Könyvtáros identitás és infodémia
A közösségi média felületein keringő hamis és megbízhatatlan információk globális jelensége komoly problémát vet fel, amelynek legyőzéséhez a könyvtárosok hathatós segítséget nyújthatnak. Az internetes tartalmak korában a könyvtárosoknak tájékoztatniuk kell a felhasználókat, honnan származnak a források, valamint a hitelesség és megbízhatóság értékelésének szükségességéről. Ellenkező esetben többek között a megfelelő egészségügyi információkhoz való hozzáférés veszélybe kerülhet, az információk pontatlansága fenyegetést és kárt is okozhat, ha rosszul tájékozódunk. A világjárvány idején, valamint a közösségi médiában fokozódó információs zavarok miatt az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) a félretájékoztatással szembeni kritikai érzékenységet, az ellenálló képesség kiépítését, a közösségek bevonását javasolta az infodémia ellen.
A kutatás ennek figyelembevételével a szakmai identitás és a könyvtárosok szakmai közösségi részvétele közötti kapcsolatot tárta fel három kutatási kérdés alapján:
- A szakmai identitás milyen aspektusai érhetők tetten a filippínó könyvtárosokban?
- Ezek tükrözik-e az alkalmazott tudásgyakorlatukat, amikor a közösségi média egészségügyi információinak értékelésére alkalmazzák őket a világjárvány idején?
- Hogyan reagálnak az infodiverz környezetre a világjárvány idején?
Az interjúalanyokat 2022 szeptemberében egy fülöp-szigeteki országos könyvtári konferencia résztvevői közül önkéntes alapon választották ki. Négy könyvtáros vállalta a személyes interjút, melyet egy utólagos online beszélgetéssel is kiegészítettek a korábbi válaszaik elemzésére. A jelentkezők magasan képzett, különböző szakmai szervezetekben és a könyvtári életben aktív szerepet játszó munkavállalók voltak. Az interjú során 14 kérdést tettek fel.
Az eredmények kiértékelése után kijelenthetjük, hogy
a könyvtárosok szakmai identitásfejlődése megnyilvánul abban, ahogyan igyekeztek megérteni a világjárványt.
A szakirodalmi adatbázisokon keresztül elérhető orvosi információkból történő tájékoztatás pedig olyan feladatuk, amely megszilárdíthatja könyvtárosi identitásukat. Az információk értékelésében szerzett gyakorlatuk feltételezi az identitásukat formáló szakmai felelősséget. A közösségi médiában terjedő félretájékoztatás leküzdésére irányuló erőfeszítésük olyan mindennapi gyakorlat, amely a média valamennyi formájára alkalmazható.
Az adatok azt mutatják, hogy
könyvtárosként alapvető ismereteket szereztek ahhoz, hogy azonosítsák, mi minősül téves információnak,
illetve pontos tájékoztatást nyújtsanak felhasználóiknak. Nyilvánvaló azonban, hogy mivel a közösségi média dinamikus platform, több megértésre és képzésre van szükségük a közösségi média kihívásainak azonosításához.
A könyvtáros szakma továbbra is alulértékelt, mivel a felhasználók sok esetben nem tudják, mire képesek a könyvtárosok, legalábbis a Fülöp-szigeteken. Igaz, a világjárvány idején a könyvtárosok szerepei kibővültek, mert hangsúlyosabban fogalmazódtak meg a felhasználói igények az információk értékelésére, a hamis tartalmak kiszűrésére. A könyvtárosok – szakmai stratégiájuk részeként – az egészségfejlesztést is támogatják azáltal, hogy oktatási és információszétsugárzó tevékenységet végeznek a helyi közösségekben. Ezek a kezdeményezések az infodémia mérséklésére törekednek. Az egyik interjúalany szerint azonban a magas beosztásúak időnként lebecsülik, hogy mit tud nyújtani egy könyvtáros, ahelyett, hogy bíznának szakmai képességeiben.
A cikk itt olvasható.
Joseph M. Yap – Ágnes Hajdu Barát – Péter Kiszl (2023). Identifying knowledge practices in an infodemic era: Rediscovering the professional identities of LIS professionals in an infodiverse environment. Health Information and Libraries Journal, 40(3), 319–325.