A BTK padjaiból a filmes világba

2024.10.21.
A BTK padjaiból a filmes világba
Hogyan kerültek a filmkészítés világába, milyen karriert futottak be idáig, és hogyan járult hozzá mindehhez az ELTE bölcsészkarának szellemi és kulturális pezsgése – ezekről a témákról volt szó az "ELTE Sikerek Veled" beszélgetéssorozat októberi estjén, ahol a BTK volt hallgatói, Reisz Gábor filmrendező, Temple Réka producer, Huszárik Kata színművésznő és Balázs Ádám filmzeneszerző voltak a vendégek.

Életükben és karrierjükben sok a közös pont, szinte mindannyian fontos tapasztalatokat szereztek nemzetközi környezetben, családjuk fenntartásokkal fogadta filmes karrierálmaikat, ma már különböző intézményekben és különböző formában, de mindannyian tanítanak is, szakmájukra pedig nem munkaként, hanem hivatásként tekintenek.

Szabad és gondolkodni merő csapat voltunk

mondta BTK-s évfolyamáról a zenészcsaládból származó Balázs Ádám, aki az HBO zeneszerzőjeként is dolgozott, tíz éve pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzés Tanszékén tanít. Hét évet töltött New Yorkban, amit a helyiek – nagy büszkeséggel – az Egyesült Államok Európájaként tartanak számon, ugyanakkor megtanulta, hogy az amerikai film az európainál jóval markánsabb zenei eszközökkel operál.

Producerként is büszke bölcsész, szívesen olvas forgatókönyveket, és szívesen beszélget filmekről Temple Réka, a Kojot négy lelke, a Kék pelikán, illetve a 2025-ben megjelenő Csongor és Tünde animációs film producere volt. Franciaországban, Egyiptomban és Szíriában szerezte nemzetközi tapasztalatait, a filmek világa pedig akkor ragadta magával, amikor egyetemi évei alatt franciatolmácsként dolgozott egy ismert filmrendező mellett. Mint elmondta, számára a filmes munkafolyamat sosem ér véget a premierrel, filmet gyártani pedig a „lehető legjobb dolog a világon”.

Az ELTE-n Huszárik Kata számára is csoporttársai jelentettek komoly inspirációt, akik a legkülönbözőbb irányokból és területekről érkeztek, volt köztük tanár, színész, műsorvezető és szociális munkás is. A Jászai Mari-díjas magyar színésznő számára a könyvek és a filmek egyfajta átjárót jelentettek, amelyeken keresztül a fizikai létezésből egy másik világba juthatott el, szakmájának fiatal generációjáról pedig azt gondolja, hogy belőlük már hiányzik az idősebb korosztályra jellemző munkahelyi fanatizmus.

"Míg korábban csak bifláztam, az ELTE-n életemben először azt éreztem, hogy hasznos és érdekes az, amit tanulok, hogy nem vagyok kívülálló, hogy vannak filmőrültek, akik hozzám hasonlóan gondolkodnak a műfajról" – mondta el Reisz Gábor, aki a Magyarázat mindenre című filmjével a Velencei Filmfesztivál Orizzonti szekciójában győzedelmeskedett. A rendező szerint ettől önmagában még nem nyitják ki a pénztárcájukat a milliárdos amerikai vagy európai producerek, de a közeljövőben biztosan több nemzetközi koprodukcióra lesz lehetőségük.

A beszélgetés során a vendégek olyan nézői kérdésekre is válaszoltak, mint hogy miként lehet hiteles dialógusokat teremteni egy filmben, léteznek-e ma Magyarországon minőségi gyakorlati filmes képzések, vagy hogy milyen hatással van a mesterséges intelligencia a filmkészítésre.

A kerekasztal az ELTE Alumni Központ és a Bölcsészettudományi Kar együttműködésével jött létre, az est házigazdája Balogh-Kátai Judit, az Alumni Központ munkatársa volt, a beszélgetést – amely az alábbi videóban teljes terjedelmében visszanézhető – Rácz Anna, az ELTE-NFI Egyetemi Filmklub vezetője moderálta.

Forrás: ELTE