A kurzus az 1855 és 1881 között lezajló reformokat, és az ezekkel járó politikai, társadalmi, eszmei, kulturális és megannyi színtéren lejátszódó változásokat mutatja be és értékeli.
Arisztokrata nők a 18. századi cári birodalomban. A péteri és katalini reformok hatásai és következményei
SZANISZLÓ ORSOLYA tudományos segédmunkatárs
Hétfő 14.00-15.30, MUK 6-8. II/236.
BMVD-190:49; BBV-190:26; BBN-TSP11-241.8 (kollokvium)
I. Péter és II. Katalin reformjai jelentős mértékben kihatottak a nők életének majd minden részére. De mivel felülről jövő rendelkezésekről volt szó, így elsőként az arisztokrácia köreiben mutatkoztak meg, ami indokolja a félév tematikájának a társadalom felső rétegére vonatkozó szűkítését. A kurzus során olyan témákat fogunk érinteni, mint a nemi szegregáció felszámolásának kérdése, a társadalmi integráció első lépései, a nők állami oktatásának megteremtése, a nők társadalmi szerepvállalásának lehetőségei…stb.
Történeti források elemzése
GYÓNI GÁBOR egyetemi docens, MEZEI BÁLINT egyetemi adjunktus
Kedd 16.00-17.30, MUK 6-8. II/239.
BMVD-190:48 (kollokvium)
A kurzus célja a történeti források (elsősorban írott források és oral history) elemzésének gyakorlása, amely elengedhetetlen a történeti-történészi munka során. A félév folyamán sorra vesszük a történeti források legfontosabb fajtáit és kritikai elemzésük módszereit.
A Szovjetunió Sztálin után: az „olvadás” korszaka (1953–1968)
GYIMESI ZSUZSANNA tudományos főmunkatárs, FARKAS ÁDÁM és SZABÓ VIKTOR doktoranduszok
Szerda 16.00-17.30, MUK 6-8. 237-38.
BMVD-190:50; BBV-190:26; BBN-TSP11-241.9 (kollokvium)
Az „olvadás” a Szovjetunió történetének sok szempontból kiemelten izgalmas korszaka, ami a hidegháború történetében is új fejezetet jelent. Sztálin halálát követően ádáz harc kezdődik a hatalmi viszonyok átrendezéséért, a gazdasági helyzet stabilizálásáért, a külkapcsolatok újrastrukturálásáért. Sok koncepció ütközik meg, végül a Hruscsov nevével fémjelzett irányvonal kerekedik fölül. Ennek az ádáz harcnak egy ideig nyertesei is vannak. A kulturális, ezen belül a szellemi és művészeti életet béklyóban tartó szigorú állami kontroll megreccsen, így új, eredeti hangok válnak hallhatóvá. A mindennapi élet is radikális változásokon megy keresztül, akárcsak egész Európában. Politikai, diplomáciai, gazdasági, társadalmi és kulturális aspektusokról egyaránt szó lesz a kurzuson.
Politikai terrorizmus Oroszországban a 19. század második felében, 20. század elején
FILIPPOV SZERGEJ tudományos főmunkatárs
Csütörtök 12.00-13.30, MUK 6-8. II/236.
BBV-190:22; BBN-TSP11-241.X:6 (kollokvium)
A modern politikai terror sokarcú jelenség, időben és térben rendkívüli változatosságot mutat. Motivációja sokféle lehet: kialakulhat vallási, szociális vagy nemzeti felszabadító mozgalmak talaján, idővel változhat a szerepe és a tartalma, különféle célkitűzései és célpontjai lehetnek. A fogalmak tisztázását az is komolyan nehezíti, hogy a terror névvel illetett jelenségek különféle, sokszor egymással szöges ellentétben álló nézőpontból is vizsgálhatók, és ilyenkor az alkalmazott megjelölések gyökeresen különbözhetnek egymástól. A terroristák más-más szemszögből megjelenhetnek szabadságharcosokként, felkelőkként, az igaz ügy mártírjaiként. Aligha lepődhetünk hát meg rajta, hogy a politikai terrorizmusnak nem létezik általánosan elfogadott, tudományos konszenzuson alapuló meghatározása; pontosabban több meghatározása is létezik, amelyek közül „kedvünkre” válogathatunk. Az azonban a politikai terror számtalan alakzatáról elmondható, hogy mindegyiknek szüksége van ideológiai megalapozásra, „önfelmentésre”. Ennek oka magától értetődő: az erőszak, a merényletek és gyilkosságok éles ellentétben állnak a civilizált társadalmakban elfogadott erkölcsi normákkal, ezért ezek igazolásra szorulnak. Az erőszakot elfogadhatóvá kell tenni a társadalom minél szélesebb rétegei számára. Mindezt jól illusztrálja Európa egyik legelső modern, terrorra „szakosított” professzionális szervezetének, az orosz Népakaratnak (Narodnaja volja) az ideológiája. Az előadássorozat azt mutatja be, hogyan keletkezett ez a terrorszervezet, és milyen elemekből épült fel a terrort igazolni hivatott érvrendszer az orosz radikális mozgalom terrorista szárnyában az 1870−80-as évek fordulóján, valamint azt, hogy a politikai terror hagyománya milyen szerepet játszott a forradalom felé rohanó XX. század eleji Oroszországban
Az orosz Ezüstkor művészeti csoportosulásai Pétervárott és Moszkvában. Impresszionizmus, szecesszió, modern…
GYIMESI ZSUZSANNA tudományos főmunkatárs
Csütörtök 13.45-15.15, MUK 6-8. II/237-38.
BMVD-190:11; BBV-190:19; BBN-TSP11-241.2 (kollokvium)
Az Ezüstkor elnevezés a 19-20. század fordulójának csodálatosan színes és virágzó kulturális életét takarja Oroszországban. Egész Európa lázban ég és megnyitja kapuit az oroszországi művészek előtt. Divatba jön minden, ami orosz. Először az orosz zeneszerzők, Rimszkij-Korszakovtól Sztravinszkijig, majd Szergej Gyagilev Orosz Balett Társulata, azután az orosz szecessziós képzőművészet nagyjai: Alekszandr Benois és Leon Bakszt, illetve a Művészet Világa csoport jeles tagjai. München és Párizs tele van tehetséges fiatal orosz művészekkel és gazdag orosz mecénásokkal. Kikerül az orosz művészet Nyugatra, bekerül a nyugat-európai művészet Oroszországba. Fantasztikusan termékeny érintkezés! Ezt mutatja be a kurzus szóban, képben, hangban, filmen.