A terméknevek átvitt értelemben való használatának dinamikája

Bizonyára többen is emlékeznek még Piqué, a katalán futallsztár és Shakira, a latin popzene koronázatlan királynője között lejátszódott szócsatára, amelyről a bulvársajtó 2022 őszén napi szinten részletesen tudósított. Az egykori álompár botrányos szakításának narratívájában több olyan ikonikus példa is előfordul, amelyek remekül szemléltetik a terméknevek átvitt értelemben való használatának egyik típusát, a paragont. Shakira egyik dala szerint Piqué Twingóra cserélte a Ferrarit, a Rolexet pedig Casióra, szembe állítva ezzel a saját magának tulajdonított tökéletes minőség eszményi modelljét és volt párja új barátnőjének silány tucatárujellegét.

A terméknevek hasonló alkalmi vagy tartós jelentésváltozása a hétköznapi megismerés keretein belül is jól megfigyelhető.

Így azonban rejtve maradna a változások belső dinamikája, valamint az, hogy vajon milyen kognitív mechanizmusok motiválják a terméknevek figuratív értelemben való használatának főbb típusait.

Brdar-Szabó Rita és Brdar Mario, az Eszéki Egyetem Angol Nyelvészeti Tanszékén oktató és kutató szerzőtársa ezeket a folyamatokat vették górcső alá az Elsevier kiadó által gondozott Lingua című folyóiratban megjelent tanulmányukban, ahol a kognitív nyelvészet segítségével meghatározzák és modellálják a főbb típusokat. Míg az eponima gyakorlatilag bármilyen névből származhat, a paragon főként átvitt értelemben használt személynevekre vezethető vissza. Előfordul azonban számos olyan eset is, ahol a paragon nem személynévre vezethető vissza.

A jelen tanulmány a terméknevekhez köthető paragonok (a motorcsónakok Ferrarija) vizsgálatára fókuszál, és ezeket olyan eponimokkal veti egybe, amelyek szintén terméknéveken alapulnak (cellux).

A konkrét a generikus helyett típusú metonimikus jelentéseltolódás alapvető a paragonok és az eponimok esetében is, de ezt a folyamatot mintegy vízválasztóként különböző jelentésfejlődési ösvények követik.

A korpuszalapú kutatás arra fókuszál, hogy a nyelvhasználatban hogyan juthatunk el az ergonimától, azaz a terméknévtől az eponimáig és a paragonig. A főbb eredmények a következők:

• A paragonnak és az eponimának is több altípusa különböztethető meg.
• Az elhatárolt kategóriák wittgensteini értelemben vett családi hasonlóságot mutatnak, a kategóriák határain pedig átfedések figyelhetők meg.
• Metaforikus használatok megfigyelhetők a paragon alkategóriáinál, viszont az eponimánál nem.
• A prototipikus paragon az XYZ konstrukcióban jellemzően az Y funkcióját tölti be, míg az eponima az X vagy a Z szerepében fordul elő.

Összegezve, a kutatás során a szerzők kognitív nyelvészeti elméleti keretben részletesen elemezték a terméknevek használatának a jelentéskonstruálás szintjén megfigyelhető dinamikáját, elkülönítették ennek különböző szakaszait és típusait, valamint megállapították azt is, hogy a különböző kifejezéstípusokra épülő konstrukciókhoz milyen pragmatikai funkciók köthetők.

A figurativitáshoz a referenciális jelentésen kívül attitűdök és érzelmi töltet is kapcsolódik,

ami dióhéjban összefoglalva főként kapcsolatfelvételből, empátiakeltésből, polgárok bizonyos tevékenységekre való mozgósításából, valamint bizonyos viselkedésmódok elítéléséből fakad.

Az eredeti tanulmány a Lingua folyóiratban olvasható open access módon.
Figuratively used product names: From ergonyms to eponyms and paragons. Lingua: Vol. 290,103552 (2023)
Brdar-Szabó Rita és Mario Brdar