Consolatio a múló időről

2023.04.03.
Consolatio a múló időről
2022 végén jelent meg Bárdos László, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet 2016-ban elhunyt oktatójának "Consolatio a múló időről – Összegyűjtött versek" című kötete. Az alábbiakban a kötet szerkesztőjének, Nyerges Gábor Ádámnak a kötethez írt utószavát közöljük.

Impozáns és impozáns alapossággal összegyűjtött egészt foghat kezébe az olvasó: Bárdos László verseinek összeskiadását. Jelen kötet Bárdos Fetykó Judit temérdek, aprólékos és odaadó, alázatos összerendezői, szövegkiadási munkájának eredménye. Ez az „egész”, azonban, jegyezné meg, bízvást, a művek szerzője is, problémás fogalom, elvégre szinte semmi és sosem „egész”, legfeljebb csalóka teljesség: Bárdos László átfogó munkásságának csupán egyetlen (még ha, úgy hiszem, leginkább – méltatlanul – alulreprezentált) szegmense. Műfordítói, tanulmány- és esszéírói életművének újabb egész-szeletei még kiadásra várnak.

A Consolatio a múló időről első fele Bárdos László életében megjelent köteteinek egymásutániságát (és az azon belüli verssorrendeket), a második felében közzétett hagyaték anyaga pedig a versek legpontosabban meghatározható kronologikus keletkezési-letisztázási sorrendjét igyekszik híven követni és visszatükrözni.

E döntésnek nem csupán az életműegész organikus folytonosságát hangsúlyozó, elvi alapja volt: lévén a szerző köteteiben e felosztások megtalálhatók, lekövethetők – a mostani kiadás tágabb kontextusában, úgy gondoltuk, e gyűjteménynek megfelelőbb alapegységei Bárdos László életében megjelent kötetei, semmint az azokat felépítő ciklusszerkezetek, továbbá a kéziratos anyag esetében az egyes darabok Bárdos Fetykó Judit által minden esetben a lehető legpontosabb részletességgel (ahol csak lehetett) kikutatott és közzétett datálásai.

Egyszersmind praktikus megfontolások is a versek csoportosítása, így-úgy való újrarendezése ellenében vezéreltek. Bárdos László lassan és (akár sokéves távlatokban is) megfontoltan dolgozó, verseit át-átíró, kiigazító, folyvást javítgató alkotó volt. E folytonos pontosítgatás, nyelvvel bíbelődés attitűdjére, sok esetben, a versszövegek is finom iróniával, üde játékossággal reflektálnak. Bárdos, ezzel konzekvensen, már „végleges”, folyóiratban, köteteiben megjelent művein is folyvást változtatott, módosított. Ezért (is) helyezte el egyes műveit több kötetében is, hol csak egy-egy szónyi, megfogalmazásnyi, máshol nagyobb fokú eltérésekkel. E szövegváltozatok mindegyikének közlésétől – ez által részlegesen megbontva az eredeti kötetek koncepcióit – eltekintettünk. Választásunk minden esetben (összhangban az ultima manus elvével) a szerző életében megjelent utolsó autentikus változatra esett, jelen kötet sorrendjében viszont következetesen a legelső kötetbeli közlések helyét jelöltük ki számukra.

A művek helyesírásában minden esetben a korabeli megjelenés megoldásait vettük át, a szövegeken igazításokat, „modernizáló” javítgatásokat nem végeztünk (szerzőjük, éles figyelmű, szigorú esztétikájú nyelvművelőként, mindig kényesen ügyelt az aktuális nyelvhelyességi normákra – s ezektől való, alkalmi eltérései, ezzel összefüggésben, minden alkalommal tudatosak, tartalmasak, jelentésesek voltak).

Az összes versek jelentékeny hányadát kitevő, utolsó egysége, az akár csupán kéziratos formában megmaradt, akár nyomtatásban csak folyóiratok hasábjain, de a szerző által összeállított kötetekben nem megjelent műveké is híven szemlélteti Bárdos László szelektáló szigorát: jelen kötet olvasója igen tekintélyes számú, ez idáig kiadatlan Bárdos-művet először most, ebben a kiadásban vehet kézbe. 

Bízunk benne, hogy az összegyűjtött versek kiadása által az érdeklődő olvasó is mélyebb megismerésére, megértésére tehet szert ennek az egészében sodró erejű, intellektualitásában is ösztönös és életközeli, sok hatást befogadó, mégis karakteresen eredeti és – mindezidáig – sajnálatosan csak kevesek által fölfedezett, jelentékeny lírának.

Nyerges Gábor Ádám


Bárdos László 2016. július 8-án hunyt el. 1978 óta tanított az ELTE Bölcsészettudományi Karán, a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense volt. 1973 és 1978 között végezte el az ELTE BTK magyar-francia szakát, majd harmadévtől összehasonlító irodalomtörténet szakos volt. Átültetések, Összegyűjtött vers és prózafordítások című kötetének megjelenése az idei évben várható.

A szerző további elérhető kötetei:
Változatok fordításra
Akarat és gondviselés
Az Ady-líra kritikai fogadtatása