2025. november 27–28-án harmadik alkalommal rendezték meg a Felelős nyelvészet/ Socially Responsible Linguistics alkalmazott nyelvészeti konferenciát.
A nemzetközi konferenciát az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszéke, az Interkulturális nyelvészet doktori program, az MTA-ELTE Idegen Nyelvek Oktatása Kutatócsoport és a Magyar Nyelvtudományi Társaság szervezte. A konferencia célja az volt, hogy az alkalmazott nyelvészet fogalmát tágan értelmezve olyan kutatásokat mutasson be, amelyek fennálló nyelvhasználati, nyelvi és kommunikációs társadalmi problémákat elemeznek, és ezekre nyelvészeti eszközökkel, interdiszciplináris megközelítésben, a társadalmi felelősség jegyében keresnek reális megoldásokat.
A plenáris előadásokat María Pilar Agustín Llach (University of La Rioja), Elouise Botes (University of Luxembourg) és Demjén Zsófia (University College London) tartották. Előadásaik az idegen nyelvi mentális lexikon szerveződésének vizsgálatáról, a mesterséges intelligencia tudományos publikációkban való használatáról, illetve az egészségügyi kommunikációról szóltak, jól tükrözve a konferencia interdiszciplináris jellegét.
A két nap során három párhuzamos szekcióban zajlottak az előadások az ELTE BTK különböző termeiben – a Kari Tanácsteremben, a Doktori védések termében és a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Könyvtárában. Ez összesen a három plenáris előadás mellett 84 szekcióelőadást és egy kerekasztalbeszélgetést jelentett. Az előadók 10 különböző országból érkeztek. A plenáris és a szekcióelőadások mellett több tematikus panelre is sor került például a neuroatipikus beszélők beszédének fonetikai jellemzőiről, a kollaboratív írásról, avagy az ELTE DOKK projektjének keretében készült kutatásokról a felsőoktatásban használt szakmai nyelvhasználat kapcsán.
A két nap során a szekciókban rendkívül sokszínű témákról hallgathattunk előadásokat. A programban például olyan kutatások kaptak helyet, amelyek a zöld marketing és a greenwashing kérdéseit vizsgálták, vagy az orvosi terminushasználat online betegtájékoztató felületeken megjelenő sajátosságait mutatták be. Előadások foglalkoztak az óvodáskori történetmesélés jellemzőivel, a tulajdonnevekben megfigyelhető morfológiai váltakozással és bizonytalansággal, valamint a COVID-időszak nyelvi és vizuális sztereotípiáinak manipulatív használatával. A program emellett olyan kutatásokat is tartalmazott, amelyek az online és offline nyelvhasználati színterek szerepét vizsgálták a származási identitás alakításában, továbbá a metaforikus reprezentáció kérdései között jelent meg az ADHD fogalmának értelmezése. A programban szerepeltek olyan előadások is, amelyek a tanulói önhatékonyságra, az angol tudományos nyelv autonóm használatára, a lexikai hozzáférhetőség vizsgálatára vagy a hallássérült tanulók szövegértési teljesítményére épültek.
A konferencia megvalósulását az ELTE BTK Kari Tudományos Pályázat és az ELTE Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) támogatta.