Jelentkezz előadónak! // Filozófia ma – Etikai, társadalmi és tudománypolitikai kérdések

2019.10.04.
Jelentkezz előadónak! // Filozófia ma – Etikai, társadalmi és tudománypolitikai kérdések
A Filozófia ma – Etikai, társadalmi és tudománypolitikai kérdések című konferenciára  BA-, MA-, és PhD-hallgatók jelentkezhetnek.

Jelentkezni 20 perces előadásokra 500 szavas absztraktok beküldésével lehet. Az absztraktokat a filozofiama@gmail.com címre várják. Jelentkezési határidő: 2019. november 3.

Szekciók:

Tudás, tudomány, technológia társadalmi kontextusban

Szekcióvezető: Kapelner Zsolt
Plenáris előadó: Bagi Zsolt

A tudomány eredményei nem kizárólag egyéni teljesítmények, azok bizonyos mértékig a társadalmi kontextus által meghatározottak. Milyen irányba befolyásolták a tudományos kutatásokat a XX. század változó politikai és technológiai fejleményei? Milyen közös elemeket fedezhetünk fel a paradigmaváltáson átesett fizika, a Bécsi Kör filozófiája és a Bauhaus-eszme között? Hogyan változtak az igazsággal és igazolási sztenderdekkel kapcsolatos elvárások az idők során? A változó korszellem nemcsak a tudás előállítását, de annak átadását is érinti. A technika fejlődésével hogyan alakult át az egyes társadalmi osztályok információhoz való hozzáférése? A fejlettebb eszközök hatékonyabbá teszik az oktatást, vagy tovább növelik a fennálló egyenlőtlenségeket? Milyen kritikai elméletei jelentek meg a hagyományos frontális oktatásnak, és szükség van-e radikális megújulásra a pedagógia terén?

Etika és empíria

Szekcióvezető: Tasnádi Gábor
Plenáris előadó: Réz Anna

Vajon az empirikus kutatásokból szerzett tudás megoldhat filozófiai kérdéseket? A pszichológia, az idegtudomány és a fizika újabb kutatási eredményei cáfolni látszanak alapvető etikai meggyőződéseinket. Relevánsak-e ezek a kísérletek a morálfilozófiai diskurzusban? Magyarázhatja-e a morális felelősséget a pszichológia vagy az idegtudomány? A szabad akarat mindössze illúzió? Vagy az etika olyan kérdéseket vizsgál, amelyekre a puszta tapasztalatból sosem nyerhetünk választ? Másfelől, az etikai kérdéseket empirikusan megközelítő kutatásokat rendszerint filozófiai bírálat érte. Mennyire lehet adekvát egy ilyen kritika? Lehet-e egy kísérlet egyáltalán filozófiailag semleges, vagy rendszerint prekoncepciókkal dolgoznak a kutatók?

Automatizáció és mesterséges intelligencia

Szekcióvezető: Balogh Zsuzsanna
Plenáris előadó: Zvolenszky Zsófia

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a legkülönfélébb MI-rendszerek, így időszerű a technológiával kapcsolatos filozófiai problémák feltérképezése is. E szekció homlokterében az önvezető autókkal kapcsolatos etikai és társadalmi problémák állnak. Ki a felelős az önvezető autók által okozott balesetekért – a vezető, a gyártó vagy a programozók? Rangsorolhatunk-e az emberi életek között elkerülhetetlen ütközési szituációk során? Hogyan fogják átformálni a köztereket az önvezető autók által életre hívott okosvárosok? Ezek mellett tágabban az automatizációval és MI-rendszerekkel kapcsolatos humán nézőpontból felmerülő problémákra is keressük a válaszokat. Hogyan fogja átformálni a társadalmat a közelgő MI-forradalom? Milyen mértékig bízhatunk meg ezekben a rendszerekben? Milyen etikai következményei lehetnek a robotokkal kialakított érzelmi vagy szexuális kapcsolatoknak, és hogyan változhatnak ennek hatására személyközi viszonyaink?

Határviták: tudomány és áltudomány

Szekcióvezető: Miklós Tamás
Plenáris előadó: Kutrovátz Gábor

Az utóbbi időben a hagyományosan fennálló tudományos intézményrendszer meggyengült, mögötte pedig „alternatív” – gyakran széles társadalmi, politikai és anyagi támogatást élvező – struktúrák születtek. Ez tudományfilozófiai és tudásszociológiai kérdéseket vet fel. Hogyan és milyen eszközökkel igyekeznek legitimálni a kutatók saját tudományterületüket? Milyen módon reprezentálják magukat az egyes felek a médiában és hogyan igyekeznek a tudomány autonómiájáért folytatott harcban megnyerni a közvélemény támogatását? Milyen tágabb politikai vagy történeti kontextusba helyezhetők az ilyen jellegű viták? Ezek mellett a tudomány demarkációjával kapcsolatos általános problémák is felvethetők. Laikusként hogyan ismerjük fel a szakértőket, és milyen alapon döntsünk közöttük? Elhatárolható-e a tudomány az áltudománytól? Ha igen, milyen kritériumok mentén? Milyen episztemológiai kihívásokat hordoz a közbeszédben újabban megjelenő fake news?