Horváth Alíz
Június végén és július folyamán Dr. Horváth Alíz, a Távol-keleti Intézet adjunktusa több konferencián is részt vett az Egyesült Államoktól Ausztriáig, ahol az ELTE Kari Tudományos Pályázatának támogatásával adott elő, illetve szervezett szakmai workshopokat.
Június végén a Pittsburgh-i Egyetem adott otthont a World History Association szervezet éves konferenciájának, amely a transznacionális történelmi témákkal foglalkozó kutatók egyik fő találkozási platformja. Az esemény egyik különlegessége, hogy a hagyományos szekciók mellett speciális helyszíneken, például könyvtárban és helytörténeti múzeumokban is szerveznek kihelyezett programpontokat, erősítve azt a koncepciót, hogy a történelemmel gyakorlatilag bárhol lehet érdemben foglalkozni. A könyvtári és múzeumi látogatások és vezetések emellett lehetőséget biztosítottak különleges és ritkaságnak számító szöveges elsődleges források és anyagi kultúrához tartozó elemek megtekintésére és a résztvevőkkel közös eszmecserére is. A konferencián Horváth Alíz a „Frontiers and Peripheries in World History” szekció keretében adott elő a japán gyarmati Taiwan megjelenéséről a korabeli magyar nyomtatott sajtóban „’Spectacular Powerhouse’ or ’Untamed Wilderness’? Imagined Realities in the Representation of Japanese Colonial Taiwan in the Hungarian Print Media (1895-1945)” című prezentációjában. A sokszínű panelben emellett Luke Scalone összegezte kutatási eredményeit Tunézia mint határvidék történeti megjelenéséről, illetve Stephen Engel adott elő kísérleti módszerekről a transznacionális történelemkutatás többféle műfajjal történő kombinálásán keresztül – ezzel a három prezentáció a határterületek és a marginalizáció fogalmait járta körbe különböző szempontokból.
Július közepén emellett Horváth Alíz az ausztriai Grazban részt vett a DH2023, vagyis a legnagyobb éves digitális bölcsészeti konferencián is, ahol két workshop megszervezésében és levezetésében vállalt aktív szerepet. Az egyenként 4 órás workshopok interaktív és kollaboratív platformként szolgáltak két külön átfogó téma megvitatására gyakorlati feladatokon keresztül. Az egyik workshop a DARIAH (Digital Research Infrastructure for the Arts and Humanities) által fenntartott OpenMethods platformhoz kapcsolódott, amely a legújabb digitális bölcsészeti eszközök és módszerek bemutatását tűzte ki célul egy többnyelvű metablog formájában. A szerkesztőbizottság három tagja, Ulrike Wuttke (University of Applied Sciences Potsdam), Christopher Nunn (University of Heidelberg) és Horváth Alíz vezette be a résztvevőket a platform jellegzetességeibe és működésébe, majd csoportmunka keretében a résztvevők által javasolt digitális eszközökkel kapcsolatban állítottak össze megjelenésre alkalmas tartalmakat a platform értékelési kritériumait és prioritásait szem előtt tartva.
A másik (szintén teltházas) workshop ehhez képest a többnyelvű digitális bölcsészetet valamilyen funkcióban művelők (kutatók, diákok, könyvtárosok, szoftverfejlesztők, stb.) helyzetét, kihívásait és céljait feltérképező nagyszabású kutatási projektbe vonta be a résztvevőket. A UX (felhasználói élmény) kutatásának jellegére építő projekt különféle „perszónák” (felhasználói archetípusok) létrehozásán keresztül igyekszik ráirányítani a figyelmet az alapvetően még mindig sok tekintetben az anglofón dominanciára épülő digitális bölcsészettel más nyelve(ke)n foglalkozók helyzetére. A workshop ezt a már megkezdett kutatást egészítette ki, amelyben a résztvevők is közreműködhettek a projekt kiegészítésében és finomításában egy közös dokumentum létrehozásán keresztül. A nagysikerű workshop vezetői Horváth Alíz mellett Cosima Wagner (Freie Universität Berlin) és David Wrisley (New York University Abu Dhabi) voltak.