Alkalmazott névkutatás tíz év távlatából
A konferenciasorozatot társszervezői, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete, a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke és a Magyar Nyelvtudományi Társaság azzal a céllal indították útjára 2012-ben (eredetileg Névtan és terminológia címmel), hogy hozzájáruljanak a nemzetközi szinten is viszonylag új diszciplínának számító alkalmazott névtan hazai fejlődéséhez és az interdiszciplináris párbeszéd erősítéséhez.
A Kari Tanácsteremben megtartott rendezvényt Bóna Judit, az ELTE BTK tudományos dékánhelyettese nyitotta meg. Az idei konferencia – a rendszerint egy-egy nagyobb témakört felölelő korábbi alkalmaktól eltérően – az elmúlt évtizedben középpontba állított témakörökből válogatott témákkal ünnepelte a fent említett jubileumot. Farkas Tamás (ELTE BTK) nyitóelőadása összegző képet rajzolt az alkalmazott névtan területeiről, témáiról és eddigi eredményeiről, Raátz Judit (NYTK) pedig – egy másik kerek évforduló apropóján – az idén 50 éves Magyar utónévkönyv történetét és napjainkig tartó gyakorlati hatását összegezte.
A szervezők a változatos területeket képviselő előadók felkérésével rendszeresen igyekeznek bemutatni az alkalmazott névtan sokszínű témáit, feladatait és módszereit. Idén a közönség egy, a név és identitás viszonyát az egyetemi alias-os nevek több évszázados hagyományán keresztül megközelítő előadást hallgathatott meg Kecskés Juditnak köszönhetően (ME BTK), Bárth M. János (ELTE BTK) pedig a 20. század második felében virágzó helynévgyűjtő mozgalom eredményeinek mai, online közzételét, annak hasznosíthatóságát, lehetőségeit és módszereit ismertette meg a résztvevőkkel.
A rendezvénysorozat céljai közé tartozik az elsősorban nyelvtudományi megközelítésű névtan kapcsolatának erősítése is más tudományokkal, valamint a gyakorlati szférával.
Ez utóbbit közvetlenebb módon két további előadás képviselte a programban: Szalayné Sándor Erzsébet (AJBH), a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes a nemzetiségi nyelven való egyéni névhasználat hazai jogi és államigazgatási lehetőségeit, illetve gyakorlati megvalósulását ismertette, Parapatics Andrea (PE MFTK) pedig az idegen nevek filmszinkronbeli ejtésével kapcsolatos problémákat feltáró, színészekkel folytatott interjúk alapján készült vizsgálatát mutatta be.
Az érintkező tudományok részéről Gáspár Attila (UniPd, KRTK KTI) és Pető Rita (KRTK KTI) előadása a családneveknek a társadalmi mobilitás vizsgálatában való felhasználhatóságára mutatott példát. Takács Judit (EKKE BMK) a márkanevek nyelvészeti-névtani kutatásának a lehetőségeivel foglalkozott, Bölcskei Andrea és Fóris Ágota (KRE BTK) pedig a névtan, a nevezéktan és a terminológia egymáshoz való viszonyát tárgyalta.
A konferencia előadásainak írott változata – immár hagyományosan – a Névtani Értesítő című folyóiratban, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös kiadványában jelenik majd meg. A konferenciasorozat korábbi alkalmainak áttekintése itt olvasható.