Új könyvmegjelenések a Néprajzi Intézetben
Eitler Ágnes a népi kultúra színre vitele mögötti társadalmi mozgatórugók azonosítását és elemzését vállalja kötetében. A megfigyelés terepét olyan kortárs vidéki terek adják, amelyekben a színre vitel igénye a 20. század derekától napjainkig képes volt időről-időre társulásokat életre hívni. A kutatás idejében főként egyesületként működő csoportok szervezett tevékenységüket saját maguk leggyakrabban „hagyományőrzésként” határozzák meg, melyet az adott helyhez kötődően végeznek. A vizsgált lokális társadalmak számára a népi kultúra színre vitele már jól ismert minta, recept, a helyi tudás része volt a 20. század során. Erre egy olyan új társadalmi formáció épült az elmúlt évtizedekben, amely az aktuális igényekre recens eszközökkel igyekszik felelni. Magán hordozza mintegy születésének kontextusaként a pályázatalapú kultúraszervezéshez köthető versengés jegyeit, mely a kortárs vidék átalakulásának meghatározó lenyomata.
Letölthető a ELTE HTK Néprajztudományi Kutatóintézet oldaláról
A szerzőről: Eitler Ágnes az ELTE BTK történelem (BA), majd néprajz szakán (MA) végzett, 2023-ban szerzett PhD fokozatot az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola Európai Etnológia Doktori Programjában. A graduális képzés elvégzése után a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetében az MTA fiatal kutatói ösztöndíjával nyert pozíciót, 2021-től pedig az ELTE Néprajzi Intézetének oktatója. Kutatási érdeklődésének középpontjában a kortárs kelet-közép-európai vidéki életvilágok átalakulása, a lokális társadalmak működési mechanizmusai állnak.
Vámos Gabriella: A folklór a szocializmusban. Az országos ünnepek tartalmi és formai világa az 1950-es évek első felében. Magyar Néprajzi Társaság, Budapest, 2025.
Ha lenne a második világháború utáni, magyarországi folklorisztikai kutatásoknak mostohagyermeke, akkor minden bizonnyal a munkásfolklór témaköre lenne az. Megítélésére, tudományos igényű feltárására a kezdetektől rányomta a bélyegét az a körülmény, hogy kutatása kötelező és ideológiailag terhelt volt. A kezdetben vonzó és prioritást élvező téma néhány év alatt elveszítette jelentőségét, kutatása kevés eredményt és egy rendkívül heterogén anyagot eredményezett, amely magán viselte a kor aktuálpolitikai lenyomatait.
Vámos Gabriella könyvének célja kettő: egyrészt azt vizsgálja, hogy a második világháború után kialakult új hatalmi és ideológiai közegben a folklorisztika számára kijelölt új feladatok egyike, a munkásfolklór kutatása milyen eredményekkel járt és hogyan valósult meg a szovjet minta követése. Az országos ünnepek példái alapján pedig olyan eseményeket állít középpontba, amelyeken keresztül a munkás és paraszt kultúra között kialakult kölcsönhatás leginkább megmutatkozott.
A szerzőről: Vámos Gabriella az ELTE BTK néprajz szakán diplomázott, majd az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola Magyar és Összehasonlító Folklorisztika Doktori Programjának hallgatója volt, fokozatát 2023-ban szerezte meg. 2018-tól az MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 2021-től az ELTE BTK Néprajzi Intézet munkatársa. Kutatásai, publikációi a természetgyógyászat, az egészségügyi felvilágosítás, az egészségnevelés, a népi gyógyászat, a gyógyszerészettörténet 19–20. századi, valamint a kultúra és életmód, a munkásfolklór szocializmuskori történetéhez kapcsolódnak.