Idén is az ELTE vezeti a HVG toplistáját
Idén tizennyolcadik alkalommal készült el a hazai felsőoktatási intézményeket értékelő rangsor. Az értékelés szerint a nagy egyetemek dominanciája lényegében nem változott, és a több mint 20 intézményben lezajlott alapítványosodás nem változtatta meg szignifikánsan a korábbi erőviszonyokat.
A listát továbbra is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti. Az ELTE a hallgatói kiválóság alapján is őrzi vezető pozícióját, ami az elsőhelyes jelentkezések magas számának és a jelentkezők középiskolai versenyeken elért kiemelkedő eredményeinek köszönhető. Egyetemünk ugyanakkor az oktatói kiválóságban a harmadik helyre került, mivel a mérés egyik fontos indikátora a hallgatók és oktatók számának aránya, és az ELTE a 2022-es felvételi eljárásban rekordszámú (11.355) hallgatót vett fel különböző képzéseire, míg az oktatók száma csekélyebb mértékben emelkedett. Az ELTE-re felvett hallgatók 90 százalékának nyelvvizsgája is van.
Az ELTE-t sorrendben a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Corvinus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Pannon Egyetem követi. A Nemzeti Köszszolgálati Egyetem a 11., míg a Miskolci Egyetem a 12. helyen áll.
A HVG minden évben külön értékeli az ország legjobb egyetemi karait, itt összesítésben az első helyen az ELTE TTK, a második helyen az ELTE BTK áll, a harmadik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara lett. A karok összesített rangsorában az ELTE PPK a 17., az ELTE ÁJK a 22., az ELTE GTK a 26., az ELTE IK a 27. helyen végzett.
TUDOMÁNYTERÜLETEK
A rangsor szerkesztői 14 tágabb tudományterületen is értékelték a hazai felsőoktatási intézmények képzéseit, ezek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem képzési portfolióját tekintve tíz területen érintett.
Bölcsészképzésben az ELTE BTK és az ELTE PPK áll a lista első két helyén, itt a szűkebb szakterületeket nézve a pszichológia alapszakos képzésekben a PPK vezeti a listát, míg egyetemünk Bölcsészettudományi Kara az élen áll az anglisztika, a közösségszervezés, a magyar és történelem szakot tekintve. A gazdasági képzések között a Corvinus után az ELTE a második helyen áll, azonban a szűkebb szakterületeket tekintve a HR-képzésekben az ELTE PPK, míg a kereskedelem-marketing szakok közül az ELTE GTK végzett az első helyen.
Az informatikai képzések listáját az ELTE Informatikai Kar, a jogi képzésekét az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar vezeti. A művészetközvetítési képzések területén a METU után az ELTE BTK a második, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ pedig a hetedik helyen szerepel. Pedagógusképzésben az ELTE Tanárképző Központ az első, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar a második, míg a Tanító- és Óvóképző Kar a hetedik helyre került a rangsorban. A sportszakmai képzések terén az ELTE PPK-t csak a Testnevelési Egyetem előzi meg.
Társadalomtudományokban a Corvinus után az ELTE TáTK a második, az ELTE BTK a harmadik helyen áll, míg a természettudományi területen az ELTE TTK összesítésben, illetve a szűkebb matematikai, földrajzi, fizikai, kémiai és biológiai szakterületet tekintve is az első helyen áll Magyarországon.
A jövőre felvételizőknek számos változással kell szembenézniük: 2023-tól nem minden szakon lesz kötelező az emelt szintű érettségi, ahogy jogszabályi minimumponthatár sem lesz. Ezekről házon belül dönthetnek az intézmények, ahogy arról is, hogy 2024-től mire adnak majd többletpontokat. Az ELTE októberben tette közzé, hogy saját felvételi eljárásában milyen változások várhatók 2024-től.
Forrás: ELTE