A „Terebélyes nagyfa” alól
H. Balázs Éva (1915-2006) egyetemünk nagyhatású professzora volt, aki bár középkorkutatóként indult, de munkásságának legismertebb része a felvilágosodás korának kutatásához kapcsolódott. Legendássá vált hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére támaszkodva számos történész pályafutásának elindulását támogatta meghatározó módon. 2010-től tanítványai és tisztelői az évente megtartott H. Balázs Éva emlékelőadással idézik meg alakját.
Az idei, kilencedik ülésen Krász Lilla bevezetője után Széchenyi Ágnes (ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa) tartott nagy sikerű előadást A „Terebélyes nagyfa” alól. H. Balázs Éva írószülei és irodalmi kapcsolataik (tekintettel egy készülő Schöpflin-monográfiára) címmel.
A téma szorosan kapcsolódott a rendezvény névadójának személyéhez és felmenőihez. Schöpflin Aladár irodalmi és irodalmi-közéleti munkásságát feldolgozó, készülő monográfiája kapcsán Széchenyi Ágnes előadásának középpontjába H. Balázs Éva írószüleit, szerteágazó kapcsolatrendszerük irodalmi vetületeit állította. Az est során szinte képszerűen, mély megjelenítő erővel bontakozott ki A Hét, a Nyugat, az Új Idők folyóiratokban rendszeresen publikáló, történelmi drámáival jelentős sikereket arató, „civilben” a budapesti Werbőczy Gimnázium legendás latin-ógörög tanáraként működő Balázs Sándor (1883-1982) alakja, akinek színműveit a Nemzeti Színház is játszotta, s aki a második világháború után inkább az ifjúsági regényírás felé fordult.
Ugyanígy a feleség, Beczássy Judit (1888-1961) írónői habitusa, ami leginkább az első világháború utáni társadalom, különösen a nagyvárosi polgárság szociográfiai érzékenységű ábrázolásában ragadható meg. A Terbélyes nagyfa, A menekültek, a Pincelakók címmel az 1930-as, majd 1950-es években megjelent regényei írói munkásságának csúcspontjait jelentő darabjai. Előadása végén Széchenyi Ágnes meggyőzően érvelt amellett, hogy Balázs Sándor és Beczássy Judit figyelemre méltó, ugyanakkor mára szinte feledésbe merült írói teljesítménye a magyar irodalmi kánonba való felvételre érdemes.