Igaz vagy hamis barátok-e az orvosi eponimák?

2025.06.04.
Igaz vagy hamis barátok-e az orvosi eponimák?
Brdar-Szabó Rita és Brdar Mario Kari Publikációs Díjban részesült tanulmányának összefoglalója.

Bizonyára mindenki számára ismert több olyan orvosi szakkifejezés is, mint például az Alzheimer-kór, Apgar-teszt, Hashimoto-betegség, Hashimoto kór vagy Hashimoto-thyreoiditis, Lisfranc-törés és Parkinson-kór. Ezek eponimák, azaz személynévre visszavezethető terminusok, amelyek egy bizonyos szakterület kiemelkedő képviselőinek nevét eljárások, eszközök, elméletek vagy egyéb jelenségek (például betegségek) elnevezésével örökítik meg. Valószínűleg nem sokan gondolnának arra, hogy az orvosi eponimákat érdemes lenne kutatni. Jelentőségük először is nagy előfordulási arányukból adódik. Sokakat meglephet az a tény, hogy különböző források 7.000 és 8.000 közötti nagyságrendűnek határozzák meg mennyiségüket. Az orvosi terminológiában betöltött szerepük viszont éppen nagy gyakoriságuk miatt is évtizedek óta heves és nem szűnő viták tárgyát képezi a deszkriptív jellegű és az eponimikus terminusok hívei között. A deszkriptív tábor azzal érvel az orvosi eponimák használata ellen, hogy ezek sokszor félreérthetők, és ráadásul nem is mindig igazságosak a név viselőjének érdemeit tekintve.  

A jelen kutatás aktualitását az eponimikus terminusoknak a világszerte egyre fontosabbá váló orvosi angol mint lingua franca (azaz MELF) kontextusában való gyakori használata adja. Ennek kapcsán felvetődik az a kérdés, hogy a különböző anyanyelvű és háttérkultúrájú orvosok és orvostanhallgatók angol nyelvhasználatában az eponimák akadályozzák-e az interkulturális kommunikációt vagy inkább megkönnyítik.     

Brdar-Szabó Rita (ELTE BTK Német Nyelvészeti Tanszék) és szerzőtársa, Brdar Mario (Eszéki Egyetem, Angol Nyelvészeti Tanszék) erre a kérdésekre keresik a választ az English for Specific Purposes SJR D1 besorolású folyóiratban megjelent tanulmányukban. A kutatás középpontjában a hamis barátként viselkedő orvosi eponimák problémája áll 8 nyelv – az angol, a német, a francia, az olasz, a spanyol, a horvát, az orosz és a magyar – eponimikus és alternatív terminusainak alapján. Az empirikus vizsgálat 50 kiválasztott orvosi jelenség a fenti nyelvekben előforduló elnevezéseire fókuszál, amelyek lehetnek biológiai szempontból deszkriptív terminusok, egybecsengő, fordítási ekvivalensnek számító eponimák vagy alternatív eponimák, az utóbbiak pedig lehetnek egyszerűek vagy összetettek. A kutatás fő céljai a következők voltak: (i) az orvosi eponimák között előforduló hamis barátok különböző típusainak az azonosítása és (ii) létrejöttének magyarázata. Cél volt továbbá megoldást találni az eponimákkal kapcsolatos nyelv- és kultúraspecifikus problémák megfelelő kezelésére. Az eponima, valamint a hamis és igaz barátok fogalmának bevezetése és pontosítása után a figyelem ezeknek az orvosi szaknyelvben betöltött szerepére irányul. A kutatás módszertanának és korpuszának ismertetése átvezet a tanulmány fő részéhez, amely az orvosi eponimák interlinguális szempontú tipológiájának kidolgozását és az egyes típusok részletes elemzését hozza 11 színes ábra kíséretében. A korpuszvizsgálat alapján a nyelvek közötti egybevetésben és az interkulturális kommunikációban az igaz barátok tekinthetők alapesetnek, de előfordultak a hamis barátok kirívó esetein kívül annak nehezebben felismerhető rejtett formái is. Az interlinguális egybevetés eredményeit alkalmazva az orvosi terminológia oktatásában, a szerzők a tanulmány gyakorlat-orientált részében az eponimák fordítási mintázatai alapján tanítási stratégiákat dolgoznak ki, végül pedig javaslatot tesznek orvosi angol mint lingua franca kontextusban való használatuk optimalizálására az esetleges pszeudo-eponimák visszaszorításának érdekében és a potenciális félreérthetőség veszélyének minimalizálására.

Összességében a vizsgálat azt mutatja, hogy az orvosi eponimák részben hamis barátként viselkedhetnek az interkulturális kommunikációban, ami az anti-eponomista irányzat malmára hajthatná a vizet az orvosi terminológiában. Az eredmények alapján azonban ezenkívül azt is hangsúlyozni kell, hogy az eponimák igaz barátként is működhetnek, valamint motiváló erejük is lehet.   

Az eredeti tanulmány itt jelent meg: When medical eponyms become false friends, and how to deal with them. In: English for Specific Purposes, Vol. 73, 2024, p. 75-94.

Online csak az absztrakt és néhány kiemelt részlet olvasható az Elseviere honlapján.