Atelier tavasz: Christophe Prochasson

A hagyományokhoz híven idén tavasszal is külföldi egyetemekről érkező vendégprofesszorok mutatják be friss könyveiket, kutatásaikat az ELTE Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszékén.

Március 25-én Christophe Prochasson (EHESS, Párizs) tart francia nyelvű előadásokat.

10:00 Tudomány-e a szocializmus?

Számtalan történeti munka rámutat a tudomány és a szocializmus közötti kiváltságos kapcsolatokra, nem is beszélve állítólagos keveredésükről. Ma már tudjuk, hogy – ellentétben Engels híres formulájával, amely kizárta az „utópisztikus szocializmust” a Karl Marx modernizált szocializmusa által elfogadott tudományos horizontból – a szocializmus kezdettől fogva főként „tudományos” alapon fejlődött. A tudomány és a szocializmus ellentmondásos és ambivalens viszonya jól ismert és gyakran vizsgált. Még mindig szükséges azonban tisztázni, hogy a szocializmus milyen tudományos rendszerekre támaszkodott, különböző helyeken és különböző időkben, valamint ellentétes környezeti hatásokra. Anélkül, hogy a tudomány és a szocializmus kapcsolatának történetét a tudományos tisztánlátás különböző formáival jellemezhető szakaszok egymásutánjára redukálnánk, három paradigmát lehet megkülönböztetni: az első a fizikai-matematikai szférához tartozik, a második a természettudományokhoz kötődik, a harmadik pedig szinte összeolvad a szociológiával.

14:00 A munkásmozgalom társadalomtörténete és története: versengés vagy komplementatirás?

A 19. és 20. századi iparosodás, majd a dezindusztrializáció történetének társadalmi vonatkozásai iránti érdeklődés, amelyet a "munkásosztály" kialakulása és későbbi gyengülése határozott meg, régóta a „munkásmozgalom” szervezeti struktúráinak (pártok, szakszervezetek, egyesületek, szövetkezetek stb.) tanulmányozásával függ össze. A sokáig a különböző, többé-kevésbé marxista ihletésű megközelítések által uralt történetírás, a „munkásosztály története” aztán olyan társadalomtörténetként fejlődött, amelynek ambíciói túlmutatnak az „osztálytudat” kialakulásának elemzésén. Ez a fejlődés ma már magában foglalja a munkásnak a tudomány- és technikatörténetben elfoglalt helyével, a munkásosztály egészségének és a munkásosztály körülményeinek kérdéseivel, sőt kulturális problémákkal vagy az életmóddal és a társadalmi interakciókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó tanulmányokat is. Vállalva annak a kockázatát, hogy elveszítjük a társadalmi osztály politikai dimenzióját, amely régóta központi szerepet játszik a "baloldal" identitásában...