Hiteles beszéd és a bizalom rituáléi az ókori Keleten

Az emberek közötti együttműködés egyik alapfeltétele, hogy a társadalom tagjai valamiféle bizalommal legyenek egymás iránt, és az emberek jövőbeli viselkedésükről tett ígéreteiknek a többiek hitelt adjanak. Bármiféle közösen végrehajtott cselekedet csak akkor lehet gyümölcsöző, ha a közös vállalkozásban részt vevők biztosak lehetnek abban, hogy a többi tag is aszerint fog cselekedni, amint azt a vállalkozás elején megígérte. Az ókori Keleten változatos formát öltöttek azok a szertartásos ígéretek, eskük, próféciák vagy más formulák, amelyek éppen ezt a biztosítékot voltak hivatva megadni.

A workshop a hiteles beszéd témáját járja körül: Hogyan járulnak hozzá a rítusok a (szerződő) felek közötti bizalom kialakulásához? Mitől válik egy beszédaktus hitelessé? Milyen rituális feltételek jelennek meg a hiteles beszéddel kapcsolatban? Milyen kritériumai vannak a hiteles beszédnek?

A hiteles beszéd alapvetően szóbeli jelenség, amelyet szimbolikus cselekvések és gesztusok sora jellemez, fontos eleme a szertartásos keretek között fennhangon kimondott szó ereje, illetve esetenként szükséges tanúk jelenléte, akik emlékeznek az ígéretre, s annak megszegését készek szankcionálni. Az ókori Kelet kontextusában azonban csupán írott forrásokat és tárgyi emlékeket vizsgálhatunk. Kérdés, hogy milyen kapcsolat áll fenn a kimondott és a leírt szavak között? Maguk az ígéreteket tartalmazó szövegek mennyire válhatnak a tisztelet tárgyává?

Program

A workshop a Vallásos mentális reprezentációk modellezése projekt keretében valósul meg.

Program és absztraktok
Plakát