Az orosz társadalom és történelem kérdéseitől az Európai Unió keleti bővítéséig

2022.07.25.
Az orosz társadalom és történelem kérdéseitől az Európai Unió keleti bővítéséig
A 2022-2023-as tanév őszi félévére ismét számos szabadon választható kurzussal készül a Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék.

A mai orosz társadalom és állam

  • BMA-RUSD-206:2
  • Oktató: Gyóni Gábor

Tematika: 

  1. A régi orosz társadalom
  2. A szovjet társadalom
  3. Értékelések, vélemények az orosz állam és társadalom átalakulásáról a szovjet korszak végétől napjainkig
  4. Az orosz állam és társadalom átalakulása a szovjet korszaktól napjainkig
  5. Az új orosz elit
  6. A középosztály Oroszországban
  7. Oroszország demográfiája
  8. Nemzetiségi kérdés a mai Oroszországban
  9. Oroszok Oroszország határain túl
  10. Női (nemi) szerepek, nők és férfiak Oroszország múltjában és jelenében.
  11. A hatalomhoz való viszony az orosz társadalomban (kultúrában).
  12. Falu és város Oroszországban.
  13. Vallások, vallásosság Oroszországban. Az állam és a társadalom viszonya a vallásokhoz.

Részletek

Az orosz történelem nagy korszakai

  • BMA-RUSD-104
  • Oktató: Gyóni Gábor, Mezei Bálint

Alapozó kurzus Oroszország történetéről a „kezdetektől” a Szovjetunió felbomlásáig, elsősorban a ruszisztika MA képzésben részt vevő nem történelem szakról érkező hallgatók számára. A középkori Rusz, a moszkvai Oroszország, az Orosz(oroszági) Birodalom, a Szovjetunió története.

Tematika:

  1. A szlávok legkorábbi története, a Rusz kialakulása
  2. A középkori Rusz története: régiók, modellek, alternatívák
  3. Moszkva kiemelkedése, a moszkvai hatalmi politika gyökerei
  4. A „hosszú” 16. század
  5. A „rövid” 17. század
  6. Szofja Alekszejevna régenssége, I. Péter uralkodása és reformjai (1682–1725)
  7. Palotaforradalmak kora (1725–1762)
  8. II. Katalin és a felvilágosult abszolutizmus. I. Pál uralkodása (1762–1801)
  9. „A meg nem valósult reformok kora” és a „harmincéves ellenforradalom”
  10. II. Sándor uralkodása és reformjai
  11. A birodalom utolsó évtizedei – „ellenreformok” és út a forradalmakhoz
  12. A polgárháborútól a NEP-korszak lezárásáig
  13. A sztálini államszocializmus (az első ötéves tervtől Sztálin haláláig)
  14. Hruscsov főtitkársága és leváltása
  15. Gorbacsov főtitkársága, a peresztrojka és a rendszerváltás

Az Európai Unió keleti bővítése – a KGST-től Schengenig

  • BBN-TSP13-319
  • Létszám: 15 fő
  • Oktató: Mezei Bálint
  • 239-es terem (ELTE BTK, Központi Épület, 2. emelet)

A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az EU (és a NATO) keleti bővítésének folyamatával, a bővítés mechanizmusával és az EU intézményeinek működésével. Továbbá kitekintést ad az EU esetleges újabb keleti bővítésének lehetőségeire, illetve az EU és a posztszovjet térség (elsősorban Oroszország és Ukrajna), valamint az EU és a Nyugat-Balkán kapcsolataira. 

Követelmények: hallgatói prezentáció, aktív órai részvétel, beadandó dolgozat (5-6 oldal terjedelemben). 

Tematika:

  • A KGST szerkezeti felépítése, működése, ellentmondásai, válsága, felbomlása
  • A Varsói Szerződés felépítése, működése, ellentmondásai, felbomlása
  • Az Európai Közösségek létrejötte, az EU létrejötte és intézményei
  • A KGST és az EK kapcsolatai
  • Rendszerváltások Közép-Kelet-Európában (1989/90) és a Szovjetunióban
  • Privatizáció (tulajdonáthelyezés) Közép-Kelet-Európában és a posztszovjet térségben
  • A PHARE-program
  • A Visegrádi Együttműködés (eredeti célok, új perspektívák)
  • A NATO keleti bővítése (országok, országcsoportok szerinti bontásban)
  • Az EU keleti bővítése (országok, országcsoportok szerinti bontásban)
  • Az EU és a Nyugat-Balkán (Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia) kapcsolatai
  • Az EU és a FÁK kapcsolatai, az EU és a posztszovjet térség (elsősorban: Oroszország és Ukrajna) kapcsolati

Részletek