Könyvtárak és könyvtárosok Afrikában
A tanulmány az egyenletlen fejlődés gyökerét elsősorban a gyarmatosításhoz kapcsolja. Az afrikai kontinensen jelenleg ötvennégy ország van és a becslések szerint ezerötszáz beszélt nyelv.
Afrika büszkélkedhet azzal, hogy Ázsia után a világ második legnagyobb kontinense. A népesség 1, 5 milliárd. Az afrikai kontinens, amely általában öt alrégióra oszlik (Észak-Afrika, Nyugat-Afrika, Közép-Afrika, Kelet-Afrika és Dél-Afrika) soha nem volt képes egységesíteni a könyvtárosi szakmát, és nem volt képes egy egységes könyvtárosegyesület létrehozására sem. Bár vannak viták arról, hogy miért nem sikerül az egység, de valójában nincs átfogó kutatás, amely képes lenne kezelni a valódi problémát. Erre tesz kísérletet Asmaa Bouaamri, Fredrick Otike és Barátné Hajdu Ágnes Kari Publikációs Kiválósági Díjban részesült tanulmánya.
A kontinens mindig is nagymértékben támaszkodott a nyugati rendszerekre, amelyek nem képesek megfelelően lefedni és kezelni az afrikai kérdéseket, például a nyugati könyvtári osztályozási rendszerek által kidolgozott kategóriák nehezen kezelik az orális kulturális örökség témakörét, melyek jelentős hagyományokkal és kurrens gyakorlattal bírnak a régióban.
A technológiai fejlődés és a globalizáció feltörekvő trendjei miatt szükség van a könyvtáros szakma modernizálására Afrikában is, mivel ez utat jelenthet a fenntartható fejlődés és az ismeretek megosztása révén a lakosság jóléte, valamint a társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági fejlődés területén. A digitalizáció és az információs túlterhelés miatt a szakma óriási fejlődésen ment keresztül és hatalmas mértékben bővültek a feladatai az információk puszta megszerzésén, feldolgozásán túl a terjesztés és a hozzáférés biztosítása érdekében, valamint komoly súllyal jelentek meg az érdekképviseleti szolgáltatások, a segítő funkció. A könyvtár a tudástársadalom alapintézményévé vált itt is. Fontosságuk ellenére azonban a könyvtáros szakma az afrikai kontinensen úgy tűnik, hogy elmaradt az előrehaladásban. Sajnos megállapítható, hogy a nemzetközi színtéren az afrikai könyvtárosság nem számít partnernek; a könyvtárak nem képesek megfelelő nemzeti és nemzetközi támogatás kapni pl. az egyes nemzetközi szervezetektől, amelyek különböző fejlesztési projektekkel foglalkoznak. Lynch et al. (2020) azt állítja, hogy a könyvtárakból hiányzik az önmaguk és a társadalomban a fejlődés tekintetében betöltött szerepük megfelelő ismerete, ami azt jelenti, hogy az afrikai könyvtárak nincsenek tisztában azzal, hogy milyen szerepet kell játszaniuk, és ez megakadályozza őket látókörük növekedésében és komoly következményekkel jár munkájuk láthatóságára tekintetében is. A könyvtárak munkája láthatóságának hiánya befolyásolja fejlődésüket, de a legtöbb valószínűleg megragad minden lehetőséget a fejlesztéssel való együttműködésre és partnerségre.
A tanulmány végén a szerzők ajánlásokat fogalmaznak meg:
- A technológiai megosztottság megszüntetése és a gyenge IKT-ismeretek fejlesztése;
- Az információs műveltség tudatos oktatása és fejlesztése, felhasználói képzések a könyvtári erőforrások felhasználásával;
- Tartós és együttműködő afrikai könyvtári egyesületek, szövetségek és konzorciumok alakítása;
- Magas szintű könyvtári ismeretek és informatika oktatás;
- Folyamatos oktatás, továbbképzés, konferenciák és workshopok;
- A könyvtáros szakma összekapcsolása a regionális és nemzetközi fejlesztési trendekkel, pl. Fenntartható fejlesztési célok 2030; Afrikai Unió 2063, afrikai kiemelt programok stb.
- Az IFLA (The International Federation of the Library Associations) szerepe a LIS szakma fejlesztésében Afrikában.
Az eredeti tanulmány itt olvasható.
Asmaa Bouaamri – Fredrick Otike – Ágnes Hajdu Barát (2022).
Libraries and Library Professions in Africa, in Confront of the Emerging Trends and Challenges. Reference Librarian 0276-3877 63 (4) pp. 163-179 2022