Kapcsolódások Magyarország és Latin-Amerika között

A Magyarország külkapcsolatai Latin-Amerika egyes országaival a hidegháború korai szakaszában című kötetben Horváth Emőke történész, latin-amerikanista, a Károli Gáspár Református Egyetem docense a második világháború vége és a kubai forradalom győzelme közötti időszakban vizsgálja Magyarország és az egyes latin-amerikai államok külkapcsolatát, és a magyar külpolitikának a térségre vonatkozó, időről időre megfogalmazott általános irányelvei által felvetett problémákat.  A témából adódóan a szerző nézőpontja Magyarország-centrikus, de igyekezett minél tágabb kontextusban vizsgálni a kérdést és kiemelni a latin-amerikai államok szempontjait is, illetve vizsgálódását mindvégig az amerikai–szovjet politikai-katonai-gazdasági rivalizálás prizmáján keresztül értelmezni. 

Brazília a XIX–XX. század folyamán kivándolók ezreit vonzotta. A sok vonzó alternatívát kínáló és az idegenek befogadására kész állam kedvelt célpontja az európai emigránsoknak, köztük a Kárpát-medencéből indulóknak, akiknek történetében több hullámot különíthetünk el, beszélhetünk brazíliai magyar diaszpóráról, egyes időszakokban különösen intenzív koloniális életről. Az ő pályaképükről és a brazíliai újrakezdés lehetőségéről szól Szilágyi Ágnes Judit történész, latinamerikainista, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék vezetőjének Kennedy elnök vendége – Brazíliába vándorolt magyarokról című kötete.

A könyveket Szente-Varga Mónika, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense és Lénárt András, a Szegedi Tudományegyetem docense mutatják be.