Fókuszban a középkor
Az ebben az évben is nagy érdeklődést kiváltó konferencia célja mindig is egy fórum biztosítása volt a középkorral foglalkozó doktoranduszoknak és doktorjelölteknek, hogy bemutathassák saját kutatásaikat, illetve eddigi eredményeiket a szakma jelentősebb képviselői előtt. Az ELTE-ről, a Debreceni Egyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről, valamint külföldi egyetemekről érkező, összesen harminc előadót hallgathatott meg az érdeklődő közönség.
A szigorúan vett történettudomány mellett a régészet, a művészettörténet és az irodalomtörténet képviselői is helyet kaptak a konferencián.
A színes programnak köszönhetően a politikatörténet, egyháztörténet, genealógia, társadalom- és gazdaságtörténet, mentalitástörténet, valamint a krónikakutatás berkeibe is betekintést adtak az előadók. Az előadások földrajzi értelemben is széles , a középkori Angliától egészen a Közel-Keletig nyúló spektrumot öleltek fel.
Christina Lutter plenáris előadása (Fotó: Vas Máté)
A konferenciát Novák Veronika egyetemi docens (ELTE) és az Alumni Központ munkatársa, Balogh-Kátai Judit köszöntője után Christina Lutter Did Women in Late Medieval Vienna Have Social Capital? Integrating Gender Issues into Digital Prosopography című plenáris előadása nyitotta meg.
A Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja egy jelenleg is futó, nagyívű kutatási projektbe adott betekintést, felhívva a figyelmet a nőtörténet jelentőségére a késő középkori kutatásokban.
Az első nap utolsó állomásaként az ELTE-hez valamiképp kötődő kutatócsoportok és friss megjelenésű könyvek bemutatására került sor. Szokola László (ELTE) a „Jan Długosz Évkönyveinek magyar vonatkozású adatai” című HUN-REN BTK TTI NKFI-147352 kutatási projekt terveit mutatta be, Varga Szabolcs (HUN-REN BTK TTI) pedig a „Mohács500. A HIM, MNL és HUN-REN BTK konzorciumi pályázata. A mohácsi csatában részt vett személyekre vonatkozó levéltári feltárás és adatbázisépítés” című kutatási projektről számolt be.
Kutatócsoportok bemutatkozása (Fotó: Vas Máté)
A sűrű programba három frissen megjelent kötet bemutatása fért bele.
Elsőként Molnár Péter (ELTE) méltatta az ELTE Középkori Történeti Tanszék docensének, Thoroczkay Gábornak az Arpadiana sorozatban napvilágot látott, The Historical Research on the Árpád Era című monográfiáját, felhívva a figyelmet a historiográfiai kutatások fontosságára, majd Csermelyi József (EOL) emelte ki Mikó Gábor (ELTE) Egy levéltár régmúltja. A Zarka család középkori okiratai című bevezető tanulmánnyal ellátott forráskiadványának újszerű megközelítését, a családi levéltár történetének alapos feldolgozását. Végül a tavalyi évi Középkorral foglalkozó doktoranduszok konferenciájának előadásaiból válogató, Micae mediaevales XIV. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországól és Európáról című tanulmánykötetet mutatta be Gulyás László Szabolcs (NYE), rámutatva a magyar és angol nyelvű tanulmányokat egyaránt felvonultató kötet sokszínűségére.
Vida Tivadar plenáris előadása (Fotó: Sütő Botond)
A konferencia második napját egy újabb plenáris előadás zárta. Vida Tivadar, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója a Népvándorlás és közösségformálódás a kora középkorban. Új biorégészeti kutatások című előadásában az archeogenetikai világába vezette be a történész közönséget, kiemelve az új módszerekkel kinyerhető adatok használhatóságát és veszélyeit. A konferenciát egy jó hangulatú állófogadás zárta.
A rendezvény az ELTE Alumni Központ támogatásával valósult meg.
Örök diákjait az ELTE Alma Mater visszavárja!
