Életének 88. évében, 2018. január 19-én elhunyt Bácskai Vera, a történettudományok doktora, az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéke alapító tanszékvezető egyetemi tanára, majd professor emeritusa, a Hajnal István Kör alapító elnöke, az European Association for Urban History volt elnöke.
Bácskai Vera Leningrádban Alekszandra D. Lublinszkaja tutorálása alatt végzett egyetemi tanulmányai után középkorral foglalkozó történészként lett az ELTE BTK tanársegédje és Gyóni Mátyás aspiránsa. Az 1956-os forradalom leverése után férjével, Tánczos Gáborral, a Petőfi kör titkárával együtt a romániai Snagovba deportálták. Ezt követően férjét bebörtönözték, és ő hazatérése után – 1959 és 1976 között – a Fővárosi Levéltár munkatársaként dolgozhatott. Eredetileg „büntetésül", a tudományos élet partvonalára szorítás szándékával helyezték a levéltárba, azonban ő a másfél évtizedes levéltárosi munka során megszerzett mély anyagismeretre építve az újkori társadalom- és várostörténet nemzetközileg is kiemelkedő vezető kutatójává vált. 1963-ban a történettudományok kandidátusa lett.
Levéltári tevékenysége után az ELTE Kelet-Európai Munkacsoportjában, majd 1980-tól az ennek jogutódjaként megalakult MTA – MKKE Gazdaságtörténeti Tanszéke mellett működő Közép- és Kelet-Európa-kutatási Központban folytatta kutató munkáját. 1982-ben megszerezte a tudományok doktora fokozatot, s ezzel párhuzamosan – a várostörténeti csoport vezetőjeként – társadalomtörténeti műhelyt alakított ki maga körül. Az ELTE-re visszatérve megszervezte a Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéket, amelyet több éven át vezetett.
Bácskai Vera – egy ideig az egyetemi katedrától megfosztva is – igazi iskolateremtő egyéniség volt: diákok, kutatók, pályakezdő történészek nemzedékeit indította útjára. Alapítója az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének, az ELTE BTK TDI Társadalom- és Gazdaságtörténeti doktori programjának, a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesületnek, a Korall Társadalomtörténeti folyóiratnak. Nemzetközi tekintélye révén tanszéke fontos külföldi tudományos kapcsolatokra tett szert, amiből tanítványai nagyon sokat profitáltak.
Legfőbb kutatási területei a hazai polgárság kialakulása, a városi társadalom, Budapest társadalmának XVIII-XIX. századi története (immáron) voltak. E témákban száznál több publikációja és számos könyve jelent meg.
Búcsúznak Tőle kollégái, doktoranduszai, tanítványai.
ψ
Több száz publikációja közül legfőbb művei:
Városok és polgárok Magyarországon I-II. köt. Budapest: Budapest Főváros Levéltára, 2007. 672 p.
Városok Magyarországon az iparosodás előtt, Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 171 p.
Budapest története a kezdetektől 1945-ig. (Gyáni Gáborral, Kubinyi Andrással). Budapest:
Budapest Főváros Levéltára, 2000. 253 p.
Gyula gazdasága és társadalma a XV-XVI. században. Gyula: Békés Megyei Levéltár, 1991.
A vállalkozók előfutárai: Nagykereskedők Pesten a reformkorban. Budapest: Magvető Kiadó, 1989. 230 p.
Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. 231 p.
Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1984. 402 p.
Magyar mezővárosok a XV. Században. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. 142 p.
