Fókuszban Arisztotelész filozófiája és a sztoikus etika

Fókuszban Arisztotelész filozófiája és a sztoikus etika
11/22

2022. november 22. 18:00

ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, fszt. 39.)

11/22

2022. november 22. 18:00 -

ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, fszt. 39.)


A Gondolat Kiadó és a Filozófia Intézet közös eseményén mutatják be Simon Attila és Steiger Kornél köteteit, a szerzőkkel Bene László és Németh Attila beszélget. 

Simon Attila: Barátság és megértés Arisztotelész filozófiájában (Gondolat, 2021)

Simon Attila új kötete a barátság (philia) és a megértés (szüneszisz) arisztotelészi fogalmait járja körül.

Az arisztotelészi barátságfogalom az utóbbi évtizedek filozófia- és gondolkodástörténeti kutatásainak egyik fontos témája volt. Ennek legfőbb okát az újkori szubjektumfilozófiák válságában találhatjuk meg: az erre adott válaszkísérletek (köztük a szerző felfogásához legközelebb álló Gadameré) az embert eredendően társadalmi, közösségi, kultúraalkotó és nyelvi lényként értelmezik, miközben nem számolják föl az individualitás értékeit sem. Ezek a kísérletek ösztönzésért fordultak Arisztotelész barátság-elgondolásához, és ösztönzői lettek az erre irányuló történeti kutatásnak. Jelen kötet az arisztotelészi philia egyik aspektusát, a személyes barátság kérdését járja körül, arra keresve a választ, hogyan jelenik meg az egyedi jellemekként elgondolt barátok személyes, bensőséges kapcsolata Arisztotelésznek a barátságról adott fogalmi és fenomenológiai elemzéseiben.

A kötet vizsgálódásainak másik középponti fogalma, a megértés elsősorban a hermeneutikai filozófia számára vált kulcsfontosságúvá, ráadásul összekapcsolódva a barátság (tágabban: a másokkal való együttlét) problémájával. A könyv második részében a szerző a megértés arisztotelészi fogalmát átfogóan, szerepköreinek teljességében: mint etikai, politikai és esztétikai fogalmat mutatja be. Legfontosabb megállapítása szerint a szüneszisz közvetítő szerepe nélkülözhetetlen abban, hogy Arisztotelész az egyén interperszonális kapcsolatokba, illetve közösségbe ágyazottságát a politika részeként felfogott etika igényeinek megfelelően alapozhassa meg.

Steiger Kornél: Tanulmányok a sztoikus etika köréből (Gondolat, 2021)

A sztoikus etika iránt az utóbbi évtizedekben világszerte egyre intenzívebb érdeklődés mutatkozik. Ez érzékelhető a hazai könyvkiadásban is: Seneca és Epiktétosz műveit, valamint Marcus Aurelius Elmélkedéseinek új fordítását nagyon jól fogadta az olvasóközönség.

Kötetünk kilenc sztoikus etikai témájú tanulmányt tartalmaz. "Az antik filozófus belső szabadsága" és "A sztoikus etika időszerűsége" című tanulmány a személyiség integritásával foglalkozik, amely nélkülözhetetlen előfeltétele a morális viselkedésnek és cselekvésnek. "A sztoikus etika és Epiktétosz lélekterápiája" eredetileg az Epiktétosz összes művei című kötet utószavaként íródott, és szándéka szerint a filozófus teljes etikai elméletét mutatja be. "A sztoikus etika epiktétoszi reformja" azt mutatja meg, hogy Epiktétosz etikai tanítása - a közhiedelemmel ellentétben - jelentős új gondolatokat és eljárásokat kínál a régebbi sztoikus doktrínához képest. "Az epiktétoszi narratíva" azt fejtegeti, hogy az emberrel megtörténő események hogyan válnak tudatosan megélt élményekké, és hogyan kell ezeket etikai szempontból helyes módon elemeznünk és kezelnünk. "A személyes gondviselés Epiktétosz morálfilozófiai tanításában" a filozófus etikai és teológiai szempontból is centrális jelentőségű fogalmának, a gondviselésnek a tartalmát elemzi. "A sztoikus oikeiószisz platóni eredetéről" azt mutatja be, hogy a szelf fogalma hogyan alakul ki Platón elméletében és hogyan válik a sztoikus gondolkodás egyik alapfogalmává. A "Marcus Aurelius Antoninus Philosophus" a filozófus-császár alakját és művét helyezi új megvilágításba. "Az epiktétoszi etika előzményei: Arisztón, Bión, Telész" című tanulmány a három filozófus fennmaradt töredékeinek magyar fordítását tartalmazza, és ezek szövegének elemzésével érvel amellett, hogy Epiktétosz tanításának több olyan eleme, amely eltér az ortodox sztoikus doktrínától, ezeknek a Kr. e. 3. századi gondolkodóknak a gondolataival rokon.

Forrás: lira.hu