Juhász Balázs

2022.09.29.
Juhász Balázs

Pályázó neve: Juhász Balázs 
Pályázázó intézete, tanszéke: Történeti Intézet, Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék
Pályázat tárgyköre: Előadás külföldi, nemzetközi konferencián (útiköltség)

Konferencia címe: The Global Impact of the March on Rome
Időpontja: 2022. szeptember 29-30.
Helyszíne: Padova


1922. október 31-én Mussolini a feketeingesei élén menetelt Rómában. A király engedélyével, egy kormányalakítási megbízás birtokában, amelyet mellesleg korábban, a svájci határhoz sokkal közelebbi Milánóban kapott meg. A római menetelés így nem a hatalom megszervezést eredményezte, hanem azt ünnepelte. Mégis, a menetelés a puccs szinonimájává, illetve egy hatalomátvételi modellé változott. Számos szélsőséges mozgalom és párt próbálta utánozni a fasisztákat, viszont az 1923-25-ös évek során Olaszországban kiépülő rezsimet már nem értelmezhetjük egyértelműen valamiféle modellként. A két világháború között burjánzó, nevükben, vagy jellemzőik alapján fasisztának minősített / minősíthető mozgalmak ugyanis leginkább helyi indulatokon, lokálisan megjelenő célkitűzéseken alapultak. Természetesen voltak közös jellemzők, de ezek nem elegendőek, hogy pontosan definiáljuk mitől fasiszta a fasiszta. A sok bizonytalanság ellenére viszont tagadhatatlan, hogy a római menetelés korszakalkotó eseménnyé vált, amely számos embert ihletett meg. Hatását így mindenképpen meg kell vizsgálni. Erre vállalkozott a 2022. szeptember 29-30-án rendezett padovai konferencia, amelyen Juhász Balázs, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék habilitált adjunktusa is előadott.

A fasizmusnak számos fontos évfordulójáról lehet megemlékezni. 1919. március 23-án alapították, így 2019-ben az ELTE-n ebből az apropóból került sor a “100 éves a fasizmus” című nemzetközi konferenciára. Mussolini a római meneteléssel került hatalomra, és ezt az évfordulót használták fel a padovai szervezők. Mussolini 1925. január 3-ai beszéde a diktatúra kezdete, ami újabb, főleg belpolitikai jellegű megközelítésekre ad majd lehetőséget. Most viszont jórészt a külföldi hatások kerültek előtérbe. Az olaszországi kontextust a jelenleg elérhető leginkább hozzáértő olasz történészek mutatták be (Giulia Albanese és Marco Mondini), majd rögtön a nemzetközi kötődésekre helyeződött a hangsúly. A korai spanyol (Maximiliano Fuentes Codera) és román (Blasco Sciarrino) példa mellett előkerült a brit (Alessandro Saluppo), a francia (Francesca Cavarocchi), a görög (Aristotle Kallis), a csehszlovák (Jakub Drabik), a magyar (Juhász Balázs), a lengyel (Grzegorz Krzywiec), a tunéziai (Martino Oppizzi), a brazil (Fabio Gentile), és a japán hatás (Daniel Hedinger), míg a germán világ eleve külön szekciót kapott (Daniele Toro, Derek Hastings, Stefan Laffin, Fabio Ferrarini). A hangsúly egyértelműen az európai eseteken volt, míg a 2019-es ELTE-s konferencia sokkal jobban törekedett az Európán kívüli világ bemutatására. Fontos kiemelni, hogy ugyan számos Olaszországon kívüli helyről valójában olasz előadók érkeztek, a nemzetközi jelleget semmiképpen kérdőjelezhetjük meg, hiszen amerikai, ír, lengyel, magyar, német és spanyol kutatók is részt vettek az eseményen. A munkanyelv az angol volt, pár különleges esetet leszámítva mindenki személyesen adott elő. A padovai egyetem egyik díszes terme, a Sala delle Edicole [Fülkék terme] adott helyet a rendezvénynek. A szervezők a szállást és az ételt biztosították, míg az utazást mindenki maga oldotta meg. Juhász Balázst utazása során az ELTE BTK Kari Tudományos Pályázata támogatta.

The Global Impact of the March on Rome

The Global Impact of the March on Rome

0

/

0

0

/

0