Emlékezetpolitika és ruszofóbia
A megnyitó beszédet orosz nyelven az egyetem rektora, Borhy Lászó akadémikus tartotta. Beszédében kiemelte annak fontosságát, hogy a konferencia az egész világban egyre inkább elterjedő emlékezetpolitikai diskurzusra reflektál, célja pedig, hogy kialakítson egy olyan kulturális-tudományos teret, amely nyitott a kulturális dialógus számára. Továbbá hangsúlyozta az idősebb kutatók tapasztalatainak és a fiatalok lendületes és friss gondolkodásmódjának együttes erejét, mely fellendülést hoz a tudományterületen.
Egyetemünket kilenc oktató képviselte, köztük doktoranduszok is, akik jórészt az oroszok változó megítéléséről tartottak előadásokat a különböző korszakokban, de többen taglaltak aktuális emlékezetpolitikai kérdéseket is. Az előadásokat élénk vita követte, a szekcióüléseket bensőséges díszvacsora zárta. A kétnapos programot végig átlengte a felszabadultság érzése, hiszen a konferenciát a pandémia miatt többször el kellett halasztani és a kollégák kihasználták a jelenléti megrendezési forma minden előnyét.
Az első napon sor került a ruszisztikai műhely Socius Honoris Causa címének átadására is. Ekkor vette át a tavaly megítélt elismerést Juhász József egyetemi tanár, volt tanszékvezető a „budapesti történeti ruszisztikai műhely folytonosságának biztosítása terén végzett áldozatos munkájáért”. Dmitrij Regyin jekatyerinburgi történész professzor, pedig a „Ruszisztikai Intézet / Központ nemzetközi elismertségének hathatós elősegítéséért” lett tiszteletbeli tag.
A szervezők szintén a konferenciára időzítették a Ruszisztikai Könyvek sorozat 50. darabjának megjelentetését. Nyikolaj Karamzin A régi és új Oroszországról című klasszikus művét Szvák Gyula professor emeritus, sorozatszerkesztő mutatta be.
Emlékezetpolitika és ruszofóbia
Emlékezetpolitika és ruszofóbia
Borhy László megnyitja az eseményt
Borhy László megnyitja az eseményt
0
/
0
0
/
0