Hallgatók önszabályozó stratégiái a nemzetközi csereprogramok alatt

2023.05.24.
Hallgatók önszabályozó stratégiái a nemzetközi csereprogramok alatt
A felsőoktatás globalizálódása során egyre nagyobb hangsúly kerül a különböző nemzetközi együttműködések és csereprogramok kialakítására és azok hatásának vizsgálatára. Csizér Kata, az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatója évek óta rendszeresen együttműködik Mirosław Pawlakkal, aki Adam Mickiewicz University, Kalisz, Lengyelország, professzora. Nagymintás adatfelvételekre alapozott vizsgálatokkal mérték fel a nemzetközi csereprogramokban résztvevő hallgatók jellemzőit. Egyik legutóbbi kutatásuk a nemzetközi cserekapcsolatokban résztvevő egyetemi hallgatók egyéni különbségeinek a vizsgálatát tűzte ki célul.

Kutatásuk érdekessége, hogy három országból gyűjtöttek adatokat és hasonlították össze, hogy a hallgatók milyen énhatékonysági képzetekkel rendelkeztek, milyen stratégiákat használtak az utazás megkezdése előtt, közben és utána, és hogy ezek az egyéni különbségeknek milyen hatása volt a motivációjukra. Standardizált kérdőív segítségével Olaszországban 234, Lengyelországban 86 és Törökországban 85 nemzetközi hallgatótól gyűjtöttek adatokat.

Az adatbázis elemzése során kiderült, hogy a kérdőív megbízható adatokat gyűjt a különböző országokban, így azt további kutatásokban is lehet használni, más országokban is, mint például Magyarországon. Ami az eredményeket illeti, mindhárom országban bebizonyosodott, hogy

a pozitív énhatékonysági képzetek és önszabályozó stratégiák használata szignifikánsan erősíti a hallgatók motivált tanulási viselkedését.

Ez azért fontos eredmény, mert világos beavatkozási pontot mutat arra, hogy ha a nemzetközi tanulmányokat tervező, illetve ilyen tanulmányokat folytató hallgatók önszabályozó stratégiák használatát elősegítő képzései kedvezően alakíthatja motivációjukat és így a tanulmányaik sikerességét. A nemzetközi tanulmányutak hatása nyelvi és nem-nyelvi fejlődésben is megmutatkozik, amely hosszabb távon sem enyészik el.

További eredmény, hogy

az oktatók támogató szerepe kiemelkedően fontosnak tűnik a tanulmányút alatt,

(előtte és utána a szerepük elhanyagolható) abban a tekintetben, hogy milyen önszabályozó stratégiákat használnak a hallgatók. Ez azt jelenti, hogy oktatói képzésekkel is lehet támogatni a nemzetközi csereprogramok sikerességét, hogy az oktatók pozitívan tudják befolyásolni a hallgatók önszabályozási stratégiáinak alkalmazását. Kiemelkedően fontosak lehetnek az oktatói együttműködések a küldő és fogadó egyetemek között.

Ami a vizsgált országok közti különbségeket illeti úgy tűnik, hogy

azok az egyetemek, amelyek tapasztaltabb hallgatókat küldenek ott a csereprogramok sikeresebbek,

mert a hallgatók eleve motiváltabbak és jobban fent tudják saját motivációjukat tartani. További különbség, hogy azok az egyetemek, ahol hangsúlyos felkészítést kapnak a hallgatók a nemzetközi csereprogramok előtt, ott ezek a diákok sikeresebben tudják motiválni saját magukat és magabiztosabban használják ki a csereprogramok adta lehetőséget és birkóznak meg a nehézségekkel.

A kontextusok közti különbségek áttételesen arra is utalnak, hogy

különböző egyetemek különböző sikereséggel tudnak jó gyakorlatokat megvalósítani.

Természetesen a kérdőíves eredményeket további kutatásoknak kell kiegészítenie, amelyekben kvalitatív adatgyűjtő módszerekkel tárják fel a kutatók a hallgatók közti egyéni különbségeket, az egyetemek gyakorlatának eltérő hangsúlyait és a megvalósítási gyakorlatokat mind küldő, mind fogadó szempontok szerint. Nagyon fontos hozadéka lenne olyan kutatásoknak is, amelyek hosszabb távon követnek hallgatókat és folyamatosan mérik fel tapasztalataikat és véleményüket.

A Kari Publikációs Díjban részesült tanulmány itt olvasható.

Pawlak, M., & Csizér, K. (2022). The impact of self-regulatory strategy use on self-efficacy beliefs and motivated learning behavior in study abroad contexts: The case of university students in Italy, Poland and Turkey. System, 105, 102735.