Az egyenlőtlenség témája a krónikában és a fikcióban

Az argentin Martín Caparrós irodalmi munkásságának középpontjában az egyenlőtlenség témája áll. Legutóbbi művében, a Ñamérica című krónikában (2021) a világ legegyenlőtlenebb kontinenséről elmélkedve kritizálja az igazságtalanságokat.

Az egyik fejezetcím, az „Un continente partido” (Egy szétszakadt kontinens) akár az egész kötetet címeként is megállná a helyét. A Sinfín, az argentin szerző 2020-ban, kevesebb mint egy évvel a Ñamérica előtt megjelent disztópikus regénye a transzhumanista alműfajhoz tartozik, ugyanakkor utópikus vonásokat is találunk benne, elsősorban az egyenlőtlenségek leküzdéséhez kapcsolódóan.

Ha a disztópia a már létező viszonyok hiperbolikusan kiterjesztett változatának elképzeléséből meríti kritikai erejét, akkor a Sinfínben az egész világ lehetséges „ñamerikanizálódásának” víziója is megfigyelhető, hiszen Latin-Amerika számos olyan, sajnálatos módon jellegzetes elemét, amelyet a szerző a Ñaméricában feltár - az állam meggyengülése, a munkaerőhiány, a gazdasági szegregáció, az általános erőszak, városi káosz stb. - ebben a műben a végsőkig fokozza.  Másrészt, a mű önmagát parodizálva utal a szerző El hambre (2014) című korábbi krónikájára is, amely a kortárs szegénység és éhezés nagyszabású vizsgálata. Ezért az előadás Caparrós fent említett regényeinek és krónikáinak összeolvasására tesz javaslatot, ezáltal az egyenlőtlenség témáját, illetve az irodalomnak a jövő elképzelésére vonatkozó képességét is megvizsgálja.

A résztvevőknek érdemes elolvasni a Ñamérica „Un continente partido” című fejezetét, valamint megismerkedniük a Sinfín és az El hambre című művekkel.

A kép forrása: mises.org.es