A szerelem őrületéről és a festészet erejéről: Caravaggio Nárcisza

A szerelem őrületéről és a festészet erejéről: Caravaggio Nárcisza
03/18

2025. március 18. 18:00 - 19:30

Gólyavár, Mária Terézia terem (1088 Budapest, Múzeum körút 4.)

03/18

2025. március 18. 18:00 - 19:30

Gólyavár, Mária Terézia terem (1088 Budapest, Múzeum körút 4.)


A „Mítosz és művészet” szabadegyetemi előadás-sorozatban Rényi András professor emeritus (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet) tart előadást „Caravaggio Nárcisza: képi tanúságtétel a szerelem őrületéről és a festészet erejéről” címmel

Az előadásban a címben jelzett, kb. 1598-1600 körülre datált festmény (olaj, vászon; 110 x 92 cm; Róma, Palazzo Barberini, Galleria Nazionale dell’ Arte Antica) kortárs újraértelmezésére teszünk kísérletet. Az előadó megítélése szerint Caravaggio műve a mítoszt kifejezetten a szerelemfilozófia felől, a Másikkal való egyesü lés csillapíthatalan vágyának apoteózisaként ragadja meg - szemben a korszakban uralkodó keresztény moralizálással, amely az önszeretet és az antiszociális viselkedés jogos büntetéseként tekintett az ifjú tragikus sorsára.

Fontos aspektus, hogy a reneszánsz teoretikus, Leon Battista Alberti Nárcisz belesze relmesedését a képbe a festőművészet érvényes eredetmítoszának tekintette. A mű lenyűgöző festői ereje tehát az igazi kihívás: ezt nemcsak Ovidius elbeszélésével és egykorú Nárcisz-ábrázolásokkal ösz szevetve igyekszem megvilágítani, hanem olyan modernekkel konfrontálva is, mint például Salvador Dali vagy Bill Viola rokon tematikájú munkái.


Művészettörténeti Szabadegyetem előadásai egy-egy nagyobb témakör, műfaj, képi törekvés képzőművészeti megjelenését vizsgálják az antikvitástól napjainkig. A háború témájának képzőművészeti feldolgozása után a második évad mítosz és művészet kapcsolatával foglalkozik. Az előadók az intézet oktatói, doktoranduszai, valamint külső szakemberek.

A mítosz – világmagyarázat, történeteiben és hőseiben minden kor magára ismer, megteremtve a maga értelmezését. A hangsúlyok és olvasatok ugyan időről-időre változnak, de archetipikus formuláik korokon átívelő állandó, melyek egyetemes emberi kérdésekre nyújtanak választ. E szövevényes, cselekményes történetek interpretációjának képzőművészeti alakváltozataival foglalkozik előadássorozatunk, a közép kortól a jelenig gombolyítva fel a visszatérő motívumok és változó interpretációk „Ariadné fonalát”.