Egy sváb falu mikroszkóp alatt
A szerző a jelzett időszakban Szár népesedési folyamatait elemzi, arra keresve a választ, hogy a helyi viszonyok mennyire feleltek meg a gyarapodó társadalom elméletének, valamint, hogy a szári közösség szerkezete mennyire volt változatlan.
A kutatás forrásbázisát elsősorban római katolikus anyakönyvek, egyházi lélekösszeírások képezték. Ezeken kívül a szerző uradalmi, vármegyei, valamint községi levéltári anyagot is felhasznált munkája elkészítéséhez. A kutatómunka során a történeti demográfia módszerének megfelelően a szári lakosokról nyert adatokat számítógépes adatbázisba rendezte, így mintegy 120 000 adatelemet rendszerezett.
A szári házassági kapcsolatok tere (Kép forrása: a kötet 191. oldala)
A szerző végig következetesen alkalmazza a történeti demográfia eszközét, ugyanakkor ügyel rá, hogy a kötet ne legyen számadatok halmaza. A leírtakat mikrotörténeti módszerekkel teszi emberközelivé; ezáltal hangsúlyozza, hogy a számok mögött emberi sorsok, sikerek és tragédiák húzódnak meg.
A kötet erénye, hogy megfelelő arányban használja a történeti demográfia és a mikrotörténelem módszerét, ezen kívül pedig számos művelődéstörténeti érdekességgel színesíti a kutatás tárgyát. A népesedési folyamatok ismertetésén túl kirajzolódik a térség történeti földrajza is. A kötet egyaránt érdekes lehet a történeti demográfia, a művelődéstörténet, a néprajz és a germanisztika iránt érdeklődőknek, valamint Szár község helytörténeti kutatói számára.
Forrás: Újkor