ELTEfeszt 2017
2017. október 13.
ELTE BTK
2017. október 13. -
ELTE BTK
Izgalmas előadásokkal, látványos kísérletekkel, interaktív workshopokkal várja a középiskolásokat 2017. október 13-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A Trefort-kerti Campusra szervezett, összegyetemi nyílt napon a továbbtanulás előtt álló fiatalok minden szükséges tudnivalót egy helyen szerezhetnek meg.
Az ELTE ötödik alkalommal szervezi meg pályaválasztó fesztiválját, ahol az intézmény összes kara bemutatkozik, és első kézből kaphatnak információt a középiskolások többek között a Hallgatói Önkormányzat munkájáról, a nemzetközi programokról, az ELTE szombathelyi képzéseiről, a most induló Gazdálkodástudományi Intézetről vagy akár a sportlehetőségekről. A színes, szórakoztató szabadidős események és nyereményjátékok mellett az ELTE neves kutatói, oktatói nyújtanak bepillantást tudományos tevékenységükbe.
A nap indításaként reggel 9 órakor Frei Zsolt, a Természettudományi Kar Atomfizikai Tanszékének vezetője a gravitációs hullámokról, Markó Alexandra egyetemi docens a Bölcsészettudományi Kar Fonetika Tanszékén végzett kísérletekről mesél majd. Délután 14 órakor ugyancsak két izgalmas prezentáció következik: Mezey Barna egyetemi tanár, jogtörténész a bírák feladatának, társadalmi szerepének változásáról beszél, míg Pál Gábor egyetemi docens és Szakács Dávid tudományos segédmunkatárs, az ELTE Innovatív Kutatója Díj nyertesei a felfedező kutatások és a gyógyszerfejlesztés rejtelmeibe vezetik be a hallgatóságot.
PROGRAM
07:30-TÓL Regisztráció
08:30 Megnyitó
09:00
A beszédhang a beszédfolyamat minimális egysége. De tulajdonképpen hogy néz ki ez a legkisebb egység? Hogyan mérhető, vizsgálható, modellezhető? Hogyan hatnak egymásra az egymást követő beszédhangok? Mi történik akkor, ha „elharapjuk” őket, azaz rövidülnek, elmosódottá válnak vagy akár el is tűnnek? Mikor higgyünk a fülünknek és mikor ne? Az előadásban hangzó példákon keresztül ismerhetjük meg ezeket a jelenségeket, bepillantást nyerhetünk a beszédelemzés folyamatába, és megtudhatjuk azt is, mivel foglalkoznak a fonetikusok.
10:00-10:45 Kari, nemzetközi és tehetséggondozási programok
Szabadulójáték a véleménybuborékból, avagy miért kell tudomány a tudás tárolásához?
Játékos, élményközpontú beavatás a tudás kincseibe, szórakoztató múzeumok és közösségi térként hasznosuló könyvtárak. Miért van szükség napjainkban a tudás tárolásának forradalmára, és mit tanulhat egy levéltár az internetes mémek sikeréből? Sokan már a web megjelenése óta féltik az írás és olvasás sok évszázados kultúráját, sőt a közösségi oldalak elterjedése óta magát az információt, a hiteles tudást is temetik. Ahogy az olvasás is megújulhat az e-könyvek korszakában, úgy a hitelesség is helyreállítható. A véleménybuborékokba záródott, álhírek és tévhitek befolyása alá került tömegek képe riasztó, de az áltudományok ellen csak a tudománynak van esélye. A tudomány jelenlétének érzékeltetése, a tudás korszerű tárolása és elérhetővé tétele tudományos megközelítést és elkötelezett szakembereket igényel.
Előadó: Fodor János adjunktus, Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Könyvtártudományi Tanszék
11:00-11:45 Kari, nemzetközi és tehetséggondozási programok
Bevándorlás, kivándorlás, elvándorlás Portugáliában
Az előadás történetiségében és főleg demográfiai mutatókon keresztül mutatja be a XIX–XX. századi Portugáliával kapcsolatos migrációs mozzanatokat, és utal a portugál nyelvű országok közötti belső mozgásokra. Választ kapunk arra a kérdésre, hogy Európa miniállamaiban (Andorrában, Luxemburgban) miért kerülnek egyre inkább többségbe a portugálok, megtudhatjuk, hogyan kapnak európai diplomát a brazil fogorvosok, miközben az is kiderül, hogy vannak-e cirill betűs plakátok Lisszabonban, és hová kerül a legtöbb brazil labdarúgó?
Előadó: Rákóczi István hab. egyetemi docens, Romanisztikai Intézet, Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék
12:00 Ebédszünet
12:30 Felvételi információk
13:00:13:45 Kari, nemzetközi és tehetséggondozási programok
Legendás hősök a koreai történelemben
A Koreai-félsziget nem csupán politikailag megosztott: a félsziget déli és északi részén eltérően értelmezik az elmúlt évezredek közös történelmét. Sok esetben másként látják a térség hajdan jelentékeny személyiségeit is. Ugyanakkor vannak olyan legendás hősök (például a Tang Birodalom támadását visszaverő Ülcsi Mundok tábornok, a XI. századbeli kitaj betörés ellen küzdő Kang Kam Csan tábornok vagy pedig a XVI. századi japán invázió idején kitünt Li Szun Sin admirális), akik összekötik Szöult Phenjannal: mindkét helyen egyaránt tisztelik őket. Csoma Mózes csaknem tíz éve kutatja a fenti kérdéskört, és jelenleg is egy olyan monográfián dolgozik, amely a két koreai állam történelemszemléletének összevetésével mutatja be a félsziget történelmét. Előadását a megosztott félsziget mindkét részéről származó példákkal illusztrálja.
Előadó: Csoma Mózes hab. egyetemi docens, Távol-keleti Intézet, Koreai Tanszék
14:00
Az előadás arról a hosszú történelmi folyamatról szól, melyben a bírák a kezdeti, missziós feladatuktól eljutottak a mai, jogállami igazságszolgáltatás biztosításához. Az ősi közösségekben a „bírói” funkciót a közösség vezetői látták el, feladatuk nem igazságszolgáltatás volt, hanem a közösség érdekében a kialakult sérelmek elsimítása, a konfliktusok feloldása. Ekkor még a közösség akarata (és kényszerítő ereje) segítette ezt a tevékenységet. Az állam kialakulásával a bíró egyre inkább a hatalmat gyakorlókkal azonosult, feladata nem annyira szakmai, mint uralmi lett. Az állam első bírái az istenek akaratának tolmácsolóivá, majd a politikai elit képviselőivé váltak. Lassan nyert csak teret körükben a jogismeret, ezért is alakult ki a tanácsadókkal kibővült kollektív ítélkezés, az ún. társasbíráskodás. De még ebben a körben is hosszú ideig az istenítéletek segítették őket a helyes ítélkezésben, majd az egyház tartózkodó álláspontja következtében átalakuló perben az inkvizíciós eljárás dominálta a bizonyítási folyamatot. Végül napjaink bírája a szabad mérlegelés, a függetlenség és a csak törvények alá rendelés keretében folytatja munkáját.
A fehérjék egyszerűek, bonyolultak, rejtélyesek és fontosak. Egyszerűek, mert 20-féle aminosav összeépülésével létrejövő, rövidebb-hosszabb láncok. Bonyolultak, mert láncuk önmagától sajátos térszerkezetbe tekeredik, és ez meghatározza a fehérje összes tulajdonságát. Rejtélyesek, mert nem értjük, hogyan szabja meg aminosav-sorrendjük a térszerkezetüket. Fontosak, mert minden életfolyamat fehérjék összjátéka. A fehérjék megértése a megismerés örömén túl élet-halál kérdése is: a modern gyógyszerek célzottan, egyes fehérjékre hatva mentenek életeket. Az aminosav-sorrendet a fehérje génjének DNS-e egyszerű szabály szerint bázissorrendként kódolja. Ennek manipulálásával az aminosav-sorrend tetszőlegesen változtatható. A bekövetkező térszerkezet- és funkciómódosulás azonban nem tervezhető. Egyenkénti aminosav-cserékkel sziszifuszi feladat feltárni, hogyan működnek a fehérjék. Még ennél is nehezebb új funkciójú fehérjéket készíteni. Mindkét kérdésben áttörést hozott az irányított fehérjeevolúció, amellyel gyorsan tisztázhatók az alapkutatási kérdések, és új, a természetben nem létező fehérjék hozhatók létre. Az előadás során a kutatók megmutatják, milyen hatalmas lehetőségek nyíltak mindezzel az emberiség számára.
15:00–18:00 Kulturális programok, igazolások kiadása
18:00–20:00 Nyereményjáték-sorsolás, koncert
20:00 A program zárása
A részletes program erre a linkre kattintva érhető el.
Időpont: 2017. október 13. (péntek)
Helyszín: ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 4.)
Ilyen volt a 2016-os ELTEfeszt.
