Kórus a nappaliban

Az előrehozott szünetet követően a Művészetközvetítő és Zenei Intézetben is megkezdődött a távolléti oktatás. Tantárgyaink speciális jellege miatt úgy döntöttünk: minden esetben az adott oktatóra bízzuk a teljesítés feltételeit, illetve az oktatás módját, lényeg, hogy a kommunikáció folyamatos és a tananyag elvégezhető legyen.

A sikeres megvalósításhoz a résztvevő felek között rendszeres kapcsolattartás és egyeztetés szükséges – ezt azonban, épp különlegességünk okán, eddig is megvalósítottuk. Legfőbb feladatunk így a személyes kontaktusra és a kölcsönös visszajelzésekre alapozó oktatási gyakorlat „kreatív továbbfejlesztése” lett, s ezt, ahogyan a beszámolókból kitűnik, eredményesen teljesítettük. 

Az erőfeszítések és technikai kísérletek, amelyeket az énekhang optimális továbbítása érdekében tettünk oktatótársaimmal, végül egyre jobb eredményekhez vezettek. Emellett hallgatóink rendkívül segítőkészek és fegyelmezettek. A kották folyamatos küldése (oktatók egymás között, illetve oktatók-hallgatók és hallgatók-hallgatók között) szintén példaértékű.

Kívülállók számára azt a legnehezebb elképzelni, miként zajlik az „online” zongora- vagy énekóra, illetve egy kórusfoglalkozás. E kurzusok túlnyomó részének megtartásához az oktatónak és a hallgatóknak is zongora használata szükséges, ám ez szinte mindenkinek rendelkezésére áll, legalább digitális változatban. A gyakorlati munkát jelentős mértékben segítik a hangfelvételek, amelyeket az oktatók a tananyag könnyebb elsajátítása, gyakorolhatósága érdekében készítenek, illetve a számonkérésnek, értékelésnek is alapjai. (A videóban néha késhet a hang a képhez képest: ez egyes oktatókat nem zavar, míg mások, főként a magánének-oktatásban, előnyben részesítik a telefonos kommunikációt.) 

Tanítványaimmal első körben a Google Drive rendszert használom: felzongorázom nekik lassan, majd gyorsan az anyagot. Ezután azt kérem tőlük, hetente egyszer töltsenek fel ők is arról valamit, amit már tudnak, vagy még próbálnak. Mindemellett, a szokásos órarend idejében, sorra felhívom őket a vonalas telefonomról és tanácsokat adok részükre.

Gyakran használjuk a „hangfájlok oda-vissza küldése” módszerét. Ez egyrészt azért hasznos, mert betekintést segít nyerni a „menet közbeni” munkába – másrészt, mert akadnak olyan hallgatók, akiknél rossz otthon az Internet minősége (például messzi vidéken vagy külföldön laknak). Ez esetben az alkalmazott gyakorlásmenetről, illetve a kész zenei produkcióról való felvétel készítése az egyetlen jó megoldás: meghallgatom, majd visszaküldöm a hangüzenetes válaszomat.

Az elméleti jellegű oktatás, zenei tantárgyak esetében, szintén okozhat kreatív megoldásokat igénylő problémákat – szerencsére oktatóink e téren is innovatívak. A zeneelmélet-szolfézs oktatáshoz például doktorandusz kollégánk Google Drive-felületet hozott létre: a feltöltött tartalmak onnan érhetők el és oda várjuk vissza a feladatok megoldását. (A hangzó anyagból egy dallam választható, amelynek lejegyzett kottája és szövege ugyanoda tölthető fel.)

Az oktató külön mappába küldi el az aktuális hangköz- és hangzatdiktandókat, s a hallgatók által készített hangfájlok, videók feltöltése szintén ott lehetséges. Zongorahangot kiadó applikációval már otthon ellenőrizhetők a feladatok, továbbá egyes népdalok „karaoke-szerűen” is énekelhetők, „virtuális vonós banda” által szolgáltatott alapra – a „produkciók” létrejöttét a VLC Media Player és bluetooth hangszóró segíti. A Looper nevű mobil applikációval lehetséges különböző ritmusok egymásra játszása, a dallamok lejegyzéséhez zenelassító applikáció használható (ilyen, többek között, a Music Speeder). 

A karvezetés-foglalkozásokhoz a hallgató videót készíthet vezényléséről, átküldi azt az oktatónak, majd a problémákat, szintén videóhíváson keresztül beszélik meg – de itt már a zenei memóriára és a képzelőerőre is szükség van (ezekkel, természetesen, hallgatóink mindnyájan rendelkeznek).

Elmélet-oktatóink a Google Classroom felületét is használják: a feltöltött anyagok között található önállóan elsajátítandó feladat (kottával, zenehallgatási résszel), hallásgyakorlat, vagy akár ellenpont-komponálási „forgatókönyv”. Lehetőség nyílik egyes szemelvények ének-zongorás megszólaltatására: ezek videó vagy hangfájlban küldhetők el (a nehezebb műveknél előzetes oktatói bemutatás is felkerül a felületre). Közkedveltté vált a tanultakat szórakoztató formában számon kérő kvíz.