Gandhí öröksége
Az eseményre a felkért előadók több intézményből érkeztek, egyrészt biztosítva a magas szakmai-kutatói színvonalat, másrészt reprezentálva a Gándhí-kutatás sokféle aspektusát. Az ELTE Indológia Tanszékén kívül képviseltette magát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara, valamint a Közép-Európai Egyetem is.
A szimpóziumot Őexcellenciája Kumar Tuhin, India magyarországi nagykövete, Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja, valamint Ittzés Máté, az ELTE BTK Indológia Tanszékének vezetője nyitotta meg. Tuhin nagykövet úr Gándhí egyetemes spirituális és filozófiai örökségéről tartott továbbgondolásra méltó beszédet. Sonkoly dékán úr Gándhí történelmi szerepéről, valamint magyarországi jelentőségéről emlékezett meg. Mindkét vezető komoly személyes érintettségéről és őszinte tiszteletéről tett tanúbizonyságot Mahátmá Gándhí erőszakmentes vezetői kvalitásaival és emberi nagyságával kapcsolatban.
Ittzés Máté, az esemény egyik főszervezője az Indológia Tanszék sokszínűségét, az ősi Indiától a legmodernebb korig ívelő érdeklődését és szakmai felkészültségét emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy a Tanszék, amelynek professzorai kezdetben elsősorban az indoeurópai nyelvészeti kutatásokkal foglalkoztak, ma már a modern India tudományos kutatásában, értelmezésében és népszerűsítésében is központi szerepet tölthet be.
Az előadások sokféle aspektusból közelítették meg Gándhí alakját. A történelmi-egyetemes örökség szempontján túlmenően, melyet Aklan Anna fejtett ki, a közönség Gándhí korabeli magyar sajtómegjelenéseiről folyó friss kutatásba is bepillantást nyerhetett Szenkovics Dezső előadása által. A szimpózium talán legizgalmasabb előadásai a mai Pakisztánban és Indiában élő fiatalok Gándhí-képére fókuszáltak, előbbit Günsberger Dóra, utóbbit Sági Péter mutatta be.
A délutáni szekcióban a Nagy Lélek kulturális emlékezetben élő képéről esett szó. Először a képzőművészetekben, elsősorban festészetben, nyomatokon megjelenő Gándhí-ikonográfia jellemzőiről, azok kialakulásáról hangzott el eredeti, kiemelkedő tudományos igényességű prezentáció Renner Zsuzsanna előadásában.
Ezt követően az angol nyelvű indiai irodalomban kirajzolódó Gándhí-kép Magyarországon kevéssé ismert tematikájáról is különleges, modern irodalomelméleti szempontú előadást hallgathattak meg az érdeklődők, Sanjay Kumar tolmácsolásában.
Gándhí emlékének, örökségének relevanciáját élénk kerekasztal-beszélgetés tette élővé, fontos kortárs és globális kérdéseket feszegetve. A szakértők a Mahátmával szembeni kritikákat is érintették, és részben meg is válaszolták.
A Mahátmá Gándhínak szentelt emléknap záró akkordjaként Richard Attenborough Oscar-díjas, mai napig kultuszfilmnek számító Gandhi című filmjét tekinthették meg az érdeklődők, amelyet Szivák Júlia szintén hozzáértő előadása vezetett be.
A nagy sikerű szimpózium egyedülálló volt Gándhí szellemi örökségének magyarországi felelevenítésében. Az Indiai Nagykövetségnek köszönhetően az esemény teljes ideje alatt Gándhíról szóló fotókiállítás, alakjához, örökségéhez kapcsolódó tárgyi kiállítás, valamint hagyományos indiai iparművészeti technikákat bemutató textilkiállítás volt látható, valamint az eseményt könyvvásár is kísérte.
Forrás: ELTE BTK Indológia Tanszék
Ganhdí-szimpózium
Ganhdí-szimpózium
0
/
0
0
/
0