Hallgatók önszabályozó stratégiái a nemzetközi csereprogramok alatt
Kutatásuk érdekessége, hogy három országból gyűjtöttek adatokat és hasonlították össze, hogy a hallgatók milyen énhatékonysági képzetekkel rendelkeztek, milyen stratégiákat használtak az utazás megkezdése előtt, közben és utána, és hogy ezek az egyéni különbségeknek milyen hatása volt a motivációjukra. Standardizált kérdőív segítségével Olaszországban 234, Lengyelországban 86 és Törökországban 85 nemzetközi hallgatótól gyűjtöttek adatokat.
Az adatbázis elemzése során kiderült, hogy a kérdőív megbízható adatokat gyűjt a különböző országokban, így azt további kutatásokban is lehet használni, más országokban is, mint például Magyarországon. Ami az eredményeket illeti, mindhárom országban bebizonyosodott, hogy
a pozitív énhatékonysági képzetek és önszabályozó stratégiák használata szignifikánsan erősíti a hallgatók motivált tanulási viselkedését.
Ez azért fontos eredmény, mert világos beavatkozási pontot mutat arra, hogy ha a nemzetközi tanulmányokat tervező, illetve ilyen tanulmányokat folytató hallgatók önszabályozó stratégiák használatát elősegítő képzései kedvezően alakíthatja motivációjukat és így a tanulmányaik sikerességét. A nemzetközi tanulmányutak hatása nyelvi és nem-nyelvi fejlődésben is megmutatkozik, amely hosszabb távon sem enyészik el.
További eredmény, hogy
az oktatók támogató szerepe kiemelkedően fontosnak tűnik a tanulmányút alatt,
(előtte és utána a szerepük elhanyagolható) abban a tekintetben, hogy milyen önszabályozó stratégiákat használnak a hallgatók. Ez azt jelenti, hogy oktatói képzésekkel is lehet támogatni a nemzetközi csereprogramok sikerességét, hogy az oktatók pozitívan tudják befolyásolni a hallgatók önszabályozási stratégiáinak alkalmazását. Kiemelkedően fontosak lehetnek az oktatói együttműködések a küldő és fogadó egyetemek között.
Ami a vizsgált országok közti különbségeket illeti úgy tűnik, hogy
azok az egyetemek, amelyek tapasztaltabb hallgatókat küldenek ott a csereprogramok sikeresebbek,
mert a hallgatók eleve motiváltabbak és jobban fent tudják saját motivációjukat tartani. További különbség, hogy azok az egyetemek, ahol hangsúlyos felkészítést kapnak a hallgatók a nemzetközi csereprogramok előtt, ott ezek a diákok sikeresebben tudják motiválni saját magukat és magabiztosabban használják ki a csereprogramok adta lehetőséget és birkóznak meg a nehézségekkel.
A kontextusok közti különbségek áttételesen arra is utalnak, hogy
különböző egyetemek különböző sikereséggel tudnak jó gyakorlatokat megvalósítani.
Természetesen a kérdőíves eredményeket további kutatásoknak kell kiegészítenie, amelyekben kvalitatív adatgyűjtő módszerekkel tárják fel a kutatók a hallgatók közti egyéni különbségeket, az egyetemek gyakorlatának eltérő hangsúlyait és a megvalósítási gyakorlatokat mind küldő, mind fogadó szempontok szerint. Nagyon fontos hozadéka lenne olyan kutatásoknak is, amelyek hosszabb távon követnek hallgatókat és folyamatosan mérik fel tapasztalataikat és véleményüket.
A Kari Publikációs Díjban részesült tanulmány itt olvasható.
Pawlak, M., & Csizér, K. (2022). The impact of self-regulatory strategy use on self-efficacy beliefs and motivated learning behavior in study abroad contexts: The case of university students in Italy, Poland and Turkey. System, 105, 102735.