Középkorász doktoranduszok találkoztak
Az idén 15. alkalommal megrendezett tudományos ülésszak hosszú évek óta a középkor különböző aspektusait vizsgáló, doktori tanulmányaikat folytató hallgatók egyik legfontosabb magyarországi seregszemléje, amely tavaly óta immáron nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is lehetőséget biztosít a doktoranduszoknak friss kutatásaik bemutatására: idén nyolc előadó is érkezett külföldi egyetemről angol nyelvű előadással.
A konferencia a tudományos eredmények bemutatásán túl nemcsak a generációk közötti véleménycserére biztosít lehetőséget, hanem
multidiszciplináris jellegénél fogva hidat épít a középkori történelem kérdéseit vizsgáló különböző tudományágak között.
A konferenciát Körmendi Tamás (ELTE) nyitotta meg, őt követte Pataky Csilla, az ELTE Alumni Központ vezetője, aki beszédében ismertette az ELTE Diplomások körének tevékenységét, valamint kiemelte az ELTE Alumni Ösztöndíj nyújtotta lehetőségeket is. A konferencia Szakács Béla Zsolt (PPKE) plenáris előadásával folytatódott, amelyben az előadó a Szepesség Árpád-kori templomainak művészettörténeti bemutatása és kategorizálása mellett általános helytörténeti következtetéseket is megfogalmazott.
Az első nap során összesen tizenhárom doktorandusz és doktorjelölt előadását hallgathatta meg a közönség, négy szekcióba rendezve. Az első blokkot Kiss Gergely (PTE) vezette, ennek témája az egyháztörténet volt, ezután következett a város- és gazdaságtörténet témájú szekció Szende Katalin (CEU) szekcióelnökletével. Az ebédszünet után a hagiográfia (szekcióvezető: Uhrin Dorottya, ELTE), majd művelődéstörténet (szekcióvezető: Falvay Dávid, ELTE) vizeire eveztek az előadók.
Az első nap végén – a hagyományokhoz híven – ELTE-hez köthető szerzők tollából kelt, friss megjelenésű, középkoros témájú könyvek bemutatójára került sor. A Dreska Gábor (ELTE) által moderált blokk során Rudolf Veronika Közép-Európa a hosszú 13. században című monumentális művét Bagi Dániel (ELTE), Csákó Judit Az Árpád-kori Magyarország francia tükörben című monográfiáját Csukovits Enikő (HUN-REN BTK TTI), Molnár Péter Kézai Simon „hun–magyar alkotmánytana” című könyvét Thoroczkay Gábor (ELTE), C. Tóth Norbert Dózsa György – Kultusz és történelem című kismonográfiáját Gulyás László Szabolcs (NYE, KRE) mutatta be.
A tavalyi konferencia tanulmányaiból készült kötetről, a Hunyadi Sándor, Illés Kornél András, Varga Virág és Vas Máté által szerkesztett Micae Mediaevales XIII-ról pedig Mikó Gábor (ELTE) mondta el gondolatait a közönségnek.
Nagy Balázs, az ELTE Középkori Történeti Tanszékének vezetője
A második napon szintén négy szekcióba szerveződtek a doktoranduszok és doktorjelöltek előadásai. A tizenöt referátum változatos témákat érintett: Bárány Attila (DE) vezette a narratív forrásokkal foglalkozó szekciót, Tóth Krisztina (ELTE) pedig a magyar társadalomtörténeti blokkot. Délután a művészettörténet szekcióra került sor (szekcióelnök: Takács Imre, ELTE), végül pedig a doktorandusz előadások sorát a prédikációirodalom szekció zárta (szekcióelnök: Gecser Ottó, ELTE). Ezen a napon és az előző napon is élénk diskurzus bontakozott ki a szekciókat követően.
A kétnapos rendezvényt Antonín Kalous (University of Olomouc) plenáris előadása zárta Observant Franciscan Chronicles of the Early 16th Century in Context címmel, amelyet Solymosi László professzor születésnapi köszöntése követett. Nagy Balázs (ELTE) zárszavát követően pedig még egy jó hangulatú állófogadásra is sor került az esemény végén.
Szöveg: Varga Virág
Fotók: Baltigh Kristóf, Csomos Attila, Simoncsik András (ELTE Online)
További képek az ELTE Online Facebook oldalán
A rendezvény az ELTE Alumni Központ támogatásával valósult meg.
Örök diákjait az ELTE Alma Mater visszavárja!
