A tatárjárás pusztulási horizontja a Kárpát-medencében

A tatárjárás pusztulási horizontja a Kárpát-medencében
05/08

2019. május 08. 17:00

1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B • Régészettudományi Intézet Könyvtára

05/08

2019. május 08. 17:00 -

1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B • Régészettudományi Intézet Könyvtára


Rosta Szabolcs régész előadásával folytatódik a "Krízis nyomai a régészetben" sorozat.

A magyar történelem folyamán sokszor adódtak krízishelyzetek, melyek a társadalomra gyakorolt hatásuk miatt általában az adott korszak jól dokumentált pillanatai közé tartoznak. Mindamellett az írott források vagy a néphagyomány által megőrződött események hitelesítése jogos igényként merül fel a jelenkor emberében. A régészettudomány jellegénél fogva alkalmas a történeti korok kataklizmáinak bizonyítására, pontosítására. Azonban a régészet lehetőségei is korlátozottak, így egyes, a kollektív tudatban erősen jelenlévő krízishelyzetek kapcsán nehezen magyarázható különbözőség léphet fel vélt tudásunk és a rendelkezésre álló régészeti adatok között. Ezek feloldása sokszor a kortárs kútfők hitelességének megkérdőjelezésével történik, gyakran jogosan. Néha azonban kiderül, hogy a korlátolt régészeti lehetőségek miatt nem találunk vagy esetleg nem ismerünk fel olyan jelenségeket, melyek magyarázatot adnának erre az ellentmondásra. A tatárjárás kutatása ez utóbbi jelenség beszédes példája. A magyar történelem emberáldozatot tekintve legnagyobb katasztrófája sokáig nem vagy csak közvetett módon volt bizonyítható régészeti adatok és módszerek segítségével. Az 1990-es évektől azonban a helyzet gyökeresen megváltozott. A tatárjárás eseményeinek mára nagy számban váltak ismertté helyszínei, amelyek szisztematikus kutatása révén mára a tatárjárás régészete a magyar középkori régészet önálló ágává fejlődött, sőt, a magyar régészettudomány egyik legsikeresebb és legjobban fejlődő szakterületévé vált.

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem (korábban JATE) régészet-történelem szakán végezte, A Kiskunsági Homokhátság 13–16. századi településtörténete című doktori értekezését 2016 tavaszán védte meg a ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolában. Az elmúlt évek során számos ásatást vezetett Bács-Kiskun megyétől Szudánig.