Két radikális kálvinista Biblia-értelmező: Spinoza és Ricoeur

Hogy mit jelent a Biblia mint szöveg s mint autoritás Spinoza, illetve Ricœur számára, azt külön-külön ugyan már vizsgálták (habár a kérdés jelentőségéhez mérten méltatlanul kevesen), ám hogy egymásra vonatkoztatásukkal milyen következtetésekre lehet jutni, azt tudtommal még nem boncolgatták.

Mindketten szoros kapcsolatban voltak a kálvinizmussal: Spinoza ugyan nem lett hitvalló keresztény a kiközösítése után sem, de radikális kálvinisták számára írt, Ricœur viszont élete végéig részt vett lakóhelye gyülekezetének életében, miközben igen radikálisan tekintett kálvinizmusára. Spinoza követelményként állította fel a szövegkritikai vizsgálódást, mert kora igehirdetési gyakorlatát elidegenedettnek látta a szöveg valódi értelmétől. Ricœur a szövegek retorikai szempontú vizsgálatát követelte, mert úgy vélte, a teológiai dogmatika elidegenedett az eredeti szövegvilágtól, sőt világoktól, ami pedig az „Írás arcának” eltorzulásához vezetett. Az előadás árnyaltan igyekszik feltárni az Íráshoz való viszonyuk hasonlóságait és eltéréseit.

Boros Gábor a KRE BTK Szabadbölcsészet Tanszékének vezetője. Fő kutatási területei a 17-18. századi filozófia, az érzelmek filozófiája, különös tekintettel a szeretet/szerelem filozófiai értelmezéseire. Átigazított fordításban kiadta többek között Spinoza Teológiai-politikai tanulmányát s Ricoeurtől egy válogatást vallásfilozófiai írásaiból Vallás, ateizmus, hit címmel, amely idén októberben.

A sorozat weboldala
Facebook csoport